Jó az új állatvédelmi törvény, csak amíg a rendőr szerint a láncra vert kutya olyan, mint egy poros tévé, addig keveset ér

Szaporítókra és megrögzött állatkínzókra céloz az állatvédelmi csomag – írtuk arról a törvényjavaslatról, amit november elején nyújtott be Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A javaslat előkészítését egy nemzeti konzultációnak hívott felmérés is megelőzte, de jó néhány állatvédő civil szervezettel hónapokat dolgoztak a törvénymódosítás szövegén. A legtöbben dicsérik a javaslatot, van aki úgy fogalmazott, elképesztően fontos, hogy ez egyáltalán megszületett, mert évtizedes lemaradásban van Magyarország ezen a területen.

Erre egy jó példa Tornóczky Anita, az Országos Állatvédőrség Alapítvány elnöke szerint, hogy az eredeti, 1998-ban elfogadott állatvédelmi törvény több helyen is további jogszabályok megalkotására hivatkozott, ezek azonban később nem születtek meg. Ezeket még pótolni kell, de az elmúlt egy-másfél évben jó irányba indult el folyamat, és a mostani javaslatot még további változások követhetik. Információink szerint a háttérben már további módosításokat dolgoz ki a kormány az állatvