Tavalyig folyamatosan csökkent az állatkínzásért elítéltek száma

2022. június 24. – 09:45

frissítve

Tavalyig folyamatosan csökkent az állatkínzásért elítéltek száma
Az állatkínzás ellen, az állatkínzás büntetésének szigorításáért tüntetnek civilek az Országház előtt, 2016. február 20-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

2022. január 1-jén megváltozott az állatvédelmi törvény, idéntől szigorúbban büntethetik az állatkínzókat. Megnéztük, az elmúlt kilenc évben milyen ítéletek születtek a bíróságokon, így kiderült, hogy

  • 2013 óta folyamatosan csökken az elítéltek száma;
  • a legtöbb ítéletet felfüggesztik;
  • legalább kétéves letöltendőt kilenc év alatt pedig csak egy ember kapott.

Na de hogy jutottunk el a szigorításhoz, és segíthet-e ez az állatkínzás megfékezésében?

Hosszú évek társadalmi nyomásgyakorlása, tüntetések sorozata és az ellenzéki pártok rendszeresen leszavazott törvényjavaslatai vezettek ahhoz, hogy 2021 őszén a parlament szigorítsa az állatvédelmi törvényeket. Azt, hogy a témát nem veszi elég komolyan az állam, mindenki tudta, de az is világos volt, hogy nemcsak a törvény szövegével van baj, hanem a rendőrségi, ügyészi és bírói gyakorlat sem vesz kellő tudomást az ügyekről.

Az utóbbi években sorra kerültek elő durvábbnál durvább állatkínzási ügyek, ezek jelentős része pedig eddig is egyértelműen kimerítette a bűncselekmény fogalmát. Állatvédők szerint ugyanakkor

hiába vannak hatályban már 1998 óta az állatvédelmi törvények, a jogrendszer egésze alkalmatlan volt az elkövetők szankcionálására.

Az állatkínzás különböző formáiért tulajdonképpen bármilyen büntetést ki lehetett szabni, a bíróságok pedig éltek is a lehetőséggel, hogy saját belátásuk szerint döntsenek a közügyektől való eltiltástól a próbára bocsátásig bárminek a kiszabásáról. A következő ábrán mutatjuk meg, 2021-ben milyen büntetéseket és intézkedéseket szabtak ki állatkínzás bűntette miatt:

Az ábráról a leggyakrabban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést lehagytuk, mert azt később külön fogjuk tárgyalni, de azon kívül is látszik, hogy így is kilenc különböző büntetési nemet alkalmaztak. A második leggyakrabban kiszabott büntetés így a pénzbüntetés lett, azt követte a közérdekű munka és a próbára bocsátás.

Az ábrán külön jelöltük azt, amikor valakit csak állatkínzásért ítélnek el (úgynevezett bűnügyi egység), és amikor valakit az állatkínzással együtt valami másért is elítéltek (úgynevezett bűnhalmazat). Jól látszik, hogy a súlyosabb büntetéseket (végrehajtandó szabadságvesztés, közügyektől eltiltás, vagyonelkobzás) szinte mindig a bűnhalmazatok esetén szabták ki.

Mi az a bűnhalmazat? Az, amikor az elkövető tette egyszerre több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Egyszerű állatkínzás például, ha valaki a kocsija mögé köti a kutyáját, és olyan gyorsan hajt, hogy az állat elpusztul. Bűnhalmazat az, ha valaki olyan kutyaviadalt rendez, ahol fogadni is lehet, és, mondjuk, fegyverrel jelenik meg a helyszínen. Ez ugyanis egyszerre állatkínzás, tiltott szerencsejáték szervezése és lőfegyverrel való visszaélés is.

