Gulyás: Oroszország nemzetközi jogot sértett, Ukrajna heroikus küzdelmet folytat, Magyarország nem szurkoló ebben a háborúban
2023. február 25. – 13:02
frissítve
- A magyar kormány álláspontja egyértelmű: Oroszország nemzetközi jogot sértett. Politikai értelemben hitvita van abban, hogy ki a felelős a háborúért.
- Át kell tekinteni a gyermekvédelmi szabályokat, azért is, mert 2017 óta folyamatosan emelkedik a gyermekpornográfia bűncselekmény elkövetőinek száma.
- Gulyás Gergely szerint az orvosi kamara véleménye elvtelen, tűrhetetlen, nyíltan visszatér a hatalmával, ha orvosokat fenyeget, a kamarának azonnal be kell fejeznie, és bocsánatot kell kérnie.
- Marad a rezsitámogatás és az extraprofitadó. A jelenlegi árak április 30-ig vannak érvényben, utána felülvizsgálják azokat, így nem kizárt az sem, hogy csökkenjenek az átlagfogyasztás feletti árak.
- Takács Péter egészségügyi államtitkár azért méri fel az aktív ágyszámokat, hogy kiderüljön, vannak-e például átcsoportosítható ágyak az inaktív, azaz szociális ellátást nyújtó ellátásba. Gulyás Gergely szerint kórházbezárás nem lesz, de „átcsoportosítás” igen.
- A nemzeti tüzépekről nincs még döntés. Előterjesztés létezik, de a részleteket meg kell vitatni. Az exporttilalom az unión belül bizonyos esetekben értelmezhető, de hosszú távon nehezen, mert egy egységes piacról van szó.
- Az alapítványi egyetemekkel kapcsolatban az Európai Bizottságnál pattog a labda, Gulyás maga megszavazná a finnek és a svédek NATO-csatlakozását. A kormány ugyanis egyetért a svéd és finn NATO-csatlakozással, de a Fidesz- és KDNP-frakciót is meg kell nyugtatni, ezért megy delegáció a két országba.
- A kormány nem tárgyalt arról, kell-e máshogy büntetni a szexuális kapcsolatot azonos nemű kis- és felnőttkorú esetén. Gulyás Gergely megjegyezte, hogy az különösen nincs rendben, hogy az nem bűncselekmény, ha egy 40 éves tanár ugyanolyan nemű fiatallal létesít kapcsolatot.
A Mi Hazánk vetette fel, hogy a jelenlegi 14 helyett ismét 18 év legyen a beleegyezési korhatár szexuális kapcsolat esetén, vetette fel a Blikk. Gulyás Gergely erre azt válaszolta, hogy erről a kormány nem tárgyalt. Gulyás Gergely viszont megjegyezte, hogy az különösen nincs rendben, hogy az nem bűncselekmény, ha egy 40 éves tanár ugyanolyan nemű fiatallal létesít kapcsolatot.
Gulyás szerint meg kell vitatni, hogy különbséget kell-e tenni ebben a témában büntetés terén az azonos és a különböző neműek közötti kapcsolat terén.
Mit gondol arról, hogy Vlagyimir Putyin ősi orosz földként hivatkozott Kárpátalja esetében? – kérdezte a Blikk Gulyástól. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta erre, hogy 1994 decemberében született egy budapesti memorandum, amit Oroszország is aláírt, és amelyben garantálta Ukrajna területi szuverenitását. Arra, hogy az orosz csapatok elmennének-e Kárpátaljáig, Gulyás szerint csekély az esély.
Ki ez a kilenc üzletember, aki néhány országban fontos szerepet játszik az üzleti életben, és akit le akartak vetetni a szankciós listáról? Gulyás Gergely azt mondta, erről Szijjártó Péter külügyminisztert kell megkérdezni, bár az országok nem szokták ezt nyilvánosságra hozni.
