Figyelmeztető leveleket fognak égetni a minisztérium előtt – pénteken újabb pedagógussztrájk és tüntetések

Legfontosabb

2022. október 13. – 17:53

Figyelmeztető leveleket fognak égetni a minisztérium előtt – pénteken újabb pedagógussztrájk és tüntetések
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Október 14-én pénteken lesz egy éve, hogy a pedagógus-szakszervezetek megfogalmazták a sztrájkköveteléseiket a kormánynak. Érdemi változás azóta sem történt az oktatásban, így pénteken újabb országos pedagógussztrájk lesz. Emellett élőláncos demonstrációkat terveznek vidéken és a fővárosban, délutánra a diákok kezdeményezésére tüntetés indul a Hősök teréről az oktatást irányító Belügyminisztériumhoz. Egész nap érdemes lesz olvasni a Telexet, folyamatosan frissülő cikkben számolunk be reggeltől mindenről, a fontosabb eseményekről pedig élőben közvetítünk.

Pénteken újra országos pedagógussztrájk lesz. Legutóbb múlt héten szerdán, október 5-én, az oktatás világnapján sztrájkoltak pedagógusok sok iskolában a közoktatás problémái miatt. Azt a munkabeszüntetést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezte. A pénteki sztrájkot is ők hirdették meg még szeptember végén, majd a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott ehhez, így ezt a sztrájkot az előzővel ellentétben már együtt szervezik az érdekvédelmi szervezetek.

A dátum nem véletlen, ugyanis október 14-én lesz pontosan egy éve, hogy a PDSZ és PSZ megfogalmazta sztrájkköveteléseit a kormánynak, melyeket másnap eljuttattak Orbán Viktor miniszterelnöknek. A PDSZ közleményében az évfordulóról korábban azt írta, „egy éve alázza a kormány az óvodák, iskolák, kollégiumok, szakszolgálatok munkavállalóit azzal, hogy semmibe veszi a követeléseket, és most már tárgyalóasztalhoz sem ül le, és már törvény is rendelkezik arról, hogy az állam akadályozza a pedagógusokat a nyomásgyakorlás végső eszközének – a sztrájknak – gyakorlásában”.

Hat éve közel 25 ezren sztrájkoltak több mint 1100 iskolában, azóta január végén, márciusban és múlt hét szerdán volt nagyobb országos pedagógussztrájk. A januári alkalommal körülbelül 20 ezer tanár sztrájkolt, a márciusin körülbelül 28 ezer, október 5-én a PDSZ egyik tagja azt mondta, hogy a részvétel megközelítette a tavaszi számokat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy alap- és középfokon körülbelül 115 ezren tanítanak állami iskolákban.

Az előző heti sztrájk napján többen a polgári engedetlenséget választották, ez vélhetően most is így lesz. A tanév kezdete óta a tanárok ezt a kétféle munkabeszüntetést alkalmazzák a közoktatás problémái miatt. A kettő között az a különbség, hogy a sztrájk jogszabályban rögzített törvényes tiltakozás, a polgári engedetlenség nem. Utóbbinak figyelmeztetés és elbocsátás is lehet a következménye, mint ahogy ez a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárával megtörtént.

Flashmobbal, élőlánccal indul a reggel

Péntek reggel Budapesten flashmobbal indul a nap. 7:15-től a Közép-Budai Tankerület több iskolája a Széll Kálmán térre szervez megmozdulást. A flashmob neve: „Tanárok a diákokért, diákok a tanárokért, együtt az iskoláért”. Az egyik résztvevő lapunknak azt írta: „Azt szeretnénk demonstrálni, hogy mi vagyunk a legfontosabb iskolafelhasználók, és a céljaink közösek. A flashmob célja ennek az összetartozásnak az erősítése.”

Úgy tudjuk, hogy az akció után páran ott maradnak a téren, ők 7:45-től 8:45-ig polgári engedetlenséggel állnak ki a jogaikért. Ezt összekötik azzal, hogy az utcán fogadóórát tartanak a járókelőknek, ahol bárkinek elmagyarázzák a munkabeszüntetésük lényegét.

Több tankerületnél a napokban megszokott élőláncos demonstrációk lesznek pénteken.

  • A Dél-Budai Tankerületnél „Kincskereső élőlánc” címen a Kincskereső iskolába járó gyerekek szülei szerveznek demonstrációt.
  • A Dél-Budai Tankerületnél 7:45-től a Budafoki Herman Ottó Általános Iskola alsó és felső tagozatának épületei között szeretnének élőláncot alkotni a szülők.
  • Csepelen az Eötvös Általános Iskolánál is lesz élőlánc péntek reggel, amit az Eötvös József Általános Iskolába járó gyerekek szülei szerveznek.
  • Dél-Pesten, Soroksáron „ezen a reggelen felsorakozunk a Városházától a Páneurópa Iskoláig, a Grassalkovich út páros oldalán, a járdán, a közúti forgalmat és a gyalogos közlekedést nem akadályozva” – olvasható az esemény Facebook-oldalán. A szervező szülők azt írták:

„Ezzel tiltakozva a pedagóguselbocsátások, és az oktatás tarthatatlan állapotának felsöprése, a pedagógusokra háruló óriási munkateher és aránytalanul alacsony, méltatlan bérezés ellen. Várhatóan a soroksári iskolák összefogva csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez.”