Egyre kevesebb az elítélt

Azt hinné az ember, hogy ha egy ügyre mind nagyobb figyelem irányul, akkor nemcsak a társadalom, hanem a rendőrség és az igazságszolgáltatás is egyre komolyabban szankcionálja a bűnelkövetést. Ehhez képest az utóbbi 9 évben nemhogy nem nőtt, de csökkent az állatkínzás miatt elítéltek száma, méghozzá jelentős arányban:

Míg 2013-ban bűnhalmazatban 322 ítélet született állatkínzásért, 2021-re ez 171-re apadt. Ha ebből kivonjuk azokat, akiket kizárólag állatkínzásért ítéltek el, akkor 227-ről 137-re csökkent az ítéletek száma 9 év alatt. Ez egy évtizeden belül körülbelül negyvenszázalékos mérséklődés.

A leggyakoribb büntetési nem

Érdemes megnézni az ítéleteken belül a szabadságvesztések számát is. Általánosan jellemző, hogy a bíróságok az esetek felében-kétharmadában ítélnek meg szabadságvesztést, ezeket azonban szinte mindig felfüggesztik. Az állatkínzók ilyenkor próbaidőre kerülnek, és csak akkor hajtják végre rajtuk az ítéletet, ha a próbaidő alatt követik el ismét a bűncselekményt. Ez általában egy-két évet jelent, tehát ennyi ideig kell odafigyelniük a kínzóknak, hogy nehogy megint lebukjanak. Nézzük meg, mennyi hasonló ítélet született az elmúlt kilenc évben!

Az ábrákon látszik, hogy bár az ilyen ítéletek száma nem alacsony, a letöltendők jelentős részét csak más bűncselekményekkel együtt (azaz bűnhalmazat esetén) szabták ki. A kizárólag állatkínzásért letöltendőre ítéltek száma ha nem is folyamatosan, de határozottan csökkent a vizsgált időszakban, például a 2014-es 10-ről 2021-re kettőre.

Ritka a letöltendő, mint a fehér holló

Állatvédők szerint a felfüggesztettnek szinte semmilyen hatása nincsen az elkövetőkre. Ez ugyanis, a próbára bocsátáshoz hasonlóan, nem jelent kézzelfogható szankciót, legfeljebb a megismételt elkövetéstől tántoríthatja el az állatkínzókat.

Az egyetlen büntetéstípus, amelynek az állatvédők szerint valóban van elrettentő hatása, az a letöltendő börtönbüntetés, ezt azonban a legsúlyosabb esetekben is csak nagyon ritkán szokták kiszabni. 2021-ben, amikor mi a Telexen is egy sor brutális állatkínzásról számoltunk be (ezek olvashatóak például itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt),

összesen két végrehajtandó szabadságvesztéses ítélet született, ráadásul mindkét esetben kevesebb mint egy évre ítélték az állatkínzókat.

Ha a bűnhalmazat nélküli eseteket vesszük (azaz nem számoljuk bele azokat az ítéleteket, ahol az állatkínzás mellett más bűncselekményt is elkövettek), akkor a 2013 és 2021 közötti kilenc év alatt mindössze 47 végrehajtandó szabadságvesztés-büntetést szabtak ki, a tendencia ráadásul csökkenő. Olyan, aki legalább két évet kapott kizárólag állatkínzásért, kilenc év alatt mindössze egy volt, az is 2014-ben. Nála mindenki kevesebbet kapott, a legtöbben 6-12 hónapot.

A rég várt szigorítás

Ebben a környezetben lépett érvénybe idén január 1-jén az új állatvédelmi törvény, amely az állatkínzás több fajtájára is súlyosabb büntetések kiszabását teszi lehetővé. De hogy jutottunk oda, hogy a sokak által évtizedek óta várt szigorítás végül megszületett?

Több mint tíz év nyüstölés, tüntetések és petíciók sorozata és leszavazott ellenzéki törvényjavaslatok tömkelege kellett ahhoz, hogy 2020 végén valahol a kormánypártoknál eldőljön: komolyabban kell foglalkozni az állatkínzások ügyével. 2020 októberében Nagy István agrárminiszter állatvédelmi biztossá nevezte ki Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselőt, aki az állatvédő szervezetek egy részének véleményét kikérve kezdte meg a javaslatcsomag kidolgozását.

