Most, amikor lefagy az építőipar, a sok szaki tényleg dolgozhatna a lakások energiahatékonyságán

2022. október 26. – 07:27

Most, amikor lefagy az építőipar, a sok szaki tényleg dolgozhatna a lakások energiahatékonyságán
Panelház utólagos külső hőszigetelése – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az energiaválság miatt nagyon jó lenne a gázfogyasztást csökkenteni, és ezt a célt az épületek hatékonyabb energiafelhasználása javítaná a legnagyobb mértékben. Az építőiparban ma ugyan még mindig szakemberhiány és túlkereslet van, de ahogy kifutnak a még zajló állami beruházások, drágul a lakásfinanszírozás, hirtelen jöhet a csődhullám, érdemes lenne az elbocsátások helyett új feladatot találni a munkaerőnek. És bár a magyar kormány mozgástere eléggé szűk, de egy központi épületenergetikai program segíthetne azon, hogy az építésügy ne térdeljen le teljesen.

Harc a gázkereslet ellen

A gázellátás bizonytalan, jövőre pedig még kritikusabb lehet, a legjobb védekezés a krízis ellen pedig a fogyasztás visszafogása. A hazai lakások, családi házak pazarló fogyasztásán pedig nagyon sokat lehetne fogni; nemrég a Telexen is részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a magyar energiafogyasztás harmadáért felelős lakóépületekben mekkora a hatékonysági lemaradásunk.

Mint írtuk, természetesen az olcsó energia és a rezsicsökkentés időszakában keveseket foglalkoztatott annyira a kérdés, vagyis az, hogy mennyire energiapazarló a magyar épületállomány. De az előttünk álló hónapokban már több millió ember fog súlyos árat fizetni azért, hogy Magyarország nem tartotta elég fontosnak eddig az épületek energiahatékony felújítását. A pániknak köszönhetően viszont megnőtt az emberek érdeklődése az energiahatékonysági beruházások iránt, és van arra is némi esély, hogy a következő uniós ciklusban az állam végre több uniós pénzt is juttat a területre, főleg, ha ezek a célzott források elkezdenek csordogálni felénk.

Már csak a fogyasztói szokások megváltoztatásával 6%-kal csökkenne a gázfelhasználás

Az már nehezebb kérdés, hogy kinek van forrása (finanszírozása), illetve kinek van szabad kapacitása (munkaereje) elvégezni a sziszifuszi munkát, a magyar magán, céges és közületi ingatlanok energetikai korszerűsítését.

Lássunk elsőre néhány számot! A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont a BME épületenergetikai modelljének segítségével megbecsülte, hogy a rezsinövelés milyen fogyasztóoldali alkalmazkodást és mekkora gázkereslet-változást indukálhatna rövid távon. A kutatás a magyar ingatlanállományt méret, típus, építési kor alapján 23 klaszterbe sorolta, és nem általánosan, hanem célzottan nézte meg a gázmegtakarítási lehetőségeket.

A készítők azt találták, hogy a szelektív magyar rezsiszabályozás elsősorban az 1990 előtt épült családi házakban élőket érinti, és náluk is van a legnagyobb megtakarítási potenciál. Önmagában a fogyasztói szokások megváltoztatása (a szobák hőmérséklete, a kifűtött alapterület, a szakaszos fűtés, a fűtési szezon elején és végén fokozott odafigyelés) már körülbelül 6 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhetne az országos éves gázfelhasználásban.

Mindez konkrét számokban

Csoknyai Tamás tanszékvezető, egyetemi docens (BME) kutatásából kiderül, ha például mindenki két fokkal csökkentené az otthoni hőmérsékletet, azzal 313 millió köbméter gázt spórolna meg az ország. Viszonyítási alapként a magyar lakossági gázfogyasztás 3,9 milliárd köbméter, a teljes országos igény 11 milliárd köbméter.

Minden hazai lakóingatlan teljes hőszigetelése 1,286 milliárd köbméter megtakarítást jelentene,

de a teljes födémszigetelés is 407 milliót, az energiahatékony ablakcserék pedig 248 milliót. Ha kibírnánk, hogy a szezonon (október 15. – április 15.) kívül ne fűtsünk, az 391 millió köbmétert spórolna, ha „programoznánk”, vagyis éjszaka, illetve munkaidőben, amikor a háziak nincsenek otthon, levennénk a hőmérsékletet, vagy ha a fűtési területet csökkentenénk, az is külön-külön is százmillió köbméteres megtakarítás lehet. A hatások kumulálása ugyanakkor biztosan összetett, nem egy sima összeadás, hiszen más hatás az, ha a 24 fokos, vagy ha a 20 fokos lakást „programozzuk”.

