Fényfestéssel lerombolt Parlament, óriáskokárda és tűzvízesés – ez volt az ünnepi show

Az idei augusztus 20-i tűzijáték kerettörténete szerint egy kisfiú álmát követhettük végig, amiben megjelent a Szent Korona szelleme és az államalapítás utáni magyar történelem fontosabb eseményei. A Szent Korona szelleme olyan dologról mesélt a kisfiúnak, minthogy mi a legbecsesebb kincsünk (a szabadság), melyek a legfontosabb értékeink (a hit és a haza), de azt is megtudhattunk, hogy:

az élet minden.

Elvileg három nagy blokkra tagolódott a show, az elsőben az államalapítás utáni eseményeket láttunk.

A drónok először egy madarat, vélhetően egy turult formáztak, utána pedig maga az államalapító, Szent István is megjelent az égen. Utánuk következett a Hunyadiak korszaka, itt a Mátyás királyt szimbolizáló holló is feltűnt fényfestés formájában a Parlamenten. Végül jött az 1848-as forradalom és szabadságharc, majd pedig 1956.

Érdekes módon a két világháború kimaradt a történelmi tablóból, úgy látszik, szűkös volt a show-ra szánt 35 perc.

Az 1848-as blokk volt a leglátványosabb és a legdinamikusabb. Piros-fehér-zöld színek dominálták a tűzijátékokat, volt, amelyik úgy nézett ki, mint egy hatalmas kokárda, de a nemzeti színű karikák is pofásak voltak. A Dunáról indított rakéták is jól néztek, úgy néztek ki, mintha színes lángcsóvák lennének.

A show végén felcsendült a Himnusz, a Szabadság hídon pedig beindultak az utolsó rakéták, fényük tűzfolyamként hömpölygött végig a hídon.

A tűzijáték vége után jelentősebb tömeg indult meg hazafelé a város több pontján. A budai oldalon a Batthyány térnél kollégánk elég nagy csoportot fotózott, akik arra vártak, hogy egyáltalán lejussanak a metróaluljáróba – feltehetőleg hasonló tapasztalható pesten a Kossuth téren, illetve a Margit híd környékén mindkét oldalon.

A budai szakaszon a Gellért tér környéke a Szabadság híd lábánál viszont végig szellős maradt, tudtuk meg szintén a helyszínről. A Gellért tértől a Móriczig hömpölyög a tömeg, különösebb fennakadás nélkül, zsaruk kiválóan irányítanak, a villamos viszont nem tud menni, mert a hömpölygés a síneken történik.

A show végén megint feltűnt a Szent Korona szellemével álmodó kisfiú, békésen aludt tovább az ágyában, további szép álmokat neki!

Zárásra felcsendült a Himnusz is, az Erzsébet híd például sárga fényfestést kapott ez alatt. A Szabadság hídon még beindultak az utolsó rakéták, olyan volt, mintha tűzfolyam hömpölyögne végig a hídon.

Ezzel a képpel zárult az idei augusztus 20-i tűzijáték.

Kissé pszichedelikus a fényfestés ennek a blokknak az elején, nem tiszta, hogy melyik történelmi korszak következik. Lehet, hogy 1956 volt a végállomás a történetmesélés szempontjából.

Közben a Szent Korona szelleme arról beszél a kisfiúnak, hogy az élet minden, éljen szabadon, éljen mindörökké.

Ez a blokk eléggé békés, főleg az 1848-hoz képest, ami talán az egész show legdinamikusabb és leglátványosabb része volt.

Most úgy néz ki a Parlament, mintha lebombázták volna, harckocsik zaja is hallatszik. 1956 következik, a Szent Korona szelleme arról beszélt a kisfiúnak, hogy miért kell a szabadságért küzdeni. A szabadság a lebecsesebb kincsünk – hangzik el. Közben pirosba borult az Erzsébet híd.

Szól a Kossuth Lajos azt üzente, vagyis az 1848-as szabadságharcnál tartunk.

Piros-fehér-zöld karikák jelennek meg az égen, a hidakat is ezekkel a színekkel világítják meg. A nagy tűzgömbök pedig úgy néznek ki, mintha hatalmas kokárdák lennének, hasonló motívumot vetítenek a Parlamentre is.

Újabb blokk következik, harangjáték hallatszik a hangjátékban. A harangok a Parlamenten is megjelennek. Az elég világ hálás nekünk, hogy megvédtük őket a törököktől – halljuk a Szent Korona szellemétől, ezért szólnak a harangok. A Mátyás királyt szimbolizáló holló is feltűnt az épületen.

Megmutatták a hidakat, amik kék színben tündököltek.

