Kirúgta a kormány az OMSZ vezetését, pedig az utolsó pillanatig volt esély viharra augusztus 20-án

2022. augusztus 22. – 17:36

frissítve

Kirúgta a kormány az OMSZ vezetését, pedig az utolsó pillanatig volt esély viharra augusztus 20-án
Egy érdeklődő nézi a Szent István-napi tűzijátékot 2006. augusztus 20-án, mielőtt feltámadt a vihar – Fotó: Alessandra Benedetti / Corbis / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Azonnali hatállyal távozik a posztjáról az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és a szervezet szakmai elnökhelyettese – közölte hétfőn este a Technológiai és Ipari Minisztérium Kommunikációs Főosztálya. A közlemény szerint

a szervezet irányítási jogát gyakorló Palkovics László technológiai és ipari miniszter augusztus 22-ével felmentette Radics Kornéliát és Horváth Gyulát. Az új vezetők személyéről a későbbiekben születik döntés

– írták. A döntés előzménye kétségtelenül augusztus 20., ám hogy ez szakmailag megalapozott-e, nagy kérdés. Augusztus 20-án ugyanis a viharok kialakulásának az utolsó pillanatig megvolt az esélye, de azt még részletesen ki kell vizsgálni, miért nem jöttek be végül az eső-előrejelzések – válaszolta a Telex kérdésére Nagy-Kurunczi Rita. Az Időkép vezető meteorológusa szerint

„mivel a legtöbb időjárás-előrejelzési modell (köztük a legjobb beválásúnak mért európai, de az amerikai, német és francia modell is) egy kiterjedt csapadéktömb kialakulásával számolt az esti órákra a középső országrészre, ennek ellenére a várt esemény nem következett be”.

Szombaton elmaradt az ünnepi tűzijáték, a kormánymédia pedig rögtön meg is találta a felelőst: az Országos Meteorológiai Szolgálatot. Szerintük az ünnep lebonyolítását irányító operatív törzs reggel még azt az információt kapta az OMSZ-től, hogy 75-80 százalék az esély az este kilenc óra körüli esőre vagy felhőszakadásra. Aztán az OMSZ még délelőtt is felhőszakadásokra, zivatarokra figyelmeztetett a posztjaiban, de közben hozzátették azt is, hogy a csapadékos idő

„a jellegéből kifolyólag jelentős bizonytalansággal terhelt”.

Az operatív törzset vezető Kovács Zoltánék végül mindezek alapján úgy látták jónak, hogy a biztonság érdekében lefújják az esti tűzijátékot, és átteszik a következő szombatra. Az eső viszont elmaradt, amire – ha nem is azonnal – reagálva sorban jelentek meg a „súlyosan tévedett, alaposan elmérte az OMSZ” témájú cikkek a kormánymédiában. Az OMSZ maga mindezekre úgy reagált, hogy szombat estére a délelőttig rendelkezésre álló eredmények és forgatókönyvek közül „a legkevésbé valószínű történt meg. Ez a bizonytalansági faktor sajnos benne van a szakmánkban, ezt igyekeztünk kommunikálni is.”

Jól látható az előrejelzésekből, hogy az OMSZ egyébként valóban nem állította száz százalékra az esőt/vihart, sőt, 20-25 százalékot adott annak, hogy amúgy nem fog esni. Végül a mérleg errefelé billent, és a tűzijáték mellett a vihar is elmaradt. Az Időkép meteorológusa szerint a hibás modellszámítások okának feltárása folyamatban van.

„Eddig a legvalószínűbb magyarázat a ciklonképződés során a magaslégköri száraz levegő lesüllyedése a sztratoszférából a troposzférába, ennek hatását becsülhették alá a modellek, amelyekre támaszkodni lehetett az előrejelzés során.”

Nagy-Kurunczi Rita azt is írta, hogy egy ilyen csapadéktömb kialakulása „időben és térben is” bizonytalan, nehezen becsülhető, mert viszonylag rövid idő alatt képes kialakulni.

„Egy óra leforgása alatt akár egy egész várost lefedő zivatar is kialakulhat a semmiből – ahogyan ez a Balaton térségében meg is történt az említett napon”,

írta, hozzátéve azt is, hogy „a csapadéktömb kialakulásának esélyét a modellek az utolsó pillanatig adták”.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett nyílt napra érkező látogatók állnak sorban esernyőket tartva az Országház előtt – Fotó: Kovács Anikó / MTI
Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett nyílt napra érkező látogatók állnak sorban esernyőket tartva az Országház előtt – Fotó: Kovács Anikó / MTI

Nagy-Kurunczi szerint a meteorológia egy időjárási helyzet modellezéséhez több tucat lehetséges kifutást vizsgál, a meteorológus pedig ezekből állítja össze és kommunikálja a legvalószínűbb forgatókönyvet. „A mediterrán ciklonokhoz kapcsolódó konvektív csapadékképződés az egyik legnehezebben előrejelezhető időjárási helyzet a Kárpát-medencében, most is egy ilyen szituációval volt dolgunk.”

Volt már baj abból, hogy nem hallgattak az előrejelzésre

2006-ban hatalmas vihar csapott le a fővárosra és az országra augusztus 20-án. Akkor közel másfél millió ember nézte a helyszínen a budapesti tűzijátékot, és ahogy tombolni kezdett a vihar, mindenki egyszerre akart elindulni. A kialakult káoszban több mint háromszázan megsebesültek, öten pedig meghaltak. Ketten – egyikük egy tizenkét éves lány volt – egy utcai árusító bódénál halt meg, egy házaspár hajóról esett a Dunába, egy nő pedig egy gyorsétterembe menekülve kapott szívrohamot.

