Csak elvétve indultak eljárások Magyarországon tiltott állatviadal szervezése miatt az elmúlt években, de mostanában sorra adja ki a rendőrség a sikeres rajtaütésekről szóló híreket. A meccseztetés legtöbbször bull típusú kutyák bőrére megy, de hallani óriás pásztorkutyákról is. Egy-egy rajtaütéssel több tucat kutyát is lefoglalnak bűnjelként a hatóságok: ők megmenekülnek a harcoltatástól, de hosszú távon nem indulnak jó esélyekkel az örökbefogadásra. A kutyaviadalok szervezőire nem vár biztos börtön, könnyen lehet felfüggesztett szabadságvesztés a vége.
Elpusztult kutya több napos teteme egy zsákban, rajta ellátatlan harapások nyomai, rövid láncra kötött staffordshire terrierek, futópadok, fecskendők, feszítőfák – az elmúlt hetek rendőrségi hírei és videói alapján ilyen látvány fogadja a váratlanul érkezőket azokon a nyomasztó, koszlott, sokszor vérrel szennyezett helyszíneken, ahol tiltott állatviadalokat szerveznek.
November 28-án Nyíregyházánál tetten érték a nyomozók és a TEK-esek a viadaloztatókat. December 2-án a XIX. kerületben eredetileg drogügyben kutató rendőrök botlottak kutyaviadaloztatásra utaló nyomokba. A december 5-i nagykőrösi akció fő helyszíne egy tanya volt, innen már hazafelé tartottak a viadal után a gyanúsítottak, amikor Cegléden lekapcsolták őket, megtalálva a kocsiban egy frissen megsebesült kutyát is.
Egész évek teltek el ügy nélkül
A büntető törvénykönyvben külön tényállás a tiltott állatviadal szervezése, a magyar rendőrségi statisztikában azonban ez a bűncselekmény rendkívül ritka.
A novemberi-decemberi rendőrségi akciók közül egy Budapesten, egy Pest megyében, egy pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlott. A regisztrált bűncselekmények rendőrségi statisztikája szerint az előző években is az ország változatos pontjain lepleződtek le kutyaviadaloztatók. Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megye neve is felbukkant a statisztikában. A regisztrált elkövetők kivétel nélkül férfiak, illetve fiúk, ugyanis volt közöttük két fiatalkorú, 14 és 17 év közötti fiú, valamint egy 13 év alatti gyerek is.
2013-tól 2019 végéig összesen 9 ilyen bűncselekményt regisztráltak az országban. Voltak olyan évek (2014 és 2017), amikor egyetlen egyet sem. Most pedig a három akció alig egy hét leforgása alatt zajlott le, gyors egymásutánban.
Az ORFK-tól kapott információk alapján ugyanakkor mégsem valamilyen lényegi változásról szó. „Az idei évben is hasonlóképpen alakul a statisztika”, mint a korábbi években, amikor évente egy-két ilyen bűncselekmény jutott a nyomozó hatóságok tudomására, írták. Megkérdeztük, hogy ha nem több a bűncselekmény, akkor mi áll amögött, hogy a korábbi időszakhoz képest gyakoribbá váltak a sikeres rajtaütésekről szóló beszámolók.
„Tekintettel arra, hogy a lakosság különösen érzékenyen reagál az állatokkal kapcsolatosan elkövetett bűncselekményekre, így egy-egy ilyen rendőri akció médiában történő bemutatásával tudjuk felhívni a lakosság figyelmét az ilyen típusú, állatok bántalmazásával, kínzásával megvalósuló bűncselekmények társadalmi veszélyességére is”
– válaszolta erre az ORFK Kommunikációs Szolgálata.
A veszteseket kihajítják
Arról, hogy mekkora lehet a látencia a kutyaviadaloknál, a rendőrségnek nincs információja. Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány munkatársa azt mondta: míg – a ritkás bűnügyi statisztikával összhangban – hozzájuk nem is nagyon került állatviadaloztatásból mentett kutya az elmúlt években hatósági eljárás keretében, kötöttek ki náluk olyan kutyák utcáról, gyepmesteri telepekről, innen-onnan, amelyeknél – a sérüléseikből, a sebhelyeikből – „egyértelműen teljesen világos volt, hogy őket mire használták”.
„Nagyon boldogok vagyunk, hogy erre így ráálltak, és szeretnénk, ha ez így is maradna”
– mondta a NOÉ munkatársa a rajtaütésekről szóló hírek sorozatáról.
Az állatok, amelyeken látni, hogy harcoltatták őket, szerinte úgy kerülnek az utcára, hogy a viadaloztatók „a veszteseket egyszerűen kihajítják”, nem költenek a gyógykezelésükre, sokszor még arra is sajnálják a pénzt, hogy elaltassák őket. Ők a NOÉ-nál részben az ilyen kidobott kutyák számának a növekedéséből, részben – persze megerősíthetetlen – terjedő hírekből úgy érzékelték, hogy mostanában mintha felfutóban lenne az állatviadaloztatás. A sikeres felderítés viszont nehéz, ha csak nincs rajtaütés. Még ha felbukkan is egy-egy videórészlet, elmosódó kép – pontos helyszín, időpont nélkül nehéz továbblépni.