Mindenhol füst, romok és sírás – mondja a kisfiú a hangjátékban. A Szent Korona szelleme elmondja, hogy a tatárok és a törökök megpróbálták elfoglalni az országunkat. Ez alapján már a második blokknál tartunk, ahol elvileg a Hunyadiak korszakát mutatják be, ennek szólhat a drámai felvezetés.

A Szent Korona szellemétől azt is megtudhattuk, hogy melyek a legfontosabb értékeink:

Hit és haza.

A második blokk kicsivel talán dinamikusabb, mint az előző, a piros és a narancssárga fények a hangsúlyosabbak.

A Szent Korona képe forog a Parlament épületén, és közben fellőtték az első rakétákat. A hangjáték szerint elkezdődik az utazás, amiben a sztori szerint láthatjuk majd a magyar történelem eseményeit.

Eddig a kék és a sárga fények domináltak, a rakparton robbanó rakéták elég látványosak voltak.

Az első blokkban az államalapítás utáni történelem eseményei állnak a fókuszban, a második rész a Hunyadi-kornak és a nándorfehérvári diadalnak állít emléket.

A tűzijáték kezdete után pár perccel. Ott is sokan ülnek pokróccal az aszfalton, jelenti kollégánk a helyszínről.

A köztévé közvetítésében először egy kisfilmet adtak le a kisfiúról, aki a kerettörténet szerint álmában a Szent Korona „szellemével” találkozva végigköveti az államalapítás utáni magyar történelem fontos eseményeit.

Ezután kapcsolták a helyszínt, ahol drónok jelentek meg az égen, és egy madarat formáztak. Közben fényvetítés jelent meg a Parlament épületén.

A madarat Szent István sziluettje váltotta nemsokára, az államalapító királyt is drónok jelenítették meg.

Feljegyzések szerint az első nagyobb magyar tűzijátékot Székesfehérváron tartották 1476. december 22-én, Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén. A török hódoltság idején nem igazán terjedt el a szokás, de Buda visszafoglalását 1686-ban is tűzijátékkal ünnepelték.

1772-ben Esterházy Miklós József, a fertődi kastély építtetője rendezett tűzijátékot, amit Bessenyei György versben is megörökített, így:

„Egy kis lapály térség feküdt a szem előtt,
Melly salétromtűzzel mesterségesen tölt.
Egy ágyú bődül el, mellynek lármájára
Villámlás szökdös fel a kert lapályjára.
Égő szárnyak mentek a nagy fellegekre,
Bámulással néztek a tüzes egekre.
Egyik tűz másikát szaladásba marta;
Sok futó láng egymást ölelésre várta.
Ezerszer kezdődött a csattogó zúgás,
Villámlások között lett minden változás,
Tapsolás, kiáltás űzte a lángokat,
Ölelték, rángatták sok nézők magokat.”

Műkedvelő vegyészként szerette a tűzijátékot Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor is, akinek halált is éppen egy pirotechnikai eszköz okozta 1795-ben.

Az 1800-as években aztán országszerte elterjedt ez a szórakozás, 1927 óta pedig minden évben nagy tűzijátékot tartanak augusztus 20-án is. A tűzijáték csak a II. világháború alatt, valamint 1956 és 1966 között maradt el.

A Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisa három Gripen vadászrepülőgépe kötelékben repült át a tömeg felett.

Az idei ünnepi tűzijátékról pár adat:

• A tűzijáték és a hozzátartozó show több mint 4 kilométer hosszan, a Margit hídtól egészen a Petőfi hídig tart.
• 40 ezer pirotechnikai eszközt használnak fel, ezeket 230 kilövési pontról lövik fel.
• A tűzijátékot 600 drónból álló drónshow, fényfestés és fényshow egészíti ki.
• A hidak és Budapest egyes ikonikus helyszínei külön világítást kapnak.
• A látványt tovább fokozzák majd a Duna vizét színező, világító elemek és az égre vetített hologramok.

A tűzijáték elterjedése a feketelőpor elterjedését követi, és minthogy lőport Kínában készítettek először a IX. században, a tűzijáték is itt jelent meg, 900 körül már bambuszrudakat meggyújtva, tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. Sőt, a puskaport sokáig nem is alkalmazták a hadászatban, csak szórakozásból és szakrális céllal durrogtattak.

A Szung-dinasztia uralma (960–1279) alatt feljegyzések szerint már tartottak a maiakhoz hasonló tűzijátékokat, és a Kínai Császárság lakói már gyakran vásároltak kezdetleges petárdákat utcai árusoktól.

Azt, hogy bizonyos szerek színezik a lángot, már a puskapor feltalálása előtt is tudták, így hamar rájöttek arra is, hogyan kell színesen robbanó rakétákat készíteni.

