Településindex 2023: Budapest fejlődése nem állt meg, a bolygóvárosok ezer betelepülő alatt is megroggyantak

Az Egyensúly Intézet 2023-ban dolgozta ki az ún. „településindex”-et, mely az ivóvízbekötések arányától a szelektíven elszállított hulladék arányán át az ezer főre jutó játszóterekig számos indikátor alapján – legalábbis kidolgozóinak ígérete szerint -képes objektív adatok alapján, önkormányzati ciklusokon átívelően értékelni a közösségek adottságainak és fejlődésének adatalapú értékelését, a települések, illetve a fővárosi kerületek egymáshoz viszonyított helyzetének nyomon követését.

A szerdán publikált 2023-as Településindex külön kategóriában kezeli a fővárosi kerületeket, a megyeszékhelyeket, a 15 ezer lakos feletti településeket, a kisvárosokat és a községeket.

A fővárosi kerületek kategóriájában az V. kerület végzett az élen a vizsgált időszakban, a második helyre az I. kerület került, míg a harmadik helyezést a VI. kerület szerezte meg. A három legdinamikusabban fejlődő kerületnek az Egyensúly Intézet településindexe alapján az V., a XIII., illetve a IX. kerület bizonyult.

A megyeszékhelyek között Székesfehérvár lett az első helyezett: 12 indexponttal előzte meg a második helyezett Győrt, de alig maradt le a harmadik helyről Eger. Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen a vizsgált időszakban, számos meghatározó területen maga mögött hagyva a többi megyei jogú várost. A második legtöbbet fejlődő megyeszékhely Zalaegerszeg, a harmadik pedig Kecskemét volt.

A 15 ezer fő feletti városok versenyében Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház szerezte meg az első öt helyet. A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel, de Paks is megőrizte negyedik helyezését. Biatorbágy a 13. helyről tört az élre, ráadásul ez a város azt is elmondhatja magáról, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb fellendülésre volt képes. Biatorbágyot Komárom, Monor, Fót, illetve Cegléd követi a legintenzívebben fejlődő városok körében.

A kisvárosok kategóriájában Balatonfüred megőrizte az első helyet, a második a hatodik helyről előrelépő Üllő lett, miközben Diósd maradt a harmadik helyen. 2014-ben Aszód még a negyedik helyen állt, ám a tizenötödik helyről feltörő Ürömnek végül sikerült megelőznie. A legtöbbet fejlődő öt kisváros közé Délegyháza, Erdőkertes, Szikszó, Dömsöd és Polgárdi került.

A községek élmezőnyében minimális különbségek döntöttek a helyezésekről. Az öt legjobb pontszámmal rendelkező község közül négy a Balaton környékéről került ki. Az első helyet Hévíz, a másodikat Fonyód, a harmadikat Alsóörs, a negyediket (a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól 15 kilométerre északra található) Berente, az ötödiket pedig Balatonföldvár szerezte meg. Fonyód és Hévíz között szoros volt a verseny a vizsgált időszakban, ám végül helyet cseréltek a rangsorban. A legjobb öt közül Berente szorította ki Csopakot, amely a nyolcadik helyen zárt.

Az Egyensúly Intézet a településindex eredményeinek ismertetését több elemző megállapítással is kiegészítette.

• Annak ellenére, hogy a főváros lakossága és szolgáltatásainak száma is évről évre csökkent, de 2023-ban összességében nem torpant meg a fejlődése.
• Ellenben a Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terheket ró: a hagyományosan erősnek számító Budaörs, Dunakeszi és Vecsés példája is azt mutatja, hogy 1–2 ezer betelepülőt sem képesek befogadni úgy, hogy közben meg tudják tartani az infrastrukturális és intézményi ellátottság színvonalát.
• A megyeszékhelyek kategóriáján belül látványos fejlődésen mentek keresztül az észak-alföldi települések.
• A legalacsonyabb fejlődési ütem az észak-magyarországi és déli megyeszékhelyeken tapasztalható. A megyeszékhelyek jelentős, átlagosan 10,9 indexpontos bővülést tudhatnak maguk mögött, de az első és utolsó helyen szereplő település között közel nem kevesebb, mint 40 indexpontos különbséget lehet kimutatni.
• A 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban: ezek indexpontszáma átlagosan 2,5-tel növekedett. A fejlődő városok többsége Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. A kisvárosok 60 százalékának viszont a fejlődésük romlását kellett elkönyvelniük a vizsgált időszakban.
• A Balaton környékén nemcsak erős, hanem egyre fejlődő községek, illetve kisvárosok találhatók, és nem véletlen, hogy mindkét kategória rangsorát egy Balaton melletti település vezeti.