Tettenérésre utaznak a rendőrök
Az ORFK azt mondja: „amennyiben tiltott állatviadallal kapcsolatos információ jut a nyomozó hatóság tudomására, az minden alkalommal teljes körűen leellenőrzése kerül”, és „amennyiben megállapítható a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, és az esemény, valamint az elkövetők beazonosíthatók a rendelkezésre álló információk alapján, akkor alaposan megtervezett rendőri akció keretében történik a tettenérés”.
Az alapos szervezésre és „megfelelően képzett taktikai egység” embereinek bevonására már csak azért is szükség van, mert – ahogy írták – „számítani lehet az esemény helyszínén tiltott szerek meglétére, illetve ezen agresszív tevékenységből kiindulva akár fegyverrel rendelkező személyekre”.
Ha a tettenérés sikerül, sínen van az eljárás. Az ORFK szerint „tiltott állatviadal szervezése bűncselekményre vonatkozóan a nyomozó hatóság felderítési mutatója évek óta 100%, azaz minden ilyen nyomozás vádemelési javaslattal zárul”.
„Ezen bűncselekmények bizonyítása egyszerűnek mondható egy-egy sikeres rendőrségi intézkedést követően” – írta a rendőrségi kommunikációs szolgálat. „Egyrészt adott a tiltott tevékenység helyszíne. Másrészt az ott lévő állatok a korábbi viadalokból származó, valamint kiképzésük, tartásuk során alkalmazott kegyetlen bánásmód következtében szerzett sérüléseiket, sajátos jegyeket magukon hordozzák” – magyarázták.
Letöltendő vagy felfüggesztett?
A Btk. szerint akár 3 év szabadságvesztés is járhat annak, aki „gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt”, míg vétség miatt 2 év szabadságvesztés fenyegeti azt, aki „állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz”. Ehhez még hozzájön, hogy ezekben az ügyekben az állatkínzás bűncselekménye is megáll a tiltott állatviadal szervezése mellett.
Kikértünk adatokat az állatviadal-szervezést érintő ítélkezési gyakorlatról az Országos Bírósági Hivataltól. Az utóbbi három évben (2018-ban, 2019-ben és 2020-ban október 31-ig) összesen 9 embert ítéltek el jogerősen tiltott állatviadal szervezéséért Magyarországon. 2018-ban 5-öt, 2019-ben egyet sem, 2020-ban 4-et. Mindannyian szabadságvesztést kaptak, de mindannyian felfüggesztettet, nem végrehajtandót.
Három olyan ítéletet találtunk, amelyekről a maguk idejében beszámolt közleményben az illetékes bíróság sajtóosztálya. Ezek között egy olyan volt, amelyben tisztán az állatokkal szemben elkövetett bűnök miatt letöltendő börtön lett a büntetés. A Mohácsi Járásbíróság volt az, amelyik 2019. november 5-án mindhárom elé került vádlottat bűnösnek mondta ki tiltott állatviadal szervezése mellett állatkínzásban is, és a háromból két embert 1 év 8 hónapra, egyet 1 év 6 hónap börtönre ítélt. Őket tetten érték a nyomozó hatóság emberei 2018. július 22-én egy mohácsi vágóhídon, amint staffordshire terrier kutyákat harcoltattak egymással. Ez az ítélet azonban nem volt jogerős.
Ketten a megkínzott kutyák tulajdonosai voltak, a harmadik vádlott a bíró szerepét vállalta, és, ahogy a bírósági közlemény külön kitért rá,
„akkor sem vetett véget a kutyák közötti verekedésnek, amikor azok 26 percet követően egymást véresre marcangolták”.
Találtunk még egy korábbi esetet, amikor letöltendő börtönt ítélt a bíróság, de abban az ügyben kábítószerrel visszaélés is volt a vádlott rovásán, akire végül 3 év és 10 hónap szabadságvesztést rótt ki a Szolnoki Törvényszék 2015 márciusában. Az illető, aki amúgy marihuánát termesztett, nem is vett részt bizonyítottan ténylegesen állatviadalon, csak tervezte ezt. A bíróság annyit állapított meg, hogy a férfi vállalta bírói feladatok ellátását egy 2010. június 26-re tervezett kutyaviadalon, amire végül „ismeretlen okból nem került sor”. Azt, hogy kik és pontosan hol tartották volna a viadalt, az eljárást végére sem sikerült kideríteni.
