Oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést nyújtottak be diákok és pedagógusok

2023. május 3. – 17:36

Oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést nyújtottak be diákok és pedagógusok
Balról jobbra: Solymoss Miklós Marcell, Perlaki-Boros Noel, Ádám Domonkos, Bodor András Péter, Gajzágó József, Szilágyi Kitty Barbara, Mihalics Lili – Fotó: Szilli Tamás / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be kedden a Nemzeti Választási Irodának (NVI) hét magánszemély, köztük Solymoss Miklós Marcell az Eötvös József Gimnázium tanára, Szilágyi Kitty Barbara óvodapedagógus és az Egységes Diákfront öt tagja: Gajzágó József, Ádám Domonkos, Mihalics Lili, Bodor András Péter és Perlaki-Borsos Noel. A népszavazási kezdeményezést a diákok által szervezett szerdai tüntetésen jelentették be. A kezdeményezésben hét kérdés szerepel, melyek az alábbiak:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban kötelezze el magát amellett az elv mellett, hogy a mindenkori kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar diákok jövőjét, lehetőségeit a magyar oktatási rendszerben ne családjaik vagyoni helyzete, hanem teljesítményük, képességeik és tehetségük alakítsa, és ne érje őket hátrány vagyoni helyzetük, vallási-világnézeti hovatartozásuk miatt?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon a köznevelésért, szakképzésért, felnőttképzésért és a felsőoktatásért felelős, önálló oktatási minisztérium működjön?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne fogadjon el a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályokat?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt arra, hogy az haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megtörténjen a pedagógus alapilletmény 50 százalékos növelése, továbbá ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával való növelése?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az egyes köznevelési és szakképzési intézmények vezetőinek megbízása a diákönkormányzat és a szülő közösség – amennyiben az intézményben ilyenek működnek – továbbá a nevelőtestület, az intézményben működő szakszervezet, valamint – intézménytípustól függően – a közalkalmazotti tanács vagy a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa vagy az üzemi tanács véleményezése után, a fenntartó indokolási kötelezettsége mellett történjék?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes?”

Korábban a PSZ két tagja is hasonló kérdésekről nyújtott be népszavazási kezdeményezést

Korábban öt oktatást érintő kérdésről nyújtott be országos népszavazási kezdeményezést a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás is. Ezek a következők voltak:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

A népszavazási kezdeményezésekre valószínűleg azért van szükség, mert a tanárok már több mint egy éve küzdenek a követeléseikért, de érdemi eredményt még nem tudtak elérni. Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, tavaly szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, amikor szeptember végén a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A tanárok, diákok, szülők 9 pontban foglalták össze követeléseiket.

A kormány régóta azt kommunikálja, hogy egyetért a pedagógusok fizetésemelésével, de a magasabb pénzt az uniós források megérkezéséhez kötik. Ha azok a pénzek megjönnek, akkor már idén 20,8 százalékos egységes béremelés lehet az ágazatban.

Hogy lehet népszavazást kezdeményezni?

Magyarországon országos népszavazást kétféleképpen lehet kezdeményezni. Ha a köztársasági elnök, a Kormány vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e. Ha viszont 200 ezer választópolgár kezdeményezi, akkor kötelező megtartani. Ez történt akkor is, amikor a Momentum 2017 januárjában a NOlimpia-kampánnyal több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy szavazhassanak a budapestiek az olimpia megrendezéséről (itt egy budapesti népszavazásról volt szó, szóval kevesebb szavazat is elég lett volna az érvényességhez).

Szigorú szabályok vonatkoznak a benyújtandó kérdésekre, hiszen azoknak egyértelműnek kell lenniük, és az is fontos, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó tárgykört érintsenek. A kérdések benyújtása után az NVI-nek 60 napja van, hogy megvizsgálja azokat, és eldöntse: megfelelnek-e a jogszabályi elvárásoknak. Ez alapján még megtörténhet az, hogy végül nem engedélyezik a népszavazást. Az aláírások összegyűjtésére 120 nap a határidő az aláíró ívek megérkezésétől számítva.

Egy népszavazás akkor érvényes, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, a központi névjegyzékben regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavaz. Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség – olvasható az NVI oldalán. Ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, akkor kötelező érvényű az Országgyűlésre nézve, és az eredményt három évig nem is lehet felülírni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
Partnereinktől