Orbán Viktor: Egy törpe vet ki szankciót egy óriásra az energia területén

Ma jobb állapotban van Magyarország, mint amikor 2008-ban a pénzügyi világválság „kicsontozta” az országot. Csökkentek az adók, teremtettünk egymillió új munkahelyet. „Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor.”

Az energetikai fejlesztésekhez szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte Orbán szerint. Ha azonban Brüsszel mégsem adja oda, akkor a kormány más pénzügyi forrásokból szerzi be. Arról is beszélt Orbán, hogy az EU-n kívül más nemzetközi partnerekkel is tárgyal a kormány.

A kormány úgy döntött, hogy a következő két év alatt sem adja fel nemzetstatégiai céljait: folytatják a családtámogatási programokat és a közlekedés fejlesztését is. December elején véglegesítik a jövő évi költségvetést, és Orbán azt ígérte, hogy új családtámogatási intézkedések is lesznek benne.

A munkaalapú gazdaság mellé fel kell építeni a kutatási és fejlesztési gazdaság alapjait is Orbán szerint. Ennek motorjai az egyetemek, ezért az egyetemek fejlesztését felgyorsítják. Folytatják továbbá a nemzetegyesítő politikát is.

„Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Mi, magyarok európai nemzet vagyunk” – fogalmazott. Az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Akik elvitatják a jogait, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el – tette hozzá.

Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint kapott tőle – fogalmazott a miniszterelnök.

Három úton nyújt segítséget a kormány a vállalkozásoknak:

• 200 milliárd forintos programot hirdettünk az energiaintenzív vállalkozások számára,
• gyármentő programot hirdettünk,
• és lesz új munkahelyvédelmi program is.

9400 milliárd forint állami beruházás zajlik az országban, ezeket végigvisszük, de újakat már nem indítunk, mert nem tudjuk biztosan, hogy be tudnánk-e fejezni.

Hosszabb távon is olajimportra szorul az ország. Most az olaj 59 százaléka jön Oroszországból, 20 százaléka Kazahsztánból, 8 százaléka Irakból, 8 százaléka Horvátországból.

A következő években 32 nagyberuházást valósítunk meg a villamosenergia-piacon. Az ehhez szükséges pénzt a brüsszeli bürokraták megígérték.

Az atomerőmű szerepe megkérdőjelezhetetlen Orbán Viktor szerint. Ezért döntöttek arról, hogy meghosszabbítják Paks 1 üzemidejét, és megépítik végre Paks 2-t. A hazai villamosenergia-felhasználás felét az atom adja.

„Felkérem a baloldali pártokat, hogy ne akadályozzák a magyar atomipar fejlesztését” – fogalmazott a miniszterelnök, és arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy támogassák Paks I. üzemidejének meghosszabbítását és Paks II. megépítését.

A miniszterelnök arról beszélt, a családok védelméért meghosszabbították a hatósági árstopokat, és a rezsitámogatások is rendkívülinek számítanak szerinte Európában. Azt mondta, a családoknak szánt támogatások forrásainak előteremtése érdekében vetettek ki extraprofitadót több szektorra.

Orbán felsorolta, hogy hat dologgal segítik ma a családokat: csökkentett rezsiár, tűzifaprogram, barnakőszén-program, benzinárstop, élelmiszerárstop és kamatstop.

A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását. Van elegendő földgáz, villamos energia és kőolaj is. A oroszokkal újabb gázszállítmányokban állapodtunk meg.

Az általános orosz olajembargó alól kivételt harcoltunk ki. Nemcsak magunknak, hanem szlovák és cseh barátainknak is. Bár nem segítettek, és nem mondtak köszönetet, de „nem baj, szívesen.” A hazai földgázfelhasználást viszont csökkentenünk kell – mondta Orbán.

A gazdasági szankciókat Magyarország mindig fenntartásokkal kezelte – mondta Orbán, és arról is beszélt: ellenérveiket mindig jelezték az európai döntéshozóknak, de nem hallgatták meg őket.

„Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak” – fogalmazott a miniszterelnök. Ha kifogynak az érvekből, az európai értékek megsértésével vádolnak. Ez történt szerinte Magyarország esetén is. „Intellektuálisan nem túl lelkesítő.”

A szankciók bevezetése nem demokratikusan történt Orbán szerint, a brüsszeli elit döntött róla, és az európai embereket nem kérdezte meg senki. A szankciók árát ellenben az európai emberek fizetik meg – tette hozzá.

Európában elsőként Magyarországon megkérdezik az emberek véleményét a szankciókról, erről szól majd a nemzeti konzultáció. Azt kérte Orbán, hogy mindenki mondja el a véleményét, minél többen vegyenek részt a konzultációban.

A nagyon magas energiaárakat sok vállalkozás nem tudja kifizetni. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje őszintén beszélni erről amerikai barátainkkal is. Európában egyre több a dühös ember, mi is azok vagyunk. A dühös emberek sorban váltják le a kormányaikat. „Dicsőség Olaszországnak!” – mondta a kormányfő, utalva a vasárnapi olasz választásokra, melyet az Orbánnal szövetséges jobboldali pártok nyertek meg.

Az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is – mondta Orbán Viktor. A három-négyszeresére emelt energiaárak 15-20 százalékos áremelkedést hoztak.

„Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne”

– jelentette ki a miniszterelnök. Szankció nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna szerinte, és el lehetne kerülni a recessziót.

„A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el. A szankciókkal Európa lábon lőtte magát” – mondta Orbán. Szerinte nem jött be Brüsszel ígérete, hogy a szankciók Oroszországnak fognak fájni.