Kinek, minek drukkol a kormány? Mi lenne nekünk kívánatos, elérendő eredmény? „A magyar álláspont egy békepárti álláspont, azt szeretnénk, hogy a vérontás mielőbb fejeződjön meg” – mondta Gulyás Gergely. „Nem vagyunk szurkolók egy ilyen helyzetben. Van a nemzetközi jog, amit minden országnak követnie kell. Az, hogy nem vagyunk drukkerek, nem jelenti, hogy ne tudnánk, ki a megtámadott és ki a megtámadó” – felelte Gulyás, hozzátéve, hogy szerinte egyik ország sem drukker. A kezdeti orosz területfoglalás után az ukránok foglaltak vissza területeket, de ezt a helyzetet a magyar kormány szerint béketárgyalásokkal kell elmozdítani.
Az RTL arról kérdez, hogy mi a kormány véleménye arról, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei orvosi kamara területi szervezeténél nem írták alá az ügyeleti szerződést a háziorvosok. Gulyás szerint ez azért van így, mert a kamara azzal fenyegeti őket, hogy etikai eljárást indít ellenük, ha részt vesznek az ügyeleti ellátásban.
Az RTL felhívta a figyelmet, hogy forrásai szerint az orvosok demonstrációs célból nem írják alá a szerződést, Gulyás szerint viszont a nagy többség elmondja: a kamara miatt nem meri aláírni a szerződést. Gulyás szerint ez felháborító és amorális, ráadásul úgy, hogy egy megyében kipróbált és jól működő ez a rendszer. Megismételte, hogy a Magyar Orvosi Kamara elnöke korábban írásba foglalta, hogy ez az ügyeleti rendszer jó megoldása.
Az RTL az érettségi bojtottról kérdezte Gulyás Gergelyt. A lap azt mondta, hogy kb. kétszáz pedagógus jelezte, hogy bojkottálják az emelt szintű érettségiztetést, mert a kormány nem reagál a követeléseikre. „Szerintem soha nem helyes, ha valakinek az államnak vitája van, és a diákokon veri le a port ” – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy „azon dolgoznak, hogy megkapják az emelést a pedagógusok”.
Kocsis Máté szerint Orbán Viktor kérte a finn és svéd NATO-csatlakozás támogatását, de vita volt a frakcióban. A Telex kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy nem lehet tudni, ki ellenezte a csatlakozást pontosan, mert zárt frakcióülés volt, és nem volt szavazás, ezért nem tudni, milyen arányban akarták megtorpedózni a támogatást.
Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjába (CCDCOE), de Gulyás Gergely nem tudta, hogy ezt Magyarország megszavazta-e. A magyar nyelvhasználatot minden európai normában sértő nyelvtörvény miatt az uniós csatlakozással nem értett egyet a kormány, de nem tudni, hogy ez kiterjed-e a CCDCOE-re is.
Lejárt a titkosítás, így most derült ki egy 2012-es, 30 milliárd forintos kötvénylejegyzés a kormány részéről, amellyel az FHB bankot segítette ki.
A Telex alapos cikkben foglalkozott a témával. Azt írtuk, hogy a kb. 30 milliárdos kötvény 2012-ben húzta ki a csávából a kormányhoz akkor igencsak közel álló FHB Bankot, most pedig, miután tavaly lejártak a kötvénnyel kapcsolatban keletkezett állami dokumentumok titkosításai, kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a kormány döntése alapján a magyar állam vásárolta meg a kötvényt, csak egy évtizeden át teljes titokban tartották az ügyletet, félve attól, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatás gyanúja miatt nyomozni kezd, és esetleg fény derül arra, hogy az állam nem feltétlenül járt jól az üzleten.
A Telex munkatársa az esetleges jogi és politikai felelősségre vonásról kérdezett, amire Gulyás Gergely kitérő választ adott.
Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet a Nemzeti Oltóanyaggyárral, Gulyás azt mondta, épül, azt vizsgálják, érdemes-e ott még koronavírus elleni oltóanyagot gyártani, vagy ha nem azt, akkor mit.