Délután a „Magyar Anyák” akcióznak a Deák téren

Délután egy és három között a „Magyar Anyák” nevű civil összefogás képviselői Budapesten, a Deák téri evangélikus templom előtt rendhagyó aláírásgyűjtést szerveznek. Ezen a már régóta futó petíciójukhoz szeretnének még támogatásokat gyűjteni. Az egyik szervező lapunknak azt írta: „az akciónk célja, tulajdonképp már a petíció célja is (lévén, hogy a döntéshozóink eddig nem mutattak érdeklődést az állampolgárok igényeinek meghallgatására) az, hogy a szülőket megmozdítsuk, felrázzuk, aktivizáljuk és ezzel a pedagógusoknak is megmutassuk, hogy nincsenek egyedül a jobb oktatásért és a bérükért folytatott harcban, hogy mi, szülők is mellettük állunk, hiszen ez közös ügyünk.”

Az eseményen részt vesz például Lengyel Tamás színész, Molnár Áron, a noÁr Mozgalom alapítója, a Szülői Hang, a Szülői Összefogás Közösség, a PDSZ és a „Diákok a Tanárokért”. Az aláírásgyűjtést segíti az aHang.

A visszajelzések alapján több száz embert várnak az eseményre. A lapunknak nyilatkozó szervező azt írta:

„Azért tartjuk fontosnak a szülők kiállását, hogy mind a társadalom, mind a kormány, mind a pedagógusok felé egyértelműen jelezzük egyrészt azt, hogy tűrhetetlen a megfélemlítés, az elnyomás, a párbeszéd hiánya és az ígérgetés, ahogy az is tűrhetetlen, hogy a gyerekeinkért és a jövőnkért felelős emberek méltánytalan, megalázó fizetést kapjanak, és különösen tűrhetetlen, pláne egy magát családbarátnak nevező kormánytól, hogy az oktatás kérdése, úgy a színvonala, mind a benne szereplők jól léte ne legyen prioritás.”

Budapesten egy délutáni tüntetésen elégetik a tanárok fenyegető leveleit

Budapesten délután a legnagyobb esemény a „Diákok a Tanárokért” mozgalom tüntetése lesz, ami 16:30-kor kezdődik a Hősök terén. A vonulás 17:00-kor fog indulni, a végcél a Belügyminisztérium épülete lesz, ahol rövid performansz és beszéd után hivatalosan este hétkor véget ér a demonstráció. Az esemény szervezői a Facebookon azt írták: „Rég nem látott szolidaritást mutatott a magyar társadalom, rengetegen álltunk ki az oktatás és a tanáraink mellett. A hatalom erre további megfélemlítéssel reagált, a napokban számos tanár kapott a tankerülettől fenyegető leveleket, további félelemkeltésre és elbocsátásokra számíthatunk.”

A diákok Pintér Sándor belügyminiszter bábuját is magukkal viszik a demonstrációra. A „Diákok a Tanárokért” mozgalom egyik tagja lapunknak azt mondta: „Mindenki megmutathatja a kiállított karton Pintér-bábúknak, hogy mit gondol a jelenlegi oktatási rendszerről, a kirúgott tanárok helyzetéről, a folyamatos megfélemlítésekről, ami most már nemcsak a tanárokat érinti, hanem a diákokat is.”

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy párbeszéd helyett a tankerületek tanárokat fenyegetnek meg, ezért a Belügyminisztérium előtt elégetjük ezeket a megfélemlítő leveleket. Ha a hatalom megfélemlít, akkor már a hatalom fél, ezért nekünk erre közös kiállással, még nagyobb erővel kell reagálnunk.”

A szervezet űrlapon gyűjtötte, hogy hány polgári engedetlenségben részt vevő tanárt fenyegettek meg a tankerületek. Két nap alatt 45 iskolából 500 tanár jelezte nekik, hogy ők megkapták a tankerületek figyelmeztető leveleit. A Tanítanék Mozgalom számai alapján a hivatalos figyelmeztetésben részesített tanárok ezernél is többen lehetnek.

Vidéken is lesz élőlánc, tüntetés

A fővárosi események mellett vidéken is tovább folytatódnak a megmozdulások. Pécsen a Babits Gimnázium diákjai élőláncot hirdettek.

