Milliárdos költséggel is járhat, hogy a megyéinkből vármegyék legyenek

2022. december 23. – 14:32

Milliárdos költséggel is járhat, hogy a megyéinkből vármegyék legyenek
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Január 1-jén fontos változás jön: több mint hetven év után ismét vármegyéknek kell nevezni a megyéket. Több száz intézmény és szervezet neve változik meg, táblákat, okiratokat, bélyegzőket kell cserélni. Csak a választási irodának 16 millió forintba került a fejlesztés, míg az adóhatóság nem siet a módosítással. Komoly adminisztratív feladatot jelent a történelmi okokkal indokolt váltás a kormánynak és az önkormányzatoknak is: minden rendeletet, törvényt át kell írni, amelyben a megye szó szerepel.

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy királyságot akarunk! – mondta Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja 2022 júliusában, miután az Országgyűlés tizenegyedszer is módosította az Alaptörvényt. A megyéket január 1-jétől vármegyéknek kell nevezni, egy másik javaslattal pedig visszahozták a főispánokat is.

„A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”

indokolta a módosítási javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól 1949-ig a vármegyék voltak, a szó használatát Kocsis szavai szerint „a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg”.

Több ezer jogi dokumentumot, több mint ötszáz kormányrendeletet kell átírni

A módosítás a szimbolikus jelentőségén túl több száz állami intézményt és civil szervezetet érint. A névváltoztatás után át kell írni az okiratokat, táblákat, pecsételőket, levélpapírokat, hogy csak a legnyilvánvalóbb feladatokat említsünk. Összességében több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején. A kormány mellett a megyei és települési önkormányzatok, valamint a civil szervezetek jogászai is vadul böngészhetik nyár óta, hogy mely jogi dokumentumaikban szerepel a megye szó.

A Miniszterelnökség például egy 105 oldalas dokumentummal készül, összesen 320 kormányrendelethez nyúlnak hozzá. Az Agrárminisztérium 41 oldalas tervezetében 120 rendelet módosítása szerepel, míg az Építési és Közlekedési Minisztérium 51, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője pedig 17 rendeletet ír át. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy összesen hány kormányrendeletet és törvényt kell módosítani a névváltoztatás miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Január 1-jétől jó pár intézmény megyei szervezetei is új nevet kapnak. Csak néhány példa:

  • vármegyei önkormányzatok,
  • vármegyei kormányhivatalok,
  • vármegyei rendőr-főkapitányságok,
  • vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok,
  • vármegyei főügyészségek,
  • vármegyei adó- és vámigazgatóságok,
  • vármegyei kórházak,
  • vármegyei levéltárak,
  • vármegyei könyvtárak és
  • vármegyei szakképzési centrumok.

Át kell nevezni továbbá a kamarák területi szervezeteit is:

  • vármegyei kereskedelmi és iparkamarák,
  • vármegyei orvosi kamarák,
  • vármegyei ügyvédi kamarák,
  • vármegyei építész kamarák,
  • vármegyei mérnöki kamarák.

Ezenkívül 2023-tól mindenkinek

  • vármegyei autópálya-matricát kell venni,
  • vármegyei hírlapot vagy vármegyei naplót olvashat, ha a KESMA híreire kíváncsi.
  • Tavasszal folytatódnak a vármegyei labdarúgó-bajnokságok,
  • az országgyűlési választásokon pedig vármegyei választókerületek jelöltjeire lehet majd szavazni.

A választási irodának 16 millió forintba került a névváltoztatás

Az ellenzék leginkább azért kritizálta nyáron a módosítást, mert a gazdasági válság és a megszorítások közepén pénzkidobásnak tartják, hogy az állam több százmillió forintot vagy akár milliárdos összeget költsön az átnevezésre. A Momentum becslései szerint ugyanis akár milliárdos tétel is lehet csak a táblák és az okmányok cseréje.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex

De mégis mennyibe kerül a névváltoztatás? December 12-én – pár héttel a törvény hatálybalépése előtt – közel kéttucatnyi állami intézménytől és szervezettől kérdeztük meg, hogy milyen feladatokkal és költségekkel jár az átnevezés. Cikkünk megjelenéséig alig pár helyről érkezett csak válasz.

A Magyar Közút Zrt.-nek összesen 714 darab megyehatárjelző táblát kell átírnia.

