Drágul a vármegyei autópálya-matrica, de már nem kell magunknál tartani a jogosítványt

Legfontosabb

2023. január 01. – 00:17

Drágul a vármegyei autópálya-matrica, de már nem kell magunknál tartani a jogosítványt
Közúti ellenőrzés Berettyúújfaluban – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Ha 1823-ban járnánk, január 1-jén a vármegye főispánja kihirdetné a főtéren, hogy miben változik az alattvalók élete. Most 2023 van, és bár ismét a vármegyék, főispánok országa lettünk, a legfontosabb változásokat már az interneten is elolvashatja. A királyság (még) nem állt vissza, de ismét határellenőrzés nélkül mehetünk az Adriára. Tizenöt százalékkal nő a nyugdíj, bruttó 232 ezer forint lesz a minimálbér. Eltörlik a törlesztési moratóriumot és a Szép kártyák alszámlát, adómentességet kapnak a 30 év alatti anyukák és megduplázták az apanapok számát.

„Kádár János mondta azt, (…) hogy a krumplileves legyen krumplileves, elvtársak. Ritkán értünk vele egyet, de abban, hogy a dolgokat érdemes a nevükön nevezni, egyetértünk vele. Régi történeti intézményeket talán legegyszerűbb dolog a nevükön hívni, a főispán legyen főispán, a vármegye pedig legyen vármegye” – fogalmazott Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a parlamentben 2022. június 27-én.

A tavalyi év egyik legmeglepőbb döntése volt, hogy Kocsis Máté javaslatára visszahozta az Országgyűlés a vármegye és a főispán közigazgatási elnevezéseket. „A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek” – indokolta a Fidesz frakcióvezetője a javaslatot. A „gránitszilárdságú” Alaptörvény tizenegyedik módosítása január 1-jén lép életbe.

A megyéket mostantól vármegyének kell nevezni, így mától például Pest vármegyei autópálya-matricát tud venni, ha elhagyja a fővárost, de jönnek a vármegyei hírlapok, indul a vármegyei labdarúgó-bajnokság, és az állami intézmények (rendőrség, ügyészség, katasztrófavédelem) megyei szervezetei is új nevet kapnak. Több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején, az átnevezés akár milliárdos költséggel is járhat.

A vármegyei kormányhivatalokat már nyár óta a főispánok vezetik. Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja ugyanakkor sietett mindenkit megnyugtatni: a királyságot nem tervezik visszaállítani. Persze meglátjuk, mit hoz 2023.

A nyugdíj 15 százalékkal, a minimálbér 16 százalékkal nő

„Magyarországnak vannak nagy céljai, amelyek túlmutatnak a nehéz időszakokon. Az egyik ilyen nagy cél a nyugdíjasok méltó életének biztosítása, illetve a nyugdíjak értékének megőrzése.” Orbán Viktor december közepén jelentette be, hogy január 1-jétől 15 százalékkal megemelik a nyugdíjakat. Az átlagnyugdíj mindössze 27 ezer forinttal nő, a nyugdíjasok felének azonban ennél jóval kisebb,

legfeljebb 21 ezer forintos emeléssel kell beérnie.

A nyugdíjak kifizetése havi 473 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek 2023-ban, ám az idősek többségének ez az emelés nem igazán javítja az életkörülményeit, hiszen az infláció az év végén már bőven 20 százalék fölött volt.

Nem jártak sokkal jobban a minimálbért keresők sem. Hosszas tárgyalások után 16 százalékos emelésben tudtak megegyezni a munkáltatók és szakszervezetek. 2023-ban így bruttó 232 ezer forint lesz a minimálbér. A garantált bérminimum 14 százalékkal, bruttó 296 400 forintra nőtt.

A béremelést tekintve a munkaadói oldal elment a falig – mondta a munkaadói oldalt képviselő Zs. Szőke Zoltán, aki irreálisnak nevezte a Magyar Szakszervezeti Szövetség által javasolt 20 százalékos emelést.

Megszűnik a törlesztési moratórium, adómentességet kapnak a 30 év alatti anyák

Több apróbb pontban is módosította a parlament az adórendszert. A legnagyobb változás, hogy az átalányadózóknak idén már csak negyedévente, azaz

egy évben négyszer kell járulékbevallást benyújtaniuk.

A változás sokaknak hozhat könnyítést, pláne azok után, hogy a tavaly megszüntetett katáról többen átalányadózásra tértek át.

Az év vége előtt nem sokkal döntött arról a kormány, hogy 2023-ban megszűnik a fizetési moratórium. Azt ígérik ugyanakkor, hogy a moratóriumból kilépő ügyfelek havi törlesztője nem fog emelkedni a felhalmozódó kamatok és díjak miatt. Ennek érdekében jogszabályban rögzítették, hogy meghosszabbítják a futamidőt.

A fizetési moratóriumot eredetileg a koronavírus-járvány miatt vezette be a kormány 2020 tavaszán, és egészen 2021 októberéig hosszabbította meg. Azóta csak a rászoruló családok és anyagi nehézséggel küzdő vállalkozások élhettek a lehetőséggel.

Mostantól nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a harminc év alatti anyáknak, a kormány ezzel szeretné még jobban ösztönözni a gyerekvállalást. Korábban már szja-mentességet kaptak a 25 évnél fiatalabb munkavállalók, valamint a négy-, vagy többgyerekes nők is.