Miskolcon délután négykor „Forrjunk össze” címmel élőláncot hirdetett a PDSZ a Herman Ottó Gimnázium és a Földes Ferenc Gimnázium között.

Győrben délután négykor kezdődik tüntetés, amit ugyanúgy a „Diákok a Tanárokért” mozgalom szervez, mint akik a fővárosi vonulást.

Debrecenben a budapesti tüntetéssel párhuzamosan menetet tartanak. Az esemény szervezői azt kérik, a résztvevők írják le egy papírra, mit üzennek tanáraiknak. A menet a Nagytemplomtól az egyetem épületéhez fog vonulni.

Szegeden legalább öt iskolában tartanak akciókat, sztrájkot, demonstrációt, és úgy tudjuk, 16 szegedi és szeged környéki iskola tiltakozó tanárai közös nyilatkozatot adnak ki.

Nyíregyházán este hattól fáklyás felvonulás lesz a tanárok jogaiért.

Mi vezetett idáig?

A két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évek óta nem tud megállapodni a kormánnyal a követeléseikről. Ez vezetett ahhoz, hogy idén januárban 2016 után először újra országosan sztrájkoltak a tanárok, majd azt márciusban is folytatták.

Akkor azt szerették volna, hogy rendezzék a tanárok bérét, azaz ne a 2014-es minimálbér szerint határozzák meg az illetményüket. A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz. A kormány eddig jövőre 10 százalékos béremelést ígért a tanároknak. A szakszervezetek ezt nem tartották elfogadhatónak, álláspontjuk szerint azonnali 35 százalékos béremelésre lenne szükség.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezután a csütörtöki kormányinfón azt jelentette be, hogy

ha a kormány megegyezik az unióval, jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér.

Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy a jelenlegi magas, és az elkövetkező évekre prognosztizált inflációt figyelembe véve az optimista forgatókönyv szerint ez 5 év alatt 33,8 százalékos reálbér-növekedést jelent, ami évi 6 százaléknak felel meg. A pedagógusok fizetése így 2025-re el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát.

A tanárok régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért is és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Az újabb konfliktust ugyanis az robbantotta ki, hogy február 11-én a kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva elfogadott egy rendeletet, ami előírta a tanárok sztrájkja idején az elégséges szolgáltatásokat, ebből később törvény is lett.

A törvényben olyan feltételek szerepeltek a jogszerű sztrájk megtartásához, amelyek szerint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel, és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A tanároknak az a problémájuk ezzel a törvénnyel, hogy ha ezt betartják, az majdnem olyan, mintha tovább dolgoznának, azaz a munkabeszüntetés hatása alig lenne érzékelhető. Ezzel szerintük egy olyan alapvető alkotmányos joguktól fosztották meg őket, mint a sztrájkjog.

Mi történt a közelmúltban?

A rendelet elfogadása óta egész tavasszal polgári engedetlenséggel, különböző akciókkal hívták fel a figyelmet a tanárok az oktatás állapotára. Ez a tiltakozási hullám az idei tanévben is folytatódott. Sok diák virrasztással, a szülők élőlánccal vállaltak szolidaritást a tanárokkal.

A pedagógustiltakozások legfrissebb hullámát az váltotta ki, hogy nemrégen a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát felmentették állásából, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. Korábban a fenntartó tankerület felmentette pozíciójából a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét, Dezsőfi Györgyöt is. Az indoklás szerint azért, mert az igazgatóhelyettes részt vett a polgári engedetlenségben, holott ezt vezető pozíciója miatt nem tehette volna meg.

A kirúgások óta több tankerülethez szerveztek demonstrációt szülők, hogy ezzel fejezzék ki tiltakozásukat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik kormányinfón tévedésnek nevezte, hogy a tankerületek fenyegetnék a tiltakozó, sztrájkoló pedagógusokat. Szerinte a tiltakozásnak számos alkotmányos formája van, de a törvénysértést nem lehet elfogadni. Gulyás a Telex kérdéseire a csütörtöki kormányinfón azt fejtette ki, hogy szerinte a tanárok nem polgári engedetlenséget gyakorolnak, mert „az anyagi előnyszerzés” a meghatározó eleme a tiltakozásuknak, ha pedig valaki nem megy be a munkahelyére, az okot ad a rendkívüli felmentésre. A tankerületek korábban azt jelezték, hogy szerintük a gyerekek tanulni járnak az iskolába, az órák elmaradása viszont korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését.

Az elmúlt hetekben a pedagógussztrájk egyik legfontosabb követelésével, a tanárok fizetésével is foglalkoztunk: beszéltünk tanárokkal, oktatáskutatóval, ott voltunk a tüntetéseken, és a kormánytól is megpróbáltuk megtudni, hogy mi lesz a tanárok fizetésével? Összefoglaló videónk a témában:

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!