„Társaságunk törekszik arra, hogy a lehető leghatékonyabban végezze majd el ezeken a megyetáblákon a szükséges beavatkozásokat, így elsősorban kisebb módosításokra, átmatricázásokra kerül majd sor, de egyes helyeken szükség lehet táblacserékre is”

– válaszolták a Telex megkeresésére. A táblákat egy előzetes ütemterv alapján január elejéig cserélik, a költségeket pedig az állam biztosítja a jövő évi támogatási szerződés keretében.

A Nemzeti Választási Irodának (NVI) informatikai feladatai voltak: az összes választási szoftverben és felületen át kell írni a megyei választókerületeket vármegyei választókerületekre. „A vonatkozó fejlesztések mostanra elkészültek,

ezek teljes összege nettó 16 689 920 forint”

– áll az NVI levelében. Azt is hozzátették, hogy a fejlesztések bevezetése január 1-től folyamatosan, más fejlesztésekkel együtt, ütemezve történik, így az további költséget nem jelent a választási irodának.

A NAV és az MLSZ nem siet a névváltoztatással

A Legfőbb Ügyészség már akkor megkezdte az átnevezéssel kapcsolatos feladatokat, amikor a törvénymódosítás megjelent a Magyar Közlönyben – derült ki a szervezet válaszából. A megyei főügyészségek nevét átírták az alapító okiratban, de kicserélik a bélyegzőket, a levelek aláírásait, és a honlapon is módosítják az elnevezéseket.

A főügyészségi épületek hivatali tábláit egyszerűsített beszerzési eljárásban, 1,16 millió forintért rendelte meg a Legfőbb Ügyészség. Le kell cserélni továbbá 1054 ügyészségi szolgálati igazolványt, ez 951 ezer forintba került.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) január 1-jén még nem tér át a vármegyei elnevezésre. Az Alaptörvény módosításába ugyanis bekerült egy olyan rész, hogy a megye elnevezés is használható mindaddig, „amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”. Magyarul, a NAV-nál úgy kalkuláltak, hogy a megyei adó- és vámigazgatóságok névváltoztatása olyan költségekkel járna, amely már sértené a felelős gazdálkodás elvét.

Hasonlóan gondolkodhatnak a Magyar Labdarúgó Szövetségnél (MLSZ) is. Legalábbis megkeresésünkre azt írták, hogy minden esetben betartják és végrehajtják a jogszabályokat. „Amennyiben valamely jogszabály előírja az Ön által kérdezetteket vagy más feladatot (is) ad, akkor azt az MLSZ a rendelkezésre álló határidőn belül végre fogja hajtani”. Nemcsak a megyei labdarúgó-bajnokságokat kell majd egyébként átnevezni, hanem az MLSZ megyei igazgatóságait is.

„Majd ha a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter kötelezi erre a Magyar Orvosi Kamarát, akkor fog a kamara ezzel kapcsolatban döntést hozni”

– tömör, lényegre törő választ küldött a Magyar Orvosi Kamara. Ők tehát megvárják Pintér Sándor belügyminiszter utasítását, és addig nem kezdik el átnevezni a megyei szervezeteket.

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) sem tűzte még napirendre a megyei kamarák névváltoztatásával kapcsolatos teendőket – válaszolta lapunknak Bánáti János, a MÜK elnöke. Az ügyvédi kamarában februárban lesznek választások, és csak azután foglalkoznak az átnevezésekkel.

Két éve lett Csongrádból Csongrád-Csanád

Csongrád-Csanád megyében már jól tudják, mivel jár ez a procedúra. 2017-ben az Országgyűlés Lázár János javaslatára módosította a megye nevét Csongrádról Csongrád-Csanádra. Lázár szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben szerinte ma is csanádi identitás él. Az új név 2020. június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának százéves évfordulóján lépett életbe.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex

Juhász Tünde, a megyei kormányhivatal korábbi vezetője (ma Lázár János közigazgatási államtitkára) akkor arról beszélt, hogy a megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás körül. Ő úgy kalkulált, hogy a megyei kormányhivatalnak összességében 1-2 millió forintos költséggel jár az átnevezés. Ugyanakkor a kormány összesen 35 millió forintot biztosított az egyetlen megye névváltoztatásával összefüggő feladatokra. A rendőrség 6,5; a Nébih 4,46; az államkincstár 2,4 millió forintot kapott például, de 10 milliót fordítottak a kormányzati kommunikációra is a határozat szerint.

Ha ezt a 35 millió forintot felszorozzuk a tizenkilenc megyével, akkor is összesen legalább 665 millió forint jön ki. Az infláció mértékét nézve azonban ennél minden bizonnyal jóval nagyobb összeget emészt fel a névváltoztatás. A pontos költségekre is rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél, de nem kaptunk választ.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!