2021 februárjában aztán online kérdőívet tett közzé a kormány, amelyen meglehetősen semmitmondó kérdésekre válaszolva lehetett megerősíteni frissen kialakított álláspontjukat, miszerint szigorítani kell az állattartási szabályozást. Néhány nappal később, amikor Orbán Viktor állítása szerint Alfival, a vizslával együtt töltötte ki a kérdéssort, az is kiderült, hogy a javaslat mögött valódi politikai szándék áll.

Az állatvédelmi törvénycsomagra végül 2021 novemberéig kellett várni, amikor azt Ovádi Péter és Kocsis Máté együtt benyújtották a parlamentnek. Ovádi korábban jelezte: célja, hogy az állatkínzók ténylegesen letöltendő börtönbüntetést kapjanak, és a kiszabható büntetések mértékét is felemeljék. Így főleg a következő elkövetőkre kiszabható büntetések mértéke emelkedett:

  • szaporítók;
  • az állatviadalok nézőközönsége;
  • visszaeső állatkínzók;
  • nagy nyilvánosság előtt (például online közvetítve) kínzók; és
  • akik mérget helyeznek ki.

A javaslatot akkor, bár mindenki megkésettnek tartotta, több állatvédő szervezet is méltatta. Az ellenzéki pártok pedig annak ellenére szavazták meg azt a parlamentben, hogy kiegészítő és módosító javaslataik egyikét sem vette át a kormánytöbbség.

A bírói és rendőri gyakorlaton is múlik

A szigorítás ellenére azonban számos kétség is felmerült az új törvénnyel kapcsolatban. Az egyik ilyen az volt, hogy az egyetlen valódi visszatartó erejű szankció (a letöltendő börtönbüntetés) korábban is kiszabható volt, a bíróságok azonban a több száz eset ellenére is csak évente néhány alkalommal ítélték meg ezt. A másik probléma, hogy a hatályos magyar törvények szerint a jogi ügyek közben panasszal csak az ügyek sértettjei élhetnek, az állatok ugyanakkor nem számítanak jogalanynak, és a tulajdonosuk sem jogosult a képviseletükre. Hiába tesz tehát valaki feljelentést, hogy a szomszédja bántalmazza a kutyáját, az „érintett” nem tud panaszt tenni az eljárás során.

A törvény elfogadásakor a Telex beszélt Tornóczky Anitával, az Állatrendőrség elnökével, aki ezzel kapcsolatban azt mondta:

„Volt olyan ügyünk, hogy harminckétszer verték gereblyével fejbe a kutyát, és már az elsőnél összeesett. Ha a tizenötödik ügyész, akivel leveleztem, nem ragaszkodik ahhoz, hogy megnézze a videót a beadványunk alapján, akkor nem emeltek volna vádat az ügyben.”

Valójában tehát a fellépés és elrettentés hatékonysága sokkal inkább múlik a rendőrség, az ügyészség és a bírók érzékenységén, mint a törvény szövegén. Pont ezért kértük ki az Országos Bírósági Hivataltól, hogy mennyiben változott az ítélkezési gyakorlat idén, az év első hónapjairól azonban még nem tudtak adatokat kiadni.

Önmagában az, hogy a letöltendő börtönbüntetés kiszabható az állatkínzókra, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bíróságok élni is fognak ezzel a lehetőséggel. Arról pedig, hogy a papíron szigorított jogrendszer valóban hatékonyan tudja-e szankcionálni az állatkínzókat, valószínűleg csak jövőre, az idei statisztikák nyilvánosságra kerülése után fogunk érdemi információt kapni.

Arról, hogy a törvény szigorítása – és ezzel párhuzamosan az állatvédelmi intézményrendszer kiépítésének, illetve az érdemi hatósági erőforrások biztosításának hiánya – miért nem képes érdemben megakadályozni az állatkínzást, a magyarországi kutyaszaporítás kínzással, embertelenséggel és korrupcióval teli világáról szóló filmünkből lehet többet megtudni:

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom