Az államnak elővásárlási joga volt Orbán Ráhel új tokaji ingatlanjaira, de májusban törölték ezeket a jogokat

Az állam nem élt az elővásárlási jogával, mikor Orbán Ráhel tokaji-hegyaljai földbirtokot vett, sőt, még korábban törölték az erre vonatkozó kitételt – írja a 24.hu. Orbán még áprilisban kötött szerződéseket összesen 94 hektárnyi földterületre a borvidéken.

Orbánt Ráhelt 2021-ben vették földművesként nyilvántartásba, ezért vásárolhat földet. Viszont mivel budapesti lakos, a tokaj-hegyaljai és az érintett települések húsz kilométeres körzetében élő gazdáknak elővásárlási joguk volt.

A 24.hu azóta többször is kérdezte tőle, hogy élt-e valaki az elővásárlási jogával, de Orbán június óta nem válaszolt. A lap átnézte az érintett ingatlanok helyzetét, és kiderült, hogy nem, senki nem ugrott a miniszterelnök lánya és a tokaji földvásárlás közé. A földhivatal már be is jegyezte a tulajdonjogát.

Volt azonban még egy szereplő, aki megakadályozhatta volna az üzletet: az állam, ugyanis több ingatlan is a világörökség része, és ezekre elővásárlási joga volt. Ennek bevezetése még Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslata volt 2017-ben. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség akkori miniszterhelyettese azt mondta, hogy „a világörökségi helyszíneknek a megőrzése közérdek, és emiatt azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a magyarországi világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezete a legkisebb kockázatot okozza a világörökségi helyszín megóvására vonatkozó közfeladat tekintetében, és erősítse ott, ahol erre törvényi lehetőség van, az államot mint tulajdonosként eljáró főhatóságot”.

Emiatt több mint 80 ezer olyan ingatlant soroltak fel, amelyek világörökségi területen találhatók, és az új kormányrendelet értelmében ezeknél mindig az állam lehetett az első, aki megveheti az ingatlant, ha a tulajdonos eladná.

Az Orbán által most megvásárolt, a világörökséghez tartozó területeken fekvő ingatlanok tulajdoni lapjaiból még május végén törölték az állam elővásárlási jogát.

A lap megkérdezett egy ingatlanjogászt, hogy ilyet lehet-e, és a szakember neve elhallgatását kérve azt válaszolta, hogy a törvény nem szól arról, hogy ezt hogyan lehet törölni, jogszerűen nincs erre mód. Eddig nem is hallott ilyen esetről.

A 24.hu rákérdezett a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál, hogy hogyan lehet törölni ezt a jogot, és hány ingatlan esetében élt már ezzel az állam, de november közepe óta nem kaptak választ. Az Építési és Közlekedési Minisztériumot és Orbán Ráhelt is megkeresték az ügyben, de tőlük sem kaptak választ.