„Az április magyar választások előtt az volt az európai álláspont, élén Németországgal, hogy a szankcióknak ésszerűeknek kell lenniük. Nem szabad tönkre tennünk az európai gazdaságokat, a szankciók nem terjedhetnek ki az energiára. Ez józan álláspont volt, hiszen szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, ahol erősebbek vagyunk, mint az, akit a szankció alá akarunk vonni.

Márpedig az energia területén mi, Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás”.

– mondta Orbán. Hozzátette, júniusban azonban elfogadták a szankciókat, köztük az olajra vonatkozó szankciókat is. Ezek a döntések sokszorosára emelték az energiaárakat, ami kihat az élelmiszerárakra is.

A családokat a háború gazdasági hatásai érintik – folytatta Orbán a felszólalását. Negyven éve nem látott infláció száguld szerinte Európában, és elkezdte sorolni az országokat, ahol az átlagot meghaladó az infláció mértéke. A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, a jegybankok markáns kamatemelési ciklusokba kezdtek – folytatta. Mindenhol nő a költségvetési hiány és az államadósság.

A miniszterelnök – bevallása szerint – látott már jó néhány gazdasági válságot. Antall-, Horn- és Gyurcsány-kormány alatt is volt, de két éve a járvány miatt is meg kellett küzdeni a válsággal.

Az energiaárak növekedése minden országban növeli az inflációt. Ezeket a durva energiaárakat azonban nem gazdasági folyamatok váltják ki Orbán szerint, hanem a szankciók. Nem a gazdaság, hanem a brüsszeli politikai döntések felelősek a magas inflációért.

Meg kell erősíteni a nemzetbiztonsági szolgálatokat Orbán szerint, mert vannak és lesznek külső és belső befolyásolási kísérletek.

Az elmúlt hónapokban súlyos változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus emelkedése miatt – kezdte Orbán Viktor a napirend előtti felszólalását.

A háború a keleti szomszédságunkban zajlik a miniszterelnök szerint Ukrajna és Oroszország szerint, azonban egyre több ország érzi meg a hatásait a nyugati szankciók miatt. Egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben – fogalmazott Orbán.

Ma már mindenki számára világos szerinte, hogy elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti az USA és az Európai Unió, Oroszország pedig végtelen tartalékokkal rendelkezik.

Magyarország álláspontja eltér a többségi, nyugati állásponttól Orbán szerint. A nyugat a háború pártján áll, míg Magyarország a béke pártján.

A Jobbik korábbi elnöke a hétfői parlamenti ülés előtt egy baseballütős fotót posztolt a Facebookon. A képhez azt írta: „Irány a Parlament!”

A miniszterelnök „Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről” címmel szólal fel napirend előtt. Később pedig a képviselők azonnali kérdéseire is válaszol.

A miniszterelnök utoljára június 27-én válaszolt a képviselők kérdésére. Üdvözölte az Országgyűlésben Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk Mozgalom elnökét-frakcióvezetőjét, míg a DK-s Kálmán Olga kérdésére így szúrt vissza: „Kérdezett ön már engem, de akkor jobban ment.”

Hadházy Ákos, Zugló egyéni országgyűlési képviselője még mindig nem teheti le az esküt – derült ki a parlament házbizottságának múlt heti ülésén. Kövér László házelnök azt mondta: hamarosan lesz lehetősége Hadházynak, de nem az első őszi ülésnapon.

„Kövér a jogaim adminisztratív korlátozásával megdönthetetlen bizonyítékot ad arra, hogy Magyarország nem jogállam” – reagált Hadházy, aki szerint a házelnök eléri a célját, ha az ellenzéki pártok bemennek a parlamentbe:

„bizonyítja az ellenzéken belüli szolidaritás teljes hiányát és a parlamenti pártok teljes becsicskulását.”

Márki-Zay Péter, az ellenzéki pártszövetség volt miniszterelnök-jelöltje is arra szólította fel a pártokat, hogy bojkottálják a parlamentet, ameddig Kövér nem engedi Hadházynak letenni a képviselői esküt.

A zuglói képviselő eredetileg azért nem tette le az esküjét, mert nem ment be az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésére. Amíg a házelnök nem tűzi napirendre az újabb eskütétel időpontját, a jelenlegi szabályozás szerint szinte semmiben nem vehet részt a parlamentben: nem lehet ott az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint nem alakíthat frakciót, és nem kap fizetést sem.

Egy júniusban megszavazott törvénymódosítás után pedig Hadházy az eskü letételéig nem kérhet tájékoztatást az állami szervek vezetőitől, és minősített adatokhoz sem férhet hozzá.

A házelnök napirendi javaslata alapján először megemlékeznek a közelmúltban elhunyt volt országgyűlési képviselőkről: Tarján Lászlónéról (FKGP, EKgP), Jüttner Csabáról (SZDSZ), Várhelyi Andrásról (FKGP, független), Zsupos Lajosról (MDF), Szalay Istvánról (MSZP), Wittner Máriáról (Fidesz), valamint Fuzik János volt szlovák nemzetiségi szószólóról.

Napirend előtt szólal fel ezután többek között Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Toroczkai László is.

Ezután leteszi a képviselői esküt a jobbikos Ander Balázs és Dudás Róbert. A két politikus – akik korábban is voltak már országgyűlési képviselők – a mandátumáról leköszönt Szabó Hajnalkát és Végh Noémit váltja a Jobbik frakciójában. Az Országgyűlés megválasztja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét tagját és három póttagját kilenc évre, majd hét képviselő nyolc mentelmi ügyében is döntenie kell.

Ezt követően több mint három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el, majd a képviselők három olyan törvényjavaslatról vitáznak, amelyek az Európai Bizottsággal való megegyezéshez kellenek. A tét 3000 milliárd forint, a törvényjavaslatokról korábban itt írtunk.