Nagyon megérné

Tibor Dávid, a szigetelőanyagok gyártásával foglalkozó Masterplast Nyrt. elnöke természetesen „hazabeszél”, de szerinte is nagyon hasznos lenne egy komplex energiahatékonysági, épületenergetikai fókusz.

„Az állami beruházások leállítása indokolt lépésnek tűnik, de az a cél is, hogy közben a lakásügy ne dőljön be teljesen.”

A szakember szerint Magyarország tele van nem (vagy nem jól) szigetelt épületekkel, ez igaz a közületekre, a lakóépületekre, azon belül a társasházakra, a családi házakra. Mindenhol pazaroljuk az energiát, és bár vannak olyan programok, amelyek szigetelésre is használhatók, de most jön az igazán kritikus gázév.

Egy komplex épületenergetikai fejlesztési rendszer, amely támogatásból, kedvezményes hitelből is állhat, de valahogy eléri a magánszemélyeket, a kkv-kat, az önkormányzatokat, most különösen sokat segíthetne az országon. A szakember szerint azért kellene hamar lépni, mert nincs sok idő. Vagyis akár egy év alatt is lehet érdemi fejlődést elérni, de nagyon közeledik a 2023/2024-es tél is.

Az üzemeltetők oldaláról

„Az elmúlt hónapokban mi is mint üzemeltetők, de az ügyfeleink, vagyis a lakók is folyamatosan az energetikai megtakarításokon gondolkodtak” – meséli Kis-Szölgyémi Ferenc, a régió vezető facility management (épület-üzemeltetési) cégének, a B+N Referencia Zrt.-nek a vezérigazgatója, aki hozzátette:

„Régen ez a kérdés nagyjából arról szólt, hogy ki mennyire rakja meg a kazánt, de most nagyon fontos lett a mérés, az informatikai háttér.”

Mindenki azt keresi, hogy miként lehet beavatkozni. A nagyobb lépések, a szigetelés, a kazáncsere inkább csak a következő szezonra hoz reális megtakarítást, de olyan megoldásokat is látunk, hogy a cégek alacsonyabb hőfokra állították be az épületüket, más hétfőn és pénteken általános home office-t írt elő, vagy a kisebb hatékonyságú karácsony és szilveszter közötti időszakot mindenkinek kötelezően kiadta. De még olyat is hallottunk, hogy a munkáltató csak a „céges” telefonok töltését engedi, a magántelefonokét nem. (Igaz, ezzel filléreket lehet csak spórolni.)

A szakember elmesélte, hogy a magánemberek szempontjából a tél a fontosabb, vagyis az, hogy ne fagyjunk meg, de az irodák életében a nyár és a „hűtés” legalább olyan fontos, nem is csak a komfortérzet miatt, de bizonyos eszközök, szerverek túlmelegedése konkrét károkat okozna a társaságoknak.

Ugyanakkor az szerencse, hogy ehhez az áramfogyasztáshoz jobban illeszkednek a megújuló kapacitások. Az energiatakarékosságot rengeteg szabály is behatárolja újabban, olyan látszólag egyszerű, de néha nem is olyan evidens szabályok, hogy a takarítók nem hagyhatnak úgy el irodát, hogy égve maradjon a villany.

Az építőipar úgyis lefagy

Többen is szóba hozták, hogy azért kettős a helyzet a szakmában, mert úgy tűnik, mintha most még tele lenne mindenki munkával, nem lenne elérhető szakember, de nagyon gyorsan fog megváltozni minden. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az ÉVOSZ eseményén elmondta, hogy az építőiparban egyszerre négy, olykor egymásnak is ellentmondó probléma van:

  • a munkaerő hiánya,
  • a megrendelések hiánya,
  • a forint gyengülése
  • és az energia drágulása.

2022-ben még szebb a képlet, akár szuperrekord, 6000 milliárd forint is lehet az ágazat teljesítménye, ám, amennyiben az építőipar nem akar lemondani a munkatársakról (az elmúlt években a szakma más ágazatokból extenzív növekedéssel 35 ezer főt vett át), jó előre kell gondolkodni.