Mi vagyunk az egyetlen ország az unióban, amely se nem ukrán, se nem orosz, mégis meghalnak emberei a háborúban – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A Telex megkérdezte, hogy a románokra és a bolgárokra nem igaz-e, Gulyás Gergely pedig azt válaszolta, „vélhetően lehet, hogy más kisebbségekre is igaz”.
A napelempénzeket elkezdte kifizetni a kormány, de a megnövekedett költségeket fogják-e valahogyan segíteni? „Ilyen döntés nem született mostanáig, az itt felmerült párbeszédnek köszönhetően is” mostanáig sokaknak fizették ki az igényelt összeget.
A tűzszünetre, fegyverszünetre, békére van szükség – a kormány szerint mi lenne ennek a békének a feltétele, alapja? – kérdezte az Mfor.hu. Gulyás szerint Oroszországnak kellene Ukrajnával tárgyalnia. Hozzátette, Magyarország szerint Ukrajna szuverenitásért vívott harca „heroikus, hősies küzdelem”.
Minden pedofil bűncselekmény súlyos, elfogadhatatlan, mindegy, ki az elkövetője, mondta Gulyás Gergely. Magyarországon több mint százezer olyan tanár van, aki tisztességesen neveli a következő generációkat, nem szabad általánosítani sem itt, sem egyházi személyeknél, mondta a HVG kérdésére, ami arra irányult, hogy az egyházban is ilyen szigorúan veszik-e majd a problémákat.
Gulyás azt is megjegyezte, hogy a korábbi gyermekvédelmi törvény módosításának megerősítését szolgálta a népszavazás, nem egy új szigorítás előkészítését, mert akkor egy európai szintű hisztéria vette kezdetét. Ezért kérdezték meg a választópolgárokat, mi a véleményük: meg akarták védeni azt a törvényt, amit európai támadás ért.
Szeretne Magyarország többségi tulajdont szerezni a Nemzetközi Beruházási Bankban? – kérdezte a Hvg.hu. Gulyás azt mondta, hogy tudomása szerint a bank több NATO-tagállam által tulajdonolt bank volt, de ebből kiszálltak, ő nem tudja azt sem, megmenthető-e most.
Előző év végére ígérte a kormány, hogy a Fudan Egyetemmel foglalkozó hatástanulmányok majd rendelkezésre állnak, hogy ki lehessen majd írni egy népszavazást erről, mi a helyzet ezzel? Gulyás azt mondta, a beruházási stop kiterjed a Fudan Egyetemre, nincs tervezés és előrelépés.
Akkor indokolt-e fenntartani a nem létező egyetemet fenntartó alapítványt? – kérdezték tőle, mire azt mondta, ez jó kérdés, meg kell vizsgálni.
A Hvg.hu azon kérdésére, hogy miért függvénye a svéd és finn NATO-csatlakozásnak, hogy politikai értelemben milyen nyilatkozatot tett a két ország, miközben az egy védelmi szövetség, Gulyás azt mondta:
„Azt szeretnénk tudni, hogy aki felé ilyen jogi vállalást teszünk, azok miért rágalmazták korábban Magyarországot” – mondta Gulyás, hangsúlyozva, hogy Magyarország is vállalja NATO-tagként, hogy támogatja, segíti adott esetben Svéd-, illetve Finnországot.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy túl sok ágy van Magyarországon, a kórházak 30 százaléka üres, ő roadshow-ra indul, és megpróbálja meggyőzni a képviselőket arról, hogy nem az ágyszám dönti el az ellátás minőségét. Kocsis Máté szerint az ilyesmi egy baloldali álláspont.
„Magyarországon kórházakat mindig a baloldal zárt és zár be”, mondta Gulyás, azzal, hogy az, hogy az ágyszám pontosan mennyi, és hogyan oszlik meg az aktív és inaktív ágyak száma, tehát az, ahol „effektív kórházi kezelést nyújtanak és a szociális gondoskodásba mi fér bele”.
