Balog Zoltán: A keresztény hit lényege, hogy nem az okát nézzük a bepiszkolódásnak, hanem megbocsátunk

Szombat délután Szentmártonkátán hirdetett igét Balog Zoltán püspöki minőségében egy lelkipásztor beiktatásán. Balog lemondása óta keveset mutatkozott a nyilvánosság előtt, most a beiktatáson viszont hosszas beszédet mondott a híveknek, nagy figyelmet fordítva a megbocsátásra. Az esemény után megpróbáltunk válaszokat kapni Balogtól, hiába.

Balog először arról beszélt, hogy „minden mérlegnek két serpenyője van”, az egyikben vannak a rossz dolgok, panaszok. A püspök szerint a „nem hivalkodott és visszafogott” református közösség életében is vannak problémák.

„Az életünk nem egyszer lesz piszkos egy évben, hanem újra és újra az lesz. (…) Mit kezdjünk azzal, ha a másik ember piszkos lesz?”

– mondta Balog Zoltán, aki ezután úgy fogalmazott, hogy a „reformátusoknál a kutyából is lesz szalonna”. Szerinte a világias gondolkodással szemben pedig az

„a keresztény hit lényege, hogy ami piszkos, annak nem az okát kérdezzük, hogy miért piszkos. Azért piszkos, hogy megtisztuljon.”

Balog szerint tehát valami „azért bűnös, hogy megszabaduljon”, így a bűn, a Balog által sokat emlegetett bepiszkolódás, egy „potenciális lehetőség a tisztulásra”. Kitért ezután arra is, hogy szerinte sajnálatosan „sokszor bűnben tartásban gondolkoznak az emberek a megbocsátás helyett”.

Arról is beszélt, hogy mindenki hibázik, Jézus tanítványai is hibáztak, még Péter is megtagadta Jézust, mégis megbocsátottak neki. Balog szerint tehát habár „külső ármány és belső gyengeség rázza az életünket”, mégis mindig „van új kezdet”. Balog végül arra is kitért, hogy a reformátusoknál a legmagasabb pozícióban lévők mennek elöl a sorban, így szerinte ők is kapják az „első ütést”: így nekik kell arra is példát mutatni, hogy hogyan kell megbocsátani és megbocsátást kérni.

A megbocsátás

Balog K. Endre kegyelmi ügye miatt mondott le február közepén a református egyház zsinati elnöki tisztségéről. A szombati beiktatás után megpróbáltuk arról kérdezni Balogot, hogy a bűnbocsánatról szóló beszéde alapján elképzelhetőnek tartaná-e, hogy mégse mondjon le a református egyház éléről. A kérdés azért is merül fel, mert bár Balog lemondott, a református törvények alapján a zsinatnak azt még el kell fogadnia.

Megkérdeztük volna Balogtól így azt is, hogy mikor válik lemondása hivatalossá, vagy hogy akkor is távozik-e zsinati elnökként, ha elsőre a zsinat nem támogatja a lemondását. Kérdéseinkre azonban azt mondta, hogy ez egy egyházi rendezvény, így ez nem alkalmas pillanat arra, hogy válaszoljon.

Balog attól is elzárkózott, hogy a rendezvény után, esetleg egy másik időpontban nyilatkozzon. Kérdéseinket hallva többen a püspök védelmére siettek szintén az egyházi rendezvény egyházi jellegére hivatkozva. A mosdóban az egyik egyházi meghívott is megállított minket, hogy elmondja, tiszteletlenség „egy egyházi rendezvényen kérdezni a püspököt, aki már mindent elmondott, amit akart”.

Balog és a pozíció

K. Endre kegyelmi ügye után lemondott a köztársasági elnök, Novák Katalin, illetve Varga Judit is visszavonult a közélettől. Miután Balog Zoltán neve is felmerült K. Endre kegyelmi ügyében, Balog a református egyház zsinati elnökeként összehívta a református fejesek egy részét február közepén: akkor azonban nem mondott le sem püspöki, sem zsinati elnöki pozíciójáról. A magyarázata szerint azért nem, mert bizalmi szavazást indítványozott és bizalmat kapott. Ezért, mint közölte, bár valóban támogatta, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, nem fog lemondani.

