A Pénzügyminisztérium összefoglalta, hogy milyen adókönnyítések jönnek jövőre

2022. október 27. – 10:01

A Pénzügyminisztérium összefoglalta, hogy milyen adókönnyítések jönnek jövőre
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Rossz rendőr – jó rendőr. A Pénzügyminisztérium a kata kivezetésével elveszített egyszerű adminisztrációt több csatornán keresztül is igyekszik visszahozni.

IIzer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek nyilatkozva foglalta össze azokat az adóváltozásokat, amelyek a jövő évben segítik a vállalkozókat. Természetesen cikkünk ezek lényegi tartalmával fog foglalkozni, de előtte két érdekesség az MTI híre alapján.

A szankciós mantra és az adminisztráció

Van abban valami egészen elképesztő, hogy amikor a kormányzati kommunikáció rátalál egy üzenetre, mint most a nemzeti konzultáció idején, a „mindenért a brüsszeli szankciók a hibásak” tételmondatra, akkor mindenkinek, még a jobb sorsra érdemes szakembereknek is be kell állni a sorba. Amióta ugyanis a szankció az új Soros, vagyis a mumus, azóta még egy adóügyi MTI-nyilatkozat címe is ez lett: Izer Norbert: a kormány adókönnyítésekkel is segíti a vállalkozásokat a szankciók káros hatásaival szemben.

A másik kép előtt fontos rögzíteni, hogy itt a Pénzügyminisztérium valóban rendkívül pozitív szerepet játszik, de a kormány egésze szempontjából mégis áll a következő hasonlat! Képzeljünk el egy vállalkozót, aki rosszul erősíti fel a kamionjára az 500 hektoliteres tejtartályát, a tartály leesik, kiszakad, a tej elfolyik, de 200 litert sikerül megmenteni. Némileg vicces, ha ezek után a vállalkozó csak arról ad ki tájékoztatást, hogy 200 liter tejet megmentett a cége a hazának, de nem szól magáról a károkozásról. Vagyis, az év közben eltörölt egyszerű adóztatás, a kata után, amikor a fél ország könyvelők után rohangál, mókás azt látni, hogy a kormány büszke rá, hogy a sok bürokratikus teher visszaállítása után azon belül könnyebbségek is érkeznek. Mindenesetre itt ismételten fontos hangsúlyozni, hogy a kormány bugyrain belül a kata és adminisztráció ügyben végig a PM jelentette (volna) a normalitást.

A tartalom

Mindenesetre, miután megtudtuk, hogy a brüsszeli szankciók a vállalkozásokat, és a gazdaságot is nehéz helyzetbe hozzák, de a kormány a vállalkozások és munkahelyek védelmére siet, lássuk ennek részleteit is!

Izer Norbert kiemelte: összesen 14 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek október 18-án, amelyek közül az egyik legfontosabb a Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett őszi adócsomag. A dokumentum számos adónemet érint.

A legfontosabb és legnagyobb hatású egyszerűsítés az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára az, hogy 2023. január 1-től a személyi jövedelemadó előlegéhez hasonlóan csak negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk

és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot, a közterhek megállapítása azonban továbbra is havonta történik.

Ez valóban nagy pozitívum, és így valóban negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma, és csökken a bevallások beadásával kapcsolatos adminisztráció is. Más kérdés, hogy a nagy likviditáshiányban, vagy éppen a korábbi kormányzati kifizetési korlátozások tükrében, egy kicsit paradox, hogy a havi rendszeres állami bevételekkel járó kata helyett belép egy ekkora késleltetés, ez nem javítja a költségvetés likviditását.

Könnyebb belépni

Ezen túl a törvényjavaslat megszünteti az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott: 2023-tól az adózási mód választásánál csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét.

Egy újdonságra is felhívta a figyelmet az államtitkár: Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozónak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő nyugtaadási móddá válhat világszerte. Ez, mint minden értelmes digitalizáció, valóban csak üdvözölhető.

Lakáspiac

Korábban már írtunk arról, hogy a rendkívüli mértékben visszaeső építőiparnak lehet mankó, hogy a lakások áfája lassabban változik. Izer Norbert szerint is jó hír az, hogy két évvel meghosszabbodhat az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték időbeli hatályát.

Szintén kedvező hír a lakásbővítés előtt állóknak, hogy – a CSOK igénybevételével megvásárolt lakások illetékmentességéhez hasonlóan – illetékmentessé válik a CSOK támogatással elvégzett, más tulajdonában álló ingatlan bővítésével létrejövő vagyonszerzés. Ennek tipikus esete lehet a tetőtér-beépítés – tette hozzá.

Iparűzési adó

Ennél az adónemnél új modellt alkalmazhat bármely iparűzési adóalany, ha éves bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint – szögezte le az államtitkár.

A székhely, telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzési adóalap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz.

Maximum 12 millió forint bevételig az iparűzési adóalap 2,5 millió forint, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18-25 millió forint bevétel között, illetve – kiskereskedő átalányadózó esetén – 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz a javaslat szerint az iparűzési adó egyszerűsített alapja. Így például a legkisebb vállalkozók – 12 millió forint alatti bevételig – mindössze ötvenezer forint adót fizetnek évente. Ennél a pontnál részben megsüvegelhetjük a PM kata-visszacsempészési bravúrját, részben a gyakran idézett „más szerszámával a caalánt” fogalomra is utahatunk, hiszen a kormány könnyen enyhít az amúgy is nehéz anyagi helyzetben levő önkormányzatok rovására.

Végezetül Izer Norbert szólt arról, hogy az érintetteknek adóbevallást is csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti. A legtöbb vállalkozásnak így adóbevallást sem kell beadni; az egyetlen iparűzési adóval kapcsolatos feladat a fix összegű adóelőleg évi egyszeri megfizetése lesz.

Aki akár a hipa, akár más adónemek részletes értemezére is kíváncsi, annak segíthet a PwC remek összefoglalója.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!