Inaktív ágyakra van a legnagyobb igény, vagyis olyan ágyakra, ahol elláthatnak már kórházi ellátást nem igénylő, ám szociális gondoskodást igénylő embereket, mondta Gulyás, ezt fogják megvizsgálni, ennek az átcsoportosítása történhet majd meg. „Nem zárunk be kórházakat” – mondta.
Az európai unióban az átlaginfláció negyedik hónapja csökken, most 10,5 százalék. Nálunk sokkal magasabb. Mi ennek az oka? „Nekünk az energiakitettségünk lényegesen nagyobb”, mint az EU más tagállamaiban, mondta a 444 kérdésére Gulyás. „Amikor mi a szankciók ellen beszélünk, az nem üres állítás” – tette még hozzá.
Szlovákia is függ az orosz gáztól, mégsem olyan magas az inflációs szint – mondta erre a 444, mire Gulyás azzal reagált, hogy Magyarország energiakitettsége nagyobb. Az élelmiszer-inflációra azt mondta, a beszerzés is drágább lett.
Rastislav Káčernek személyes problémáival orvost kellene felkeresnie, mondta Gulyás az arra vonatkozó kérdésre, hogy a szlovák ügyvezető kormány külügyminisztere melegebb éghajlatra küldte Orbán Viktort. A miniszter szerint komolyan tárgyalni majd egy állandó kormánnyal lehet, az ügyvezetővel nem. Előfordul, hogy bolondok is bekerülnek az összefogásba – összegezte Gulyás.
Káčer gyakran bírálja élesen a magyar kormányt és Orbán Viktort, itt összegyűjtöttük, hogy miket mondott eddig a szlovák külügyminiszter.
Hány százalékra teszi Oroszország felelősségét a háború kirobbantásért? Jogi értelemben száz, politikai értelemben ennek megvitatására talán nem ez a megfelelő helyszín, de a kérdés az, hogy „ha azt a garanciát a NATO megadta volna, hogy Ukrajna nem csatlakozik hosszabb távon sem a NATO-hoz, akkor elkerülhető lett volna az orosz támadás, vagy ez csak egy mondvacsinált ok lett volna”, mondta Gulyás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez egy hitvita, de szerinte megfontolandó érv, hogy érdemes lett volna kipróbálni, legfeljebb azért, hogy kiderüljön, tényleg mondvacsinált ok-e.
A 24.hu kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy nő a bizalom Varga Judit igazságügyi miniszter felé, és nem látja problémásnak, hogy tanúként akár be is idézhetik a Schadl–Völner-perre. Úgy gondolja, hogy ezt a témát neki nem kell kommentálnia, a nyomozás lezárult, mindenkiről tudunk, akivel szemben felmerült a bűncselekmény gyanúja.
Ursula von der Leyen azt mondta, fontos megerősíteni az EU külső határait. Részleteket erről a kormány nem tud, de örül neki, mert Magyarország jelentős összegeket fordít erre. A határvédelem költségeihez való hozzájárulás elengedhetetlen, és az is, hogy a migrációs kérdések miatt indult eljárásokat pedig meg kell állítani – ezek ráerősítenének arra, hogy az Európai Bizottság ne csak szavakban, hanem tettekben tegyen a határvédelemért, fogalmazott Gulyás a TV2 kérdésére.
Volt-e éles vita más témában a NATO-csatlakozáson kívül, például a háború kérdésében a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésen? – kérdezte a 24.hu. Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem, eszmecserék voltak.
Arra, hogy miért akar Magyarország kilenc nevet levetetni az EU-s szankciós listáról, azt válaszolta, hogy „most elfogadtuk az új szankciókat”, de eközben voltak arról is viták, nem csak Magyarország részéről, hogy ki az, aki a listára kerüljön, illetve ki az, aki a listán maradjon, mert voltak olyan kezdeményezések is, nem csak Magyarország részéről, hogy lekerüljenek bizonyos nevek. „Amikor mi ilyet kérünk, akkor személyre lebontott indokolást írunk” – mondta Gulyás.
