Átvágták a gátat Bajánál, házakat öntött el a víz, de az alpolgármester szerint ez volt a helyes döntés

Nem véletlenül látogatott hétfőn Bajára Orbán Viktor miniszterelnök, hiszen hétfőn a közelében tetőzött a Duna, amelynek vízszintje délután kettőkor 924 centiméter volt. Mire az árhullám megérkezett, több tucat hétvégi- és lakóházat vett körül a víz a Bajához tartozó ártérben lévő Nagy-Pandúr szigeten, mivel az itt található úgynevezett nyári gátat már napokkal korábban, 750 centiméteres vízállásnál átvágta az önkormányzat. Nem kell sokáig keresgélni a döntés mögött húzódó ellentmondást, hiszen a körülbelül nyolc kilométeres gát elvileg akár egy méterrel magasabb vízszinthez is megfelelő, sőt, átmenetileg akár tovább magasítható, ezért a helyiek közül többen levelet írtak szerkesztőségünknek, amelyben nemtetszésüknek adtak hangot a történtek miatt.

Egy neve elhallgatását kérő olvasónk azt mondta, körülbelül másfél millió forint kára keletkezett amiatt, hogy eljutott a víz a házához, illetve a garázsát is elárasztotta. Szintén nehezményezi, hogy szerinte az önkormányzat nem segített megfelelő módon a helyieknek a védekezésben, illetve, hogy indokolatlanul alacsony vízszintnél vágták át a gátat. Ezzel sok családot nehéz helyzetbe hoztak, ráadásul úgy tájékoztatták őket a terület tervezett elárasztásáról, hogy nem hagytak kellő időt a felkészülésre. A Bajai TV-ben megjelent riport szerint a lakók feljelentést tettek az ügyben. Erről olvasónk azt mondta a Telexnek, hogy nem háborúzni szeretnének az önkormányzattal, hanem azt, hogy üljenek le velük egyeztetni a jövőben a lehetséges megoldásokról, és ilyesmi ne fordulhasson elő ismét.

A helyzet tisztázása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz (OVF) fordultunk. Onnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a bajai Nagy-Pandúr sziget a Duna árterében, a nagyvízi mederben van, és a szervezet információi szerint a város önkormányzata több helyen folytat védekezési munkákat. A választ azzal egészítették ki, hogy a terület nagy részét mezőgazdasági célokra használják, északi részén pedig üdülőtelep található. A szigeten lévő nyári gát a városi önkormányzat tulajdona, így az is kezeli, ám mint a válaszból kiderül: ez csak a kisebb árhullámoktól védi a szigetet, a gátkorona szintjét meghaladó árhullámok esetén viszont a területet elárasztja a Duna vize, zárta válaszát az OVF.

A Nagy-Pandúr szigetiek reklamációi miatt a Facebookon olvasható közleményben írt a gát átvágásával kapcsolatos döntés hátteréről Nyirati Klára, a város polgármestere, a Telex kérdéseire pedig külön Széll Péter alpolgármester is válaszolt. Mint az általa szerkesztőségünknek átadott dokumentumokból kiderül, a Nagy-Pandúr szigeten lévő ingatlanok tulajdonosait először szeptember 17-én értesítették írásban, hogy a közelgő, akkor még 959 centiméter körülire becsült tetőzés miatt nincs lehetőség érdemi önkormányzati védekezésre. Érdekes apróság a múltból, hogy 2013. nyarán 989 centinél tetőzött a Duna Bajánál, vagyis a mostani áradás enyhébb.

A mostani árhullám közeledtével felszólították az ottani háztulajdonosokat, hogy 19-én délig hagyják el a szigetet és gondoskodjanak értékeik biztonságáról, mert a víz el fogja önteni a területet. A felszólítás nem volt kötelező érvényű, ezért az alpolgármester szerint az itt élők fele, körülbelül hetven-nyolcan ember a helyszínen maradt. Egy másik közlemény arról szólt, hogy a Dunafürdő, a Hercegfok, illetve a Méhészgödör térsége hamarosan ugyancsak víz alá kerül. A múlt szerdai tájékoztatásban szintén szerepelt, hogy az önkormányzat nem tud homokot és zsákokat adni a védekezéshez.

Széll szerint a védelmi bizottság azért döntött a szigetet védő gát átvágása mellett, hogy megelőzzék a gátszakadást, illetve azt, hogy átbukjon rajta a víz, esetleg elsodorja azt és nagyobb károkat okozzon. Kiemelte, hogy a védelmi bizottság ülésein nemcsak a város jelenlegi vezetése, illetve a helyi közületi szervek képviselői vettek részt, de a megválasztott polgármester és leendő alpolgármestere, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója, illetve osztályvezetője is.

A megjelentek egyetértettek a gát átvágásáról szóló döntéssel, mielőtt ezt szombaton, 750 centiméteres vízállásnál végül valóban meg is tették. Arra a kérdésre, hogy miért nem használták ki a gát műszaki adottságait, és tartóztatták fel vele a vizet 850 centiméteres állásig, Széll Péter azt válaszolta: ennek műszaki okai vannak. Azért döntöttek így, mert ezzel fokozatosan, kisebb sodrással és kisebb mennyiségű vízzel áraszthatták el az egyébként erre a célra nyilvántartott területet. Bár a gát elvileg akár 900 centiméteres vízállásig magasítható nyúlgát építésével, az alpolgármester szerint erre sem volt lehetőség, mert az építmény egyes szakaszait munkagépekkel nem lehet megközelíteni, ráadásul olyan területeken is áthúzódik a gát, amelyek nem a bajai önkormányzathoz tartoznak.

A döntés ellen tiltakozók szerint a Nagy-Pandúr sziget egy részét az előző évtizedben belterületté minősítették át, ami alapján úgy érzik: fokozott védelmet érdemeltek volna a várostól. Az alpolgármester szerint azonban az átminősítés nem függ össze a sziget árvízvédelmi besorolásával. Azt is megkérdeztük Széll Pétertől, hogy milyen segítséget nyújtottak az itt élőknek, illetve a nyaralótulajdonosoknak a védekezéshez.

A válasz szerint a város által felhasznált mintegy 200 ezer homokzsákból egy újabb döntéssel körülbelül nyolcszázat, illetve 110 köbméter homokot adtak egy körülbelül 35-40 méteres szakasz védelméhez. Ugyanakkor az önkormányzatnál tudnak arról, hogy további eszközöket vásároltak az ingatlantulajdonosok. Az általuk felépített gátmagasítás a tegnapi 900 centiméter körüli vízszint közelében már képtelen volt megállítani a beáramló vizet, tette hozzá Baja alpolgármestere.

A helyiek panaszai közé tartozott az is, hogy az önkormányzat nem biztosította ingatlanaik és ingóságaik megfelelő védelmét miután felszólították őket, hogy hagyják el a területet, de ezt az alpolgármester szintén cáfolta. Mint mondta, a rendőrség és a polgárőrség emberei is járőröztek a szigeten, mielőtt megérkezett a víz, ezután pedig a vízirendőrség vette át a feladatot.