A harmadik, nyilvános sajtóközleményben szereplő ügyben mind a hat vádlott felfüggesztettet kapott, legalábbis ez volt az Egri Járásbíróság nem jogerős ítélete 2017-ben. Ez az ítélet abban a verpeléti ügyben született, amelyről a maga idejében videót is kiadott a rendőrség.
A ritkaságszámbamenően hangot is tartalmazó, így kutyaugatástól hangos videó azt mutatta be, mit találtak a rendőrök, mikor 2013. június 29-én rajtaütöttek egy verpeléti tanyán. Az ő megjelenésük vetett véget egy éppen zajló viadalnak a Burger és a Zeusz nevű kutyák között. A helyszínen lefoglaltak összesen 36 pitbull és staffordshire terrier jellegű kutyát (a videó alapján kölyköket is), valamint 280 ezer forint fogadási összeget.
Tűrje a fájdalmat, legyen alacsony az ingerküszöb
Ez az összeg egyébként nem is tűnik nagynak ahhoz képest, hogy már évekkel korábban mekkora pénzek forogtak ezekben a körökben. A 2020-as ügyek nagyon frissek még, ezekről nincsenek ilyen részletes információi, de a NOÉ munkatársa szerint amikor az állatviadaloztatásnak az előző hulláma volt, nagyjából tíz évvel ezelőtt, akkor a kutyák értéke 3-5 millió forint volt.
„Hogy most mennyi, fogalmam sincs. Én azt gondolom azért, hogy egy profi szinten szervezett viadalnál elképesztő nagy pénzek forognak. Milliós nagyságrendű ez a történet” – mondta. A rendőrség a folyamatban lévő nyomozások érdekeire hivatkozva nem válaszolt a fogadási összegekre, az állatok feketepiaci értékére vonatkozó kérdéseinkre.
A Btk. gerinces állatot említ a tiltott állatviadalról szóló paragrafusban, de a hírekben mindig kizárólag kutyák szerepelnek. Az eddig lefolytatott nyomozások során kizárólag kutyákkal kapcsolatosan jutott információ a nyomozó hatóságok tudomására. Schneider Kinga szerint egyébként hallani mindenféle más állatokról, például patkányokról, borzokról is, az emberi „találékonyság és kegyetlenség mérhetetlen”. A kutyákon belül a bull típusú kutyák a leggyakoribbak, de hallottak már a mostanában divatosnak számító óriási pásztorkutyák harcoltatásáról is.
A kutyákat külső és belső tulajdonságaik alapján választják ki, illetve eleve így szelektálják őket a szaporításkor. Magas fájdalomtűrő képesség, ügyesség, magas harapóképesség, kitartás, minél alacsonyabb ingerküszöb – például ezek szerepelnek a megkívánt vonások listáján. És ehhez jön hozzá a rettentő sok edzés, mind mentálisan, mind fizikálisan. A harcoltatásból kiöregedő, de „nyerő típusú” állatokat a szaporításba vonják be, de – ahogy a NOÉ munkatársa mondta – „nagyon öregekkel nem bajlódnak”.
Bűnjelek bizonytalan jövővel
Azok a kutyák, amelyekre egy-egy ilyen akció során a rendőrök rátalálnak, bűnjelnek számítanak. Ha az igazolt tulajdonosuk nem mond le a helyszínen a tulajdonjogukról, akkor lefoglalják őket. A cél, hogy kiemeljék az addigi környezetéből „a sérelmet szenvedett állatot”, és megfelelő helyre kerüljön.
A rendőrségnek megvan a lehetősége arra, hogy a lefoglalt állatot más szerv, vagy például civil szervezet őrzésébe adja a tulajdonjogának a tisztázásáig. Erről az illetékes kormányhivatal határoz. Ezután lehetőség van az állatok tulajdonjogát közigazgatási eljárás keretében az őket őrző szervezetre ruházni. Az ORFK közlése szerint az elmúlt hetekben megmentett állatokat mind állatvédő szervezetek vették gondozásba.
Ha ezek a kutyák az állatvédőkhöz kerülnek, ugyanúgy bánnak velük, mint a többi állattal, úgynevezett „felelős őrzéssel” gondoskodnak róluk, gyógyítják őket, de örökbe nem adhatják, amíg nem születik ezt lehetővé tevő döntés. Bár a NOÉ munkatársa szerint általánosítani nem érdemes, azért – mivel ezek komoly rehabilitációra szoruló kutyák – ha meg is kapják a zöld jelzést, nem a legegyszerűbb az örökbeadásuk. A bull típusú kutyáknak eleve nehéz gazdajelöltet találni, még akkor is, ha nincs idézőjelesen „rovott múltjuk”, és könnyen családba lehetne illeszteni őket.
Bár a harcoltatott kutyák sokat érhetnek, a NOÉ-nál nem találkoztak olyan próbálkozással, hogy direkt ilyen célra próbáljanak tőlük meg-vagy visszaszerezni viadaloztatásból megmentett kutyákat.