Európában a XIII. században jelent meg a tűzijáték, de még ezután is évszázadokig irigykedve írtak a nagy és színes kínai tűzijátékokról a nyugati utazók, hiszen ilyesmit otthon nem láttak. George Frideric Handel 1749-ben már tűzijátékhoz írt zenét. A zenemű és a tűzijáték az osztrák örökösödési háborút lezáró békét ünnepelte.

Ami akár egy Trónok harca-könyv címe is lehetne, de most nem sárkányok és zombik fognak hadakozni, hanem a kerettörténet szerint egy kisgyermek álma elevenedik meg. A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye így foglalta össze, hogy mit látunk majd az égen:

„A kisfiú a Szent Korona »szellemével« találkozva repül végig az államalapítás utáni magyar történelem nagy fejezetein a hódítók korától egészen a XX. századig. Az első blokkban az államalapítás utáni történelem eseményei állnak a fókuszban, a második rész a Hunyadi-kornak és a nándorfehérvári diadalnak állít emléket, a harmadik szakasz az 1848-as forradalmat és szabadságharcot mutatja be, a negyedik pedig az 1956-os eseményeket emeli ki. A produkció utolsó percei a magyar történelmet, jelenünket és jövőnket állítja párhuzamba.”

A műsor kb. 35 perces lesz, a tűzijáték alatt „párbeszédes hangjátékot” hallhatnak majd a kilátogatók, amit Besnyő Dániel fényfestő művész motívumai egy, a történetnek keretet adó kisfilm és a drónjáték teszi még látványosabbá. A zenei aláfestésről pedig Elek Norbert zeneszerző gondoskodik a Budapest Scoring Orchestra közreműködésével.

Azért a budai oldalon a rakpart felső részén, a kőkorlát mögött már három tömött sorban állnak az emberek. Úgy viszont, hogy egy elég hosszú Dunaszakasz, illetve a Margit híd is az emberek rendelkezésére áll, kezelhetetlenül nagy tömeg sehol nem alakult ki, jelentették a helyszínen tartózkodó kollégáink.

A tűzijátékot persze találhatják sokan nagyon szépnek, de számos káros hatása van. Jelentősen növeli például a levegő finompor-koncentrációját, emiatt erősen szennyezett levegőjű kínai és indiai nagyvárosok környékén az utóbbi években több szakrális ünnep idején be kellett tiltani az ilyen pirotechnikai eszközök használatát, hogy ne rontsanak a helyzeten.

De nem csupán így ront a levegőminőségen a tűzijáték, bizonyos rakéták robbanása után eleve mérgező anyagok is maradhatnak a levegőben, igaz, ezeket az adalékanyagokat a fejlett országokban igyekeznek kivezetni a használatból.

További probléma, hogy a háziállatok nem követik a Gergely-naptárat, ezért általában az újév és az augusztus 20. is meglepi őket, egyáltalán nincsenek felkészülve a tűzijátékra. Ezeken a napokon ezért érdemes fokozottan figyelni a kutyákra és a macskákra, nehogy félelmükben elszökjenek, vagy kárt tegyenek magukban.

Ma nem volt olyan körülmény, ami miatt az ünnepi tűzijáték lebonyolításáért felelős operatív törzsnek el kellett volna halasztania a tűzijátékot. A hírt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, nemzetközi szóvivő jelentette be.

Kell is a hűsítő a nyár végi melegben, még este 8-kor is olyan meleg van a város közepén, hogy folyik az emberről a víz. Nem csoda, hogy hosszú sorok állnak az ünnep miatt jóárusított italokat árusító bódéknál, tudtuk meg a helyszínről.

A tömeg már este fél 8-kor elkezdett gyűlni a Duna-parton és a Margit hídon. Ekkor húzott át a város fölött először a Magyar Honvédség három Gripen-vadászgépe kötelékben, szóval már volt látnivaló ekkor is, a 9-kor kezdődő tűzijáték előtt. A rakpartra viszont csak a Margit hídnál lehet lemenni, a rakpart oldalában található lépcsőkön csak felfelé engedik a közlekedést, jelenti kollégánk a helyszínről.

Az augusztus 20-ra tervezett, bruttó 1,65 milliárd forintos tűzijáték azért maradt el, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) augusztus 20-án délben valószínűbbnek tartotta, hogy lesz vihar a tűzijáték idején, mint azt, hogy nem. Vihar végül nem lett, kora délután viszont már bejelentették, hogy a tűzijáték elmarad. A kormánymédia már másnap rá is fordult az OMSZ-re, a szervezet vezetőit pedig hétfőn menesztette Palkovics László technológiai és ipari miniszter. Az OMSZ-ben politikai nyomásgyakorlásra panaszkodtak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig kedden azt mondta, nem augusztus 20. volt az ok, az már az utolsó utáni csepp volt.

A tűzijáték a kormány szerint Európa legnagyobb tűzijátéka, uszályokról és pontonokról kb. 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között.