Tibor Dávid szerint ehhez meg kellene kezdeni a fókuszcserét, a homlokzati szigetelés, a födémszigetelés, a nyílászárócsere nem olyan bonyolult feladat, hamar megtanulható a szakma más képviselőinek is, de ha az ágazat meg szeretné tartani a munkavállalókat, érdemes már most készülni a váltásra. 2024 ugyanis már nehéz év lesz, nemcsak az állam húzza be a kéziféket, de ilyen finanszírozási környezetben nem nagyon indulnak majd lakásfejlesztések sem.

Politikusi „ígéretek”

Nem kecsegtetnek túl sok jóval a szakpolitikusok sem. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az említett ÉVOSZ-eseményen elmondta, hogy a bő esztendők után most biztosan szűk esztendők jönnek az építőiparban. Igaz ő is amellett érvelt, hogy a lakáspiacon azért a kormánynak lépéseket kell tennie egy új lakáspolitikával.

Mint mondta, a magyar lakáspiacon évi 40 ezer lakás építésével teljesülne a szükséges megújulás, de ha ez nem is reális,

jó lenne minden évben legalább 20 ezer új lakást látni, de a megújítási ráta most éppen a béka feneke alatt van.

A csúcsévben (2020) ugyan egyszer épült 27 ezer lakás is, de 2022-ben 17 ezer, 2023-ban inkább már csak 10 ezer a realitás, és azért kell küzdeni, hogy a szám, 2024-re ne redukálódjon 5 ezerre. A finanszírozási gondok mindenesetre visszaesést sejtetnek:

„a két számjegyű tartományban nem lehet hitelezni, vagyis a forinthitel már drága, az euróhitelről meg tudjuk, hogy kockázatos, ez gyorsan visszafoghatja az építőipart”.

Lázár János, a szakminiszter

Lázár János építési és beruházási miniszter sem nagyon ígérhet mást a szakmának a közeljövőre, mint „vért, verejtéket és könnyeket”. A miniszter is felszólalt az ÉVOSZ konferenciáján. A szakma a rossz kilátások ellenére – legalábbis a hozzászólások alapján – pozitívan fogadta az ágazat egyes fejleményeit. Egyrészt örült annak, hogy három évtized után az építésnek újra önálló tárcája van, másrészt pozitívan üdvözölte azt a kerettörvényt, amely – legalábbis a költségvetési finanszírozású építőipart, újraszabályozza, harmadrészt a jelen levő (magyar hátterű) vállalkozások annak is örültek, hogy mind az anyagiparban, mind a tervezésben, mind az építőiparban erősödhet a jövőben a protekcionizmus. Lázár megerősítette, ahogy fogalmazott,

„hangosan mondom, hogy Brüsszelben se értsék félre”,

hogy patrióta, protekcionista építéspolitikát szeretne, igaz az uniós szabályok betartásával.

Ami pedig cikkünk közvetlen témáját, vagyis az energiahatékonyságot illeti, Lázár utalt arra, hogy a jövő pályázatain 50 százalékban az ár, de 50 százalékban társadalmi körülmények számítanak majd. És itt bejöhet a fenntarthatóság, a magyar szakemberek alkalmazása, vagy az, hogy ki hozza a környékről az anyagot, ki gondoskodik jobban a hulladékról, amely faktorok egyszerre utalhatnak zöld, energiahatékony, de akár protekcionista szempontokra is.

Legalább az új lakásokra már figyeljünk oda

A kötetlenebb beszélgetéseken már hallottunk azért kritikákat is. Volt, aki azt kifogásolta, hogy a nagy beruházási stop közepette, mégis akadnak, akik kapnak megbízást, illetve luxusnak nevezte, hogy ami beruházás megmarad (Paks II., Budapest–Belgrád, akkumulátorgyárak építése), ott nagyon sokszor külföldi cégek fognak munkát kapni.

Annak viszont örült a szakma, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nagy adócsomagjában benne van az is, hogy az 5 százalékos forgalmi adóval értékesíthető lakások átadási határideje is kitolódik két évvel, vagyis 2026. december 31-ről 2028. december 31-ig. Ez mindenképpen segítheti a lakáspiacot, bár ahogy egyik forrásunk mondta,

nemcsak az a lényeg, hogy kilóra meglegyünk, hanem az is, hogy mit építünk, vagyis azt legalább elérhetnénk, hogy ne a hazai lakáspark legyen a leginkább elmaradottabb az energiahatékonyság területén. Legalább az újakra már figyeljünk oda!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!