Összességében ma már lehet tudni, hogy súlyos szervezési hiányosságok miatt nem sikerült időben leállítani a rendezvényt, a tragédiát pedig számos szerencsétlen körülmény együttállása súlyosbította: így például a pánik és a sötétség, vagy hogy nem volt elég mentő.

A meteorológiai szolgálat előrejelzésében ugyan szerepelt a vihar lehetősége, de ez az információ nem volt elég konkrét, és nem jutott el időben a megfelelő helyre. Az OMSZ ezen a napon folyamatosan jelezte a közelgő vihart, és előre figyelmeztetett arra, hogy este kilenc környékén az várhatóan Budapestet is eléri. Másfél órával a tűzijáték előtt erről emailt küldtek a katasztrófavédelemnek, sőt, egy órával a kezdés előtt egy meteorológus még a Petőfi rádióban is elmondta ezt.

De hiába. Az utólagos vizsgálat kimutatta, hogy a katasztrófavédelemnek küldött emailt nem olvasta senki, de a figyelmeztetés amúgy sem volt túl konkrét, inkább csak általánosságban szólt az érkező viharról. Az OMSZ sem ment utána annak, hogy az üzenetét biztosan megkapták-e.

Akkoriban még nem létezett a ma ismert operatív törzs, így a rendezvény lebonyolítása nem egy kézben volt, a felelősséget pedig senki sem akarta magára vállalni. Az utólagos értelmezések alapján többen is leállíthatták volna a tűzijátékot, de a közelgő viharról nem tudott sem a rendezvényt megrendelő Miniszterelnöki Hivatal, sem a katasztrófavédelem, csak a rendőrséghez jutott el az információ, ők viszont nem állíthatták le azt.

A történteknek nem lett hivatalosan kimondott, egyszemélyi felelőse. Az ombudsmani hivatal végül arra jutott, hogy mivel a rendezvényt a Miniszterelnöki Hivatal rendelte meg, ők voltak az első számú felelősök. A kormányzati vizsgálat viszont mást állapított meg:

  • felelősségre vonták, és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét (őt aztán később rehabilitálták, mert megállapították, hogy nem követett el szolgálati mulasztást);
  • fegyelmit kapott a riasztásokat kiadó meteorológus, amiért nem győződött meg arról, hogy a riasztásokat fogadták-e;
  • és fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatal rendezvényért felelős osztályvezetője is.
Sérültek a Baleseti Intézet traumatológiáján a tűzijátékot követően 2006. augusztus 20-án – Fotó: Várkonyi E. Péter / Getty Images
Sérültek a Baleseti Intézet traumatológiáján a tűzijátékot követően 2006. augusztus 20-án – Fotó: Várkonyi E. Péter / Getty Images

Azóta a tűzijáték szervezéséért és lebonyolításáért egy operatív törzs felel – ezt vezeti most Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár.

Ez azt jelenti, hogy egy helyre kell befutnia az összes információnak, ugyanis a rendőrségtől kezdve a katasztrófavédelmen, a honvédségen és a mentőszolgálaton keresztül egészen a meteorológiai szolgálatig bezárólag minden érintett szerv emberei ugyanott ülnek.

Más előírásokat is szigorítottak: több mentős, több tűzoltó van a helyszíneken, mindenhol egyértelműen jelezni kell, merre lehet elhagyni a nézőteret/területet, és az OMSZ is félóránként ad jelentést a tűzijátékok idején.

A tornádós mellényúlás

Persze olyan is van, hogy valaki túlreagálja a dolgot és teljesen mellényúl az időjárás-előrejelzésekkel. Így történt ez 2004. június 11-én, az EP-választási kampány utolsó napjaiban, amikor az akkori főpolgármester, az SZDSZ-es Demszky Gábor egy közleményben figyelmeztette Budapestet, hogy tornádóerejű vihar sújthatja a fővárost. Demszky akkor azt írta a főváros lakosságának, hogy készüljenek fel áramszünetre és a jelzőlámpák megrongálódására is, sőt, aki teheti, az inkább ne is induljon útnak.

Délutánra azonban nyoma sem volt tornádónak, és az Országos Meteorológiai Szolgálat közölte: egy tornádót csak az érkezése előtt 1-2 órával lehet előre jelezni, tehát Demszky mindenképpen alaptalanul ígért forgószelet már reggel. Demszky ezután úgy nyilatkozott, „teljes félreértés a ma esti budapesti tornádóról szóló hír”, és nem is ő adta ki a Főpolgármesteri Hivatal erről szóló közleményét.

De ekkor már késő volt. Demszky akkori sajtófőnöke, a ma inkább íróként ismert Nyáry Krisztián erről nemrégiben úgy nyilatkozott: míg a főpolgármester vidéken kampányolt az SZDSZ listavezetőjeként, a stábja kereste azt az ügyet, amire rá lehet ugrani. Ekkor találkoztak azzal a hírrel, hogy tornádó erejű szél várható,

„és erre találtuk ki, hogy adjunk ki egy közleményt, amiben a gondoskodó főpolgármester felhívja a budapestiek figyelmét, hogy vigyázzanak magukra, ne parkoljanak a fák alá, satöbbi. Így is lett. Aztán egyszer csak felrobbantak a telefonok, és kiderült, hogy pánik lett úrrá a városon, mert jön a tornádó. A nap közben sütött, még csak szellő sem volt, de ez akkor már senkit sem érdekelt.”

Nyáry szerint még az esti listavezetői vitának is az volt a témája, hogy „Demszky azért riogatott-e ezzel, hogy senki ne menjen el az MSZP kampányrendezvényére”, miközben szerinte ő az egészről semmit sem tudott.

Kövess minket Facebookon is!