Az egykori pécsi fideszes városvezetés szerepét is vizsgálni kell, első fokra dobta vissza a Volvo-ügyet az ítélőtábla

Hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A vádlottak képviselői fellebbezést jelentettek be, a fellebbviteli ügyész elfogadta a döntést.

A pécsi buszbeszerzési botrány lényege, hogy a buszflotta 2015-ös lecserélésekor több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo buszokat a városi tömegközlekedést fenntartó Tüke Busz, mint az eredeti ajánlat volt. A haszon egy érdemi munkát a folyamatban nem végző közvetítőcégnél csapódott le, az eset 700-850 millió forintos kárt okozott Pécsnek (az összeg attól függ, hogy akkori vagy mai árfolyamon számolunk). A korrupciós pénzt Hollandiában akarták tisztára mosni.

Egy évvel ezelőtt a Kaposvári Törvényszék még felmentő ítéletet hozott az ügyben, de az ügyészség az indoklás hiányára, valamint a bizonyítékok elmaradt értékelésére hivatkozva fellebbezett. A Pécsi Ítélőtábla most két napon át tárgyalta az ügyet.

„Nincs itt semmi látnivaló” – mondta a másodrendű vádlott budapesti sztárügyvédje, aki a bírói függetlenség példáját látta a korábbi döntésben. Kiemelte azt is, hogy szerinte azért is fontos ez, mert a politikai eredetű nyomásnak és a nyilvánosság befolyásolásának sem engedett a kaposvári bíróság. A másod- és negyedrendű vádlottak az ítélet helybenhagyását és az ügyben zár alá vett 900 ezer euró feloldását kérték. Az elsőrendű vádlott, a pécsi buszos cég egykori ügyvezetője még az első fokú eljárás során elhunyt. A harmadrendű vádlott pedig rögtön az eljárás kezdetén elismerte bűnösségét: így pénzmosás miatt elítélték, és vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.

Arra a Pécsi Ítélőtábla a keddi határozat indoklásakor is kitért, hogy az elsőfokú eljárásban nem sikerült feloldania a Kaposvári Törvényszéknek azt az ellentmondást, hogy hogyan születhetett felmentő ítélet, ha egyszer a harmadrendű vádlott elismerte a pénzmosást, ami eleve egy alapbűncselekményt feltételez. Problémás volt a Pécsi Ítélőtábla szerint az is, hogy a rendkívül bonyolult, rengeteg iratot kitermelő ügyben hozott döntést csupán néhány bekezdésben indokolták. Ráadásul fontos tényeket, mozzanatokat hagytak figyelmen kívül és a szereplők valós motivációt sem próbálták felderíteni.

További ellentmondásokra, az ügy furcsaságaira is felhívták a figyelmet: a Hollandiában, hatósági megfigyelésekből keletkező nyomozati anyagot sem értékelte érdemben a bíróság. Ezek közé tartozik az egész ügyet elindító eset: a másodrendű vádlott az ügyletből származó, rendkívül magas jutalékát Szerbiában vette fel, majd a készpénzt egy holland banki alkalmazott segítségével tette be egy bankautomatába. A folyamat két órán át tartott, és közben az automata meg is telt, ami felvetette a pénzmosás gyanúját. Ezért kezdtek a holland hatóságok nyomozni, és még több furcsaságot találtak.

Az ítélőtábla egyik legsúlyosabb megállapítása mégis az volt, hogy a politikai döntéshozók, vagyis az egykori fideszes városvezetés felelősségét is vizsgálni kellett volna. Erre konkrét példákat is felhoztak: Pécs egykori alpolgármestere, Girán János és a fideszes polgármester, Páva Zsolt is olyan előterjesztéseket vitt be a közgyűlésre, amik a közbeszerzés körüli anomáliákra utalnak. Ezekre nem sikerült érdemi magyarázatot találni.

Mi az a pécsi Volvo-botrány?

A Szabad Pécs az elmúlt években rengeteg oknyomozó cikkben foglalkozott a korrupciógyanús ügy hátterével és a bírósági tárgyalásokról is rendszeresen tudósított. A teljes ügyet könyvben kellene tárgyalni, itt most csak a legfontosabb mozzanatokat szedtük össze röviden.

• A pécsi tömegközlekedés a 2010-es évek elején a buszok műszaki állapota miatt katasztrofális állapotban volt, ezért az önkormányzati cég és a fideszes városvezetés is lépéskényszerben volt.
• Buszcsereprogramot indítottak. Egy holland autóbuszflottát vásároltak volna meg, erre indikatív ajánlat is érkezett a Volvo Hungarytől.
• A közbeszerzést azonban nem ez a cég nyerte, nem is indult rajta, inkább egy közvetítőn keresztül vásárolták a használt buszokat.
• Az ügylettel több probléma is volt: kevesebb busz érkezett, de több pénzért, ráadásul ezekre még utólag is költeni kellett.
• A beszerzéshez felvett hitel összege jóval magasabb volt az indikatív ajánlatnál, és kísértetiesen hasonlított a hónapokkal később nyertesként kihirdetett összeghez.
• A helyi közvéleményben a kezdetektől sok gyanú övezte a buszbeszerzést, azonban nyomozás nem indult, egészen a holland hatóságok színre lépéséig.
• Végül a magyar hatóságok is nyomozni kezdtek. Az ügyészség a Tüke Busz volt vezérigazgatója ellen, egy közvetítő, a holland közvetítő cég ügyvezetője, illetve a Bánki családhoz köthető személy ellen emelt vádat.
• Az ügy elsőrendű vádlottja az eljárás során elhunyt, így vele kapcsolatban nem születhetett ítélet.
• A helyi Fidesz 2019-es bukása után az önkormányzati Tüke Busz is beszállt a perbe, hogy visszaszerezzék a 600 millió forintot, amivel túlárazhatták a buszbeszerzést.
• Politikai döntéshozókat (Bánki Erik, Páva Zsolt, Csizi Péter, Girán János) és hozzájuk kötődő tanácsadókat, cégvezetőket ugyan meghallgatott a bíróság, de a felelősségüket érdemben nem vizsgálták.
• Első fokon tavaly márciusban született felmentő ítélet a Kaposvári Törvényszéken, de a zár alá vett 900 ezer eurót nem szabadították fel.
• Az ügyészség az eljárás problémái és az érdemi indoklás hiánya miatt fellebbezett, így születhetett meg a keddi határozat a Pécsi Ítélőtáblán. A mai döntés elleni fellebbezések ügyében a Kúriának kell először döntést hoznia.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.