2024. május 3. – 05:05
Tovább erősödött Magyar Péter pártja áprilisban, a teljes népességen belül 14, a pártválasztók körében 18 százalékon áll a Tisza Párt – derült ki a Republikon Intézet április 22. és 26. között készült reprezentatív felméréséből, amit a Telexen ismertetünk először.
A kegyelmi ügy és Magyar Péter berobbanása után évek óta nem látott mélyponton volt a Fidesz–KDNP támogatottsága március végén. Pár héttel később hibahatáron belüli növekedést értek el: a teljes népesség körében 2 százalékponttal (27 százalék), a pártválasztóknál pedig 1 százalékponttal (35 százalék) nőtt a kormánypártok szavazótábora.
Március végén jelentette be a DK, az MSZP és a Párbeszéd, hogy közös EP-listát állítanak, és az önkormányzati választáson is együtt indulnak. Míg márciusban összesítve 17, illetve 22 százalék volt a három párt támogatottsága a teljes népesség és pártválasztók körében, április végén a közös listával 19 és 22 százalékot értek el. A Republikon elemzése szerint a három baloldali párt megállapodása után három nagyobb politikai tömb alakult ki: a kormánypártok, a baloldali összefogás és a „harmadik utas” blokk a Tisza Párt főszereplésével.
Magyar Péter pártja alig pár hét alatt a teljes népességben 3, a pártválasztók körében pedig 2 százalékponttal növelte a támogatottságát. Jelenleg a teljes népesség 14, a pártválasztók 18 százaléka szavazna a Tisza Pártra. A Republikon felmérésében a DK–MSZP–Párbeszéd-összefogást nem szorongatja Magyar, de a növekedési potenciálja nagyobb, mint a hárompárti szövetségnek, így az elemzés szerint nem kizárt, hogy június 9-ig felzárkózzon, és feljöjjenek a második helyre. A Medián és az Iránytű Intézet felmérése szerint már most a Tisza Párt a legerősebb ellenzéki formáció.
Az már a korábbi felmérésből is látszott, hogy a Tisza Párt elsősorban a Momentumtól és a Kutyapárttól vitt el szavazókat. Nem jött jól a két pártnak Magyar megjelenése, de április végére 1-1 százalékponttal vissza tudtak kapaszkodni a teljes népesség és pártválasztók körében. A Momentum a teljes népesség körében 4, a pártválasztók között 5 százalékon áll, míg a Kutyapártra 5, illetve 6 százalék szavazna. Mindezek alapján még nem biztos, hogy ez a két párt eléri az EP-választáson az 5 százalékos küszöböt.
A Mi Hazánk Mozgalomnál sem lehetnek nyugodtak, fej fej mellett állnak a Kutyapárttal. Toroczkai Lászlóék támogatottsága 1-1 százalékponttal csökkent az elmúlt egy hónapban, és jelenleg a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a pártra. A Mi Hazánktól is tudott Magyar Péter szavazókat elvinni, de a Tisza kevésbé veszélyezteti a szélsőjobboldali pártot, mint a Momentumot és a Kutyapártot.
A Republikon felmérése szerint várhatóan nem jut EP-mandátumhoz a Jobbik-Konzervatívok és az LMP. Mindkét párt 2-2 százalékos támogatottsággal bír a teljes népesség és a pártválasztók körében is. Mesterházy Attila pártja, a Szocialisták és Demokraták meglepő módon 1 százalékon áll, pedig nem is indul a választáson. A felmérés szerint ugyanennyire népszerű a Jakab Péter-féle Nép Pártján és Vona Gábor pártja, a Második Reformkor.
Áprilisban nagy mértékben, 5 százalékkal csökkent a bizonytalanok aránya, már csak minden ötödik (19 százalék) választó nem tudja eldönteni, hogy kire szavazzon. Ez már közelít a 2022-es választás előtti utolsó méréshez, amikor a bizonytalanok aránya 16 százalék volt.
Magyar Péter alaposan felkavarta az állóvizet, és ezt az is jól jelzi, hogy a válaszadók 73 százaléka állítja: biztosan elmegy választani, és 12 százalék mondja azt, hogy valószínűleg részt fog venni. Ez összesen a válaszadók 85 százaléka, ami éppen megegyezik a 2022-es országgyűlési választás előtt mért részvételi hajlandósággal. 2022-ben végül 70 százalék volt a választási részvétel. Az önkormányzati és EP-választáson általában 50 százalék körül szokott alakulni a választói részvétel, így a mostani adatokból kiindulva ennél több szavazóra számíthatunk idén az összevont választáson.
A Republikon elemzése szerint bő egy hónappal az EP- és önkormányzati választás előtt folyamatosan változnak a pártok közötti erőviszonyok, és a közvélemény-kutatások eredményei között komoly különbségek vannak. Ettől függetlenül körvonalazódni látszik, hogy van három nagyobb politikai tömb, három középpárt, amely a parlamenti küszöbért küzd, és néhány kisebb, 1 százalék körüli formáció.
A következő hetek egyik izgalmas kérdése lesz, hogy a három 5 százalék körüli párt (Momentum, MKKP, Mi Hazánk) tudja-e mozgósítani a választóit, és sikerül-e bejutniuk az Európai Parlamentbe. Érdemes lesz figyelni azt is, hogy Magyar Péter pártja beelőzi-e a DK–MSZP–Párbeszéd-összefogás listáját, és a legerősebb ellenzéki erő lesz. A harmadik kérdés pedig, hogy a Fidesz–KDNP mennyit tud visszaszerezni elpártolt szavazói közül a kampány utolsó heteiben. Elemzők szerint hatalmas kudarcnak számítana Orbánéknak, ha 40 százalék alatti eredményt érnének el a június 9-i EP-választáson.
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. április 22–26. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint
reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2 százalék.