Megduplázták az apanapok számát, megszűnnek a Szép-kártya alszámlái

Január 1-jétől az uniós minimumot követve duplájára emelkedik az „apanapok” száma, azaz gyermekük születése után az eddigi öt helyett tíz szabadnapot vehetnek ki a férfiak. Apró (nem is olyan apró) szépséghibája a módosításnak, hogy a második öt napra már csak a távolléti díj negyven százalékát kaphatják meg az apukák.

További változás a Munka Törvénykönyvében, hogy mostantól

minden munkavállaló negyvennégy munkanap szülői szabadságot vehet ki gyermeke hároméves koráig.

A szülői szabadságra viszont csak a távolléti díj tíz százaléka jár. A munkáltató ezen felül köteles részmunkaidős lehetőséget biztosítani a dolgozóknak, gyermekük négy éves koráig, amennyiben erre igény tart valaki.

Egy apa pár perce született kisfiával a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ Szülészet-nőgyógyászati Osztályán – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Egy apa pár perce született kisfiával a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ Szülészet-nőgyógyászati Osztályán – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Évi hét szabadnapról eddig a munkavállalók szabadon dönthettek. Mától a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, és a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja.

Január 9-től megszűnnek a Szép-kártya alszámlái is, azaz összevonják a korábbi szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebeket. A módosítás mintegy 2,5 millió kártyafelhasználót és közel 50 ezer hazai turisztikai szolgáltatót érint az MTÜ közlése szerint. Az alszámlák közti átjárhatóságot február elején már átmeneti időre biztosították, mostantól azonban hivatalosan sem lesznek külön zsebek.

Otthon hagyhatja a jogsit és forgalmit

Nem kell mostantól bírságtól tartania, ha nem tudja felmutatni jogosítványát vagy a forgalmi engedélyét az igazoltató rendőrnek. Egy korábbi törvénymódosítás után ugyanis január 1-jétől nem minősül szabálysértésnek, ha nincs nálunk a jogosítvány és a forgalmi.

A változás kizárólag azokra vonatkozik, akiknek Magyarországon állították ki a jogosítványát, és járművük is szerepel a magyar nyilvántartásban.

Ez azt is jelenti, hogy aki magyarként külföldi rendszámú autót vezet, továbbra is köteles lesz magánál tartani annak okmányait, és ellenőrzéskor átadni a rendőröknek. Aki külföldi állampolgárként vezet magyar rendszámú járművet, szintén jobban teszi, ha továbbra sem hagyja otthon a jogosítványát.

A közúti ellenőrzést végző rendőröknek egyébként eddig is mérlegelési joguk volt, ezért akár szóbeli figyelmeztetéssel is továbbengedhették azokat az autósokat, akik kérésre nem adták át járművük forgalmi engedélyét vagy a jogosítványukat.

71 százalékkal drágul a havi sztrádamatrica

A rendszeres sztrádahasználóknak kedvezően, a rövidebb időszakra autópálya-matricát vásárlóknak és a teherautósoknak igencsak kedvezőtlenül változnak az útdíjak idén. A személyautósok és motorosok éves, országos autópálya-díja öt százalékos emelést követően 49 190 forintra nő. Az éves megyei matricák pedig 5720 forintba kerülnek idén.

A személyautósok és a motorosok nagyon megszívják, ha csak tíz napra vagy egy hónapra vásárolnának matricát.

A havi matrica az eddigi 5210 forintról 8900 forintra, a 10 napos matrica ár pedig 3820 forintról 5500 forintra nőtt.

A motorosok tíznapos útdíja nő a legnagyobb arányban, 1600 forintról 2750-re, ami csaknem 72 százalékos áremelést jelent.

Autópálya-használat díjai 2023. január 1-től a főbb járműkategóriákban (ár forintban és zárójelben a drágulás mértéke százalékban)

országosmegyei
Díjkategóriaheti (10 napos)haviéveséves
Személyautók (D)5500 (43,98%)8900 (70,82%)49 190 (5%)5720 (4,95%)
Motorok (D1M)2750 (71,88%)4450 (63%)49 190 (5%)5720 (4,95%)
Kisteherautók (D2)8000 (4,8%)12 600 (20,9%)69 830 (49%)11 450 (5%)
Buszok (B2)17 730 (4,97%)25 150 (5%)228 850 (5%)22 890 (5%)

Megszűnik a horvát határellenőrzés

Magyarországon évek óta csak beszélnek az euró bevezetésének céldátumáról, Horvátország viszont már idén az eurózóna tagja lett. Ez azt jelenti, ha nyaralni indul az Adriára, eurót váltson, de akkor sem kell izgulni, ha otthon a fiókban még egy rakat kuna hever. Az év végéig plusz költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet is, a Horvát Nemzeti Bank pedig később is. Az árakat idén még kiírják euróban és kunában is.

Mától ugyanakkor megszűnik az ellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán, miután Horvátország is a schengeni térség része lett. Ez azt jelenti, hogy le kell bontani a magyar-horvát határzárat, és az eddig ott szolgálatot teljesítő rendőröket pedig átvezénylik máshova. A horvát repülőtereken csak március 26-tól szűnik meg a határellenőrzés.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!