Orbán: Kedden tetőzik az ár Mohácsnál, aztán szépen lassan kikísérjük az országból

Legalábbis erről posztolt az I bike Budapest Facebook-oldalán. Itt azt írják, elég jól visszahúzódott már a víz ahhoz, hogy újra át lehessen tekerni a budai alsórakparton.

Nyugat-délnyugaton határozottan megvastagszik a felhőzet, már a határszélnél jár a csapadékzóna és északkelet-kelet felé tart, miközben enyhül és szétesik. A Hungaromet előrejezése szerint jó, ha lesz nálunk esernyő: záporok, zivatarok kialakulása várható. A hőmérséklet 20-27 között várható, az Alföldön melegebb is lehet.

A hétvégére markáns hidegfront érkezik, ez várhatóan pénteken ér majd ide és vasárnapra hagyja el az országot.

(Időkép)

Nem lélegzett még fel az autós forgalom Magyarországon a Duna áradása után. Az árvíz miatt továbbra is lezárások vannak még több útnál érvényben: Bács-Kiskun megyében több főút nem járható, Esztergom és Tát között a 11-es főútra sem lehet rámenni, Fejér megyében pedig az Ercsinél és Adonynál lévő kompok felé nem lehet lehajtani. Pest megyében a 2-es főút árvíz miatt lezárt szakaszát sokan az M2-es autóúton kerülik ki, így Vác térségében a Budapest felé vezető oldalon az 5 km-t meghaladta a torlódás.

A 2-es főút mellett a 12-es főút, illetve több komphoz, révhez, hajóállomáshoz vezető út is le van zárva Pest megyében. Budapest–Szentendre között a kerékpárút nem járható Budakalásznál, de nem érdemes most a Szentendre–Kisoroszi összekötő út felé sem menni.

(Útinform)

Kezd elvonulni az országból az árhullám, csökken a Duna vízszintje. Be is jelentette a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hogy keddtől, szeptember 24-től kezdve újra a teljes vonalon, már a budai rakpartokat is érintve járnak a budapesti 19-es és 41-es villamosok.

A 19-es villamos így keddtől már zavartalanul közlekedik a Bécsi út / Vörösvári út és Kelenföld vasútállomás között. A 41-es villamos pedig a Bécsi út / Vörösvári út és a Kamaraerdei Ifjúsági Park közötti vonalon fog újra teljes egészében járni.

A BKK arról tájékoztatott, hogy a járatok újraindulását az érintett szakaszokon komoly takarítás és műszaki ellenőrzések előzték meg.

Ma, szeptember 24-én vesztette volna hatályát „az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és annak keretében meghatározott intézkedések bevezetéséről” szóló rendelet. A kormány viszont úgy döntött, hogy meghosszabbítja az árvíz elleni védekezésről szóló rendeletet további egy héttel, egészen október 1-ig, derült ki a Magyar Közlönyből.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője, Siklósi Gabriella hétfőn azt mondta, hogy keddre hagyhatja el az árvíz az országot.

A tetőzés után nagyjából fél órával így néztek ki a Pandúr-sziget elöntött részei. Bajánál az árvíz miatt átvágták hétfőn a gátat, az ártérben lévő Nagy-Pandúr szigetet ellepte a sziget. Ezeknek a nyaralóknak egy részében laknak, de a teljes terület mélyvízi mederbe tartozik, ezért szükség esetén eláraszthatják azt a Duna vizével. Láng István vízügyi főigazgató kedden sajtótájékoztatóján azt mondta, a nyári gát átvágása érthető döntés volt az önkormányzat részéről, mert a víz miatt így is, úgy is elesett volna a gát, „csak így legalább irányítottan ment a víz”.

Müller Cecília az árvízvédelmi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a dunai ár levonulása után fontos egészségügyi kérdésekre kell választ adni. Ezekből az egyik, hogy mi lesz a homokzsákokkal:

• azok a zsákok, amiket előkészítettek, de nem volt rá szükség: minden kezelés nélkül visszaszállíthatók.
• amik érintkeztek vízzel: a homokot ezeknél ki kell teríteni, Müller szerint a napfény UV-sugarai elegendők a megtisztuláshoz, külön fertőtlenítésre nincs szükség. A homok és a zsák is szárítás után építkezésre használható.
• ami szennyvízzel bizonyítottan érintkezett: fertőző veszélyes hulladékkal érintkezett zsákoknál a homok hulladéklerakóba kerül, a zsákokat pedig veszélyes anyagként megsemmisítik.

Müller Cecília arról is beszélt, hogy fontos az ivóvízbázisok védelme, az utcák takarítása az árvíz után. Előbbinél két helyen találtak szennyeződést, az egyiknél mikrobiológiai szennyeződés került az ivóvízbe, a másiknál az algák szaporodtak el. Müller beszélt arról is, hogy más országokban elkezdtek sárgaság, fertőző májgyulladás ellen oltani, itthon nincs szükség a védekezésre, mert „Magyarországon a járványügyi helyzet stabil”.

Müller emellett arra kérte a szülőket, hogy ne hagyják a gyerekeket a megmaradt árvízben játszani, a kiköltözőket pedig arra, hogy csak száraz lakásba költözzenek haza hipós fertőtlenítés után.