Ez pár nappal később azonban megváltozott. Az egyházon belüli felháborodás miatt végül Balog visszalépett zsinati elnökként a református egyház éléről. A Dunamelléki Egyházkerület püspökeként azonban maradt az egyház egyik fontos pozíciójában. Lemondásakor többek között harcról és ellene fordulásról beszélt, meg arról, hogy

„azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek. Annyiszor kértem lelkipásztorként kegyelmet világi hatóságoktól, emberektől, embereknek. S kértem kegyelmet elsősorban magamnak, tőled, kegyelmes Isten.”

Zsinati elnökként Balog a teljes magyar református egyházat képviselte, így merült fel, hogy K. Endre kegyelmi ügyének támogatása után erről a posztjáról távozzon. Azzal viszont, hogy közben megtartotta pozícióját a második legnagyobb egyházkerületben – aminek ráadásul Budapest a székhelye –, Balog nemhogy nem távozott a református egyházból, de ő lett lényegében a református népmesehős, aki kicsit maradt is, kicsit ment is.

Balog lemondása zsinati elnökként azonban még nem hivatalos: ezt meg kell erősítenie egyszerű többséggel a zsinatnak is. Forrásaink szerint az még lehet Balog számára kiskapu, ha a zsinat nem fogadja el a lemondását. Rendkívüli zsinat összehívásáról egyelőre nem tudni, így nem kizárt, hogy az általános tavaszi zsinat időpontjáig is elhúzódik az ügy.

Közben Balog Zoltán azt állítja, ő már mindent elmondott a témában. Kérdések viszont még bőven akadnak: nem világos például, hogy miért támogatta Balog K. Endre kegyelmét. Homályos az a történetszál is, amelyről a 444 írt a héten: eszerint rengeteg jel utal arra, hogy miután K. Endre kegyelmet kapott, a tavalyi év végén a bicskei református gyülekezet presbiterévé választották. A pedofíliában bűnsegédlet miatt elítélt gyermekotthoni igazgatóhelyettes a napokban azonban lemondott tisztségéről.

Politika és kegyelem

Balog politikai szerepe miatt már akkor felmerültek az aggodalmak a református egyházon belül, amikor 2020-ban elindult a Dunamelléki Egyházkerület püspöki címéért (később meg is választották). Akkor többeknek nem tetszett egyrészről az sem, hogy zsinati törvényt is módosítottak ahhoz, hogy Balog püspök lehessen. Másrészt pedig Balognak alapból azért lett ellenjelöltje, mert akkoriban a református egyházból többen attól tartottak, hogy a volt miniszter miatt jobban bele fog folyni a politika az egyházba.

Balog Zoltán felelőssége azért merült fel a Novák Katalin lemondását hozó botrányban, mert a Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította korábban, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként. Információk szerint Balog biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének.

Amikor a botrány kitört és mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, ő azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt, hanem a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon. Ez azért is volt meglepő állítás Balogtól, mert később, a róla szóló bizalmi szavazáson belső információink szerint inkább az rajzolódott ki, hogy a református egyház vezetése maga is válaszokat vár a kegyelmi döntés miatt.

Később már kormányzati politikusok is jelezték a Magyarországi Református Egyház felé: szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”, sőt a hírek szerint Orbán Viktor is felelősnek tartotta Balogot. Miután Balog elsőre nem mondott le posztjáról, kormányközeli forrásoktól egyből felreppent a hír, hogy kiadták a „kilövési engedélyt Balogra”, így, felháborodásoktól övezve jutott el végül oda Balog, hogy elnöki posztjáról visszavonul.