„Egy párbeszédet szeretnének Svédországgal és Finnországgal részben arról, hogy a NATO-csatlakozás után hogyan képzelik el a szerepvállalásukat” – mondta Gulyás Gergely a 24.hu kérdésére. Szerinte jó lenne közös álláspontra jutni azokban is, amikkel Magyarországot gyanúsítgatták az elmúlt években.
Gulyás elmondta, hogy a kormány azért terjesztette az Országgyűlés elé a javaslatot, mert egyetért vele, az Országgyűlés ezt hétfőn napirendre veszi, és jövő héten megkezdi a tárgyalást róla. Magyar rendben körülbelül négy hétig tart egy törvény elfogadása, ezért Gulyás szerint talán a március 21-i héten tud szavazni róla az Országgyűlés. A kormány azt szeretné, ha a vita megnyugtatóan lezárható lenne, de a többség mértékét is növelné, és a frakció megnyugtatásához szükség lenne arra, hogy a tárgyalódelegáció pozitív élményekkel távozzon a két országból.
A „több tiszteletet Magyarországnak” kifejezéssel tudja összefoglalni az álláspontot, amiben a ratifikációval kapcsolatban kritikákat megfogalmazó politikusok éltek, mivel két olyan ország kér támogatást, amelyek tényszerűen nem megalapozott vádakkal illettek minket.
A Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatban a kormány szándéka évtizedek óta változatlan, már 2003-ban azt kérte Orbán Viktor Medgyessy Pétertől, hogy ne adják el a repteret, mégis eladták. A jelenlegi kormány egyértelművé tette, hogy vissza szeretné szerezni. Szándék van, folynak a tárgyalások, Gulyás Gergely pedig reméli, hogy az idei évben az adásvétel lezárható.
Mit várnak a frakcióülésen elfogadott hétpontos nyilatkozattól? – kérdezte az Index. Azt írták, szeretnék rögzíteni, hogy tisztán lássák, mit tart jó iránynak Magyarország. Azt is megkérdezte az Index, találkozik-e majd Ferenc pápa a miniszterelnökkel – erre Gulyás azt mondta, várhatóan igen, de a program még szervezés alatt van.
Aktuálisan mind az igazságszolgáltatás, mind az alapítványi egyetemek esetében az Európai Bizottság térfelén pattog a labda, mondta Gulyás Gergely az Index kérdésére. Gulyás bízik benne, hogy a jövő héten visszajeleznek. Szerinte minden benne van, ami kritikai alapon felmerülhet, de a Bizottságban nem törvényi, hanem politikai alapon tárgyalnak.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy Magyarország egy erős NATO-ban érdekelt, egy erős NATO-nak pedig érdeke, hogy minél több ország csatlakozzon hozzá, különösen olyanok, amelyek megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket a NATO támaszt. A frakcióban felmerült, hogy Svédországból és Finnországból is érték igazságtalan kritikák Magyarországot. Finnországban a sajtó sokszínűsége nem felel meg azoknak a magas mércéknek, amiket itthon sikerült felállítani, de az igazságszolgáltatásban is lemaradott az ország Magyarországhoz képest. Gulyás szerint elsősorban mindkét országtól azt várja a kormány, hogy megfelelő tiszteletet adjanak Magyarországnak, de végül ő maga meg fogja szavazni a ratifikációt.
A delegációnak ellenzéki politikusok nem, de a kormánypárti Hende Csaba és Németh Zsolt is a tagja lesz majd.