„Olyan kevés jó hír van, örüljünk neki!” – mondta Orbán arra a sajtókérdésre, hogy mennyire volt a miniszterelnök szerint jó ötlet az árvizet kormánykommunikáció részévé tenni. Orbán szerint „lehoztuk ezt az árvizet”, és nem a kormányról szólt minden, hanem az országról. A miniszterelnök egyébként „úgy érzi, megoldotta” a dolgokat.

Az árvízvédelem óta Orbán Viktor csak 30 millió közpénzt költött hirdetésekre, de erre Orbán azt mondta, hogy „szerinte az embereket árvíz idején tájékoztatni kell”.

Orbán Viktor arról is beszélt a keddi sajtótájékoztatón, hogy összesen 40 kilométeres ideiglenes védművet kellett kiépíteni a 2024-es nagy árvízre. 4,5 kilométer árvízvédelmi fal épült, kétmillió homokzsákot használtak fel, 55 ezer tonna homokkal. Mint Orbán elmondta, „az a zsák ami érintkezett vízzel veszélyes hulladéknak minősül”, ami nem lett felhasználva, azt elrakják későbbre.

Orbán Viktor sajtókérdésre válaszolva megköszönte Karácsony Gergelynek is az árvízvédelmi együttműködést. Beszélt a vízügy embereiről, akik összesen 5500 kilométert sétáltak le (ezt onnan tudni, hogy Orbán maga kérte ki az adatot). A miniszterelnök szerint átlagosan 6,5 métert emelkedett a víz, Budapesten például az árvíz előtt 205 centin állt a víz a tetőző 830 cm volt.

Orbán arról is beszélt hogy új árvízvédelmi beruházásokról akár pár nap múlva, a kormány ülésén is beszélhetnek. „Több helyütt tűnik értelmesnek, hogy mobilgátat építsünk azért, hogy ne kelljen egy következő árvíznél már homokzsákolni” – tette hozzá. Ez nem olcsó, de nem is vágja földhöz a magyar államháztartást Orbán szerint, aki az EU-s támogatásokról azt mondta, hogy az olyan, mint „a kutya vacsorája”, ha adják, megköszönjük, de nem számítunk rá.

Orbán Viktor keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy ma még dolgozik az árvízvédelmi operatív törzs, de holnaptól már ebben a formában nincs szükség a munkájukra, mondta. Orbán arról beszélt, hogy az ár kedden Mohácsnál tetőzik, aztán „szépen lassan kikísérjük” az országból. Orbán szerint a héten várható csapadék, de ez nem befolyásolja az árhullám levonulását.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hétfőn tetőzött az ár Baján, amely 850 centiig védhető meg, tegnap viszont 925 centinél állt ott a víz: mint Orbán mondta, a gát átvágásával ott árvízvédelmi protokoll történt. Az árvíz kimenése után jöhetnek az egészségügyi szakemberek, mondta Orbán, hozzátéve, ezért van ott a tájékoztatón Müller Cecília is.

Orbán szerint kedden jóval kisebb területen kellett már védekezni. Az ár átlagosan 1-2 méterekkel ment lejjebb eddig, Budapesten 162 centi az apadás mértéke. „Minden okunk megvan azt remélni, hogy ez a legmagasabb árhullám, egyetlen pontján sem csap át a gátrendszerünknek” – összegezte a miniszterelnök.

Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: egy érkező hidegfront és a rendkívüli meleg között kialakult kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása, illetve a levegő magas nedvességtartalma, írja a Hungaromet elemzése alapján az MTI.

Az elemzés szerint a ciklon kialakulásában meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség is, az északi félteke szokatlanul meleg nyara hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben vízgőz formájában több nedvesség halmozódjon fel.

A dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő, vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett: a Boris története pedig hasonlóan alakult. Szeptember 12-én az Alpoknál ciklonképződés kezdődött, maga a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot és megkezdődött az intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és észak-olasz területeken. A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett és kialakult a Boris, ami aztán alig mozdult. Öt nappal később Észak-Olaszország fölé húzódott, ott is csapadékot hagyva maga után.

A Boris hatására napokig nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére közel hét napon át. Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50-60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott. Magyarország területén ez a száraz talaj és a hosszabb időszakra eloszló esőzés miatt nem okozott rendkívüli helyzetet.

A bajai ártérben lévő Nagy-Pandúr szigeten épített nyaralók egy részében laknak, de a teljes terület az úgynevezett mélyvízi mederhez tartozik. Ez azzal jár, hogy szükség esetén eláraszthatják a Duna vizével. Baján hétfőn tetőzött a víz, de az itt található úgynevezett nyári gátat már napokkal korábban, 750 centiméteres vízállásnál átvágta az önkormányzat. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.

• A vízügy szerint az árvíz kedden elhagyja az országot.
• Keddtől újra teljes vonalon jár a 19-es és a 41-es villamos.
• Magyarország is könnyebben kaphat az árvízkárok helyreállítására félretett 10 milliárdos EU-keretből.
• Kisorosziban megkezdték a településre vezető út tisztítását.
• Bajánál 920 centiméter fölött tetőzhetett a Duna.

A teljes hétfői hírfolyamot itt tudja visszanézni.