Erről szólt az idei augusztus 20-i tűzijáték

Az idei augusztus 20-i tűzijáték kerettörténete szerint egy kisfiú álmát követhettük végig, amiben megjelent a Szent Korona szelleme és az államalapítás utáni magyar történelem fontosabb eseményei. A Szent Korona szelleme olyan dologról mesélt a kisfiúnak, minthogy mi a legbecsesebb kincsünk (a szabadság), melyek a legfontosabb értékeink (a hit és a haza), de azt is megtudhattunk, hogy:

az élet minden.

Elvileg három nagy blokkra tagolódott a show, az elsőben az államalapítás utáni eseményeket láttunk.

A drónok először egy madarat, vélhetően egy turult formáztak, utána pedig maga az államalapító, Szent István is megjelent az égen. Utánuk következett a Hunyadiak korszaka, itt a Mátyás királyt szimbolizáló holló is feltűnt fényfestés formájában a Parlamenten. Végül jött az 1848-as forradalom és szabadságharc, majd pedig 1956.

Érdekes módon a két világháború kimaradt a történelmi tablóból, úgy látszik, szűkös volt a show-ra szánt 35 perc.

Az 1848-as blokk volt a leglátványosabb és a legdinamikusabb. Piros-fehér-zöld színek dominálták a tűzijátékokat, volt, amelyik úgy nézett ki, mint egy hatalmas kokárda, de a nemzeti színű karikák is pofásak voltak. A Dunáról indított rakéták is jól néztek, úgy néztek ki, mintha színes lángcsóvák lennének.

A show végén felcsendült a Himnusz, a Szabadság hídon pedig beindultak az utolsó rakéták, fényük tűzfolyamként hömpölygött végig a hídon.