Nézzük az európai joggyakorlatot is, vannak a magyarnál szigorúbb joggyakorlatok is. Volt egy alkotmánybírósági döntés, „amellyel sosem értettem egyet, amely levitte 18-ról 14 évre az azonos neműek esetében a beleegyezés korhatárát” – mondta Gulyás az Origo kérdésére. Arra, hogy ezt megemelik-e ismét, azt mondta, vizsgálják az európai joggyakorlatot a büntetőjog szempontjából.
Az ATV azt kérdezte Gulyás Gergelytől, tart-e attól a kormány, hogy uniós forrásoktól esik el az ország a gyermekvédelmi törvény szigorítása miatt, arra utalva, hogy korábban Ursula von der Leyen állítólag a törvény miatt nem jött Magyarországra. Gulyás elmondta: szívből reméli, hogy a pedofíliát nem fogja a védelmébe venni az Európai Bizottság.
Miközben csökken a gáz megawattonkénti ára, miért nem gondolkodik arról a kormány, hogy csökkentik az átlagfogyasztás feletti szintet? – kérdezte az ATV.
„Magyarországon a rezsicsökkentett ár 25 cent, az efölötti kb. 1,75 euró” – mondta Gulyás, és hozzátette, hogy a napi piaci áron lehet szerződést kötni. Április 30-ig a lakossági piaci ár tekintetében is maradnak a jelenlegi árak, és attól függően, hogy ez hogyan fog változni, lehet olcsóbban szerződni, de türelmet kér a kormány.
Nincs semmilyen kormánydöntés arról, hogy jönnek-e a nemzeti tüzépek, javaslat van, de minden részletet meg kell vitatni, mielőtt döntés lenne róla – mondta Gulyás Gergely az ATV kérdésére.
Arra a kérdésre, hogy a dohányboltok mintájára jöhet-e létre a hálózat, Gulyás azt válaszolta, hogy egyelőre nincsenek részletek. Van előterjesztés, ezt a kormány már megvitatta, de nincs végleges döntés. Az exporttilalom az unión belül bizonyos esetekben értelmezhető, de hosszú távon nehezen, mert egy egységes piacról van szó.
Amíg nincs végleges döntés, részletekről nem érdemes beszélni – mondta Gulyás Gergely.
A zárt frakcióülésen Orbán Viktor megnevezte az ellenfeleket, köztük az amerikai adminisztrációt is idesorolta. Az amerikai nagykövetség kiadott egy közleményt, amiben ezt is érintik, de felvetik azt is, hogy Vlagyimir Putyin neve miért nincs az orosz–ukrán háborúért felelős nevek között. Benne lesz a parlamenti határozatban, hogy Vlagyimir Putyin a felelős? – kérdezte az ATV.
Ez egy zárt ülés volt, Gulyás nem kommentálta azt, hogy ilyen elhangzott-e vagy sem. „Az ilyen jellegű találgatásokat sem eddig, sem ezután nem fogom kommentálni.”
„A háborúért Oroszország a felelős, egy önmagát komolyan vevő ország” így gondolja.
Gulyás Gergely az ATV kérdésére elmondta: a külügyminiszter tegnap nyilatkozott arról, hogy a technikai előkészítés zajlik Orbán Viktor ukrajnai útjával kapcsolatban. Szerinte a nemzetközi diplomáciában olyan találkozókat bonyolítunk le, amiknek van értelmük, és amikből mind a két ország profitálhat.
Az ukrán állammal szembeni legfőbb kritika a magyar kormány oldaláról az az oktatási törvény, ami a magyar nyelv használatát súlyosan és durván korlátozza. Gulyás szerint ha egy ilyen találkozó létrejön, ebben az ügyben előre lehetne lépni. Meglátjuk, hogy az ukrán fél álláspontja változott-e ezekben a kérdésekben, ettől is függ, létrejön-e a találkozó, mondta.
„Mi is úgy gondoljuk, hogy az a jó, ha a magyar határ távol van az orosztól, ezért is támogattuk mindig a szuverén Ukrajnát” – tette hozzá Gulyás Gergely.