A Kúria visszadobta a fellebbezéseket, első fokon indulhat újra a pécsi Volvo-ügy

Tavasszal hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű probléma merült fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbították. Az ügyben első fokon a Kaposvári Törvényszék hozott felmentő ítéleteket, ezután tárta fel a Pécsi Ítélőtábla az eljárási hibákat. A tavaszi döntést a másod- és negyedrendű vádlott is megfellebbezte. A Kúria kedden nyilvánosságra hozta határozatát, amivel a fellebbezéseket elutasította. A másodfokú végzés így jogerősnek számít, újraindulhat a per – írja a Szabad Pécs.

A másodfokú ítéletből egyébként több érdekes részlet kiderült. A Szabad Pécs azt írja, hogy az érdekességek között van az is, hogy a másodrendű vádlott úgy fizetett be mintegy 900 ezer eurót egy amszterdami bankba, hogy a befizetéshez nem a bankfiókba ment be, hanem automatás befizetést választott. Amit végül 19 tranzakcióval tudott teljesíteni, de úgy, hogy közben mégis segítséget kért, mert a kiválasztott bankautomata megtelt, és a pénz egy részét így abba már nem tudta befizetni. Kiemelték: ez kellett ahhoz, hogy az ügyben nyomozás induljon, méghozzá hollandiai szervek által.

Szintén a Pécsi Ítélőtábla végzéséből derült ki, hogy a magát az elsőfokú eljárás előkészítő ülésén bűnösnek vallott harmadrendű vádlott a számára 2015-ben, egy thaiföldi offshore cég számlájára beérkezett mintegy 170 millió forintból 50 millió forintot Bánki Erik országgyűlési képviselő egyik, akkori németországi cégének a számlájára utalt. A Szabad Pécs megkereste Bánki Erik baranyai fideszes országgyűlési képviselőt, aki annyit közölt, hogy ez téves információ, ő egyeztetett erről az állítólagos utalásról, de nincs nyoma, nem kapott a volt cége ilyen utalást a megnevezett személytől.

Mi az a pécsi Volvo-botrány?

A pécsi buszbeszerzési botrány lényege, hogy a buszflotta 2015-ös lecserélésekor több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo buszokat a városi tömegközlekedést fenntartó Tüke Busz, mint az eredeti ajánlat volt. A haszon egy érdemi munkát a folyamatban nem végző közvetítőcégnél csapódott le, az eset 700-850 millió forintos kárt okozott Pécsnek (az összeg attól függ, hogy akkori vagy mai árfolyamon számolunk). A korrupciós pénzt Hollandiában akarták tisztára mosni.

A Szabad Pécs az elmúlt években rengeteg oknyomozó cikkben foglalkozott a korrupciógyanús ügy hátterével és a bírósági tárgyalásokról is rendszeresen tudósított. Korábbi cikkünkben a komplex ügy legfontosabb mozzanatait szedtük össze röviden.

• A pécsi tömegközlekedés a 2010-es évek elején a buszok műszaki állapota miatt katasztrofális állapotban volt, ezért az önkormányzati cég és a fideszes városvezetés is lépéskényszerben volt.
• Buszcsereprogramot indítottak. Egy holland autóbuszflottát vásároltak volna meg, erre indikatív ajánlat is érkezett a Volvo Hungarytől.
• A közbeszerzést azonban nem ez a cég nyerte, nem is indult rajta, inkább egy közvetítőn keresztül vásárolták a használt buszokat.
• Az ügylettel több probléma is volt: kevesebb busz érkezett, de több pénzért, ráadásul ezekre még utólag is költeni kellett.
• A beszerzéshez felvett hitel összege jóval magasabb volt az indikatív ajánlatnál, és kísértetiesen hasonlított a hónapokkal később nyertesként kihirdetett összeghez.
• A helyi közvéleményben a kezdetektől sok gyanú övezte a buszbeszerzést, azonban nyomozás nem indult, egészen a holland hatóságok színre lépéséig.
• Végül a magyar hatóságok is nyomozni kezdtek. Az ügyészség a Tüke Busz volt vezérigazgatója ellen, egy közvetítő, a holland közvetítő cég ügyvezetője, illetve a Bánki családhoz köthető személy ellen emelt vádat.
• Az ügy elsőrendű vádlottja az eljárás során elhunyt, így vele kapcsolatban nem születhetett ítélet.
• A helyi Fidesz 2019-es bukása után az önkormányzati Tüke Busz is beszállt a perbe, hogy visszaszerezzék a 600 millió forintot, amivel túlárazhatták a buszbeszerzést.
• Politikai döntéshozókat (Bánki Erik, Páva Zsolt, Csizi Péter, Girán János) és hozzájuk kötődő tanácsadókat, cégvezetőket ugyan meghallgatott a bíróság, de a felelősségüket érdemben nem vizsgálták.
• Első fokon tavaly márciusban született felmentő ítélet a Kaposvári Törvényszéken, de a zár alá vett 900 ezer eurót nem szabadították fel.
• Az ügyészség az eljárás problémái és az érdemi indoklás hiánya miatt fellebbezett, így születhetett meg a keddi határozat a Pécsi Ítélőtáblán. A mai döntés elleni fellebbezések ügyében a Kúriának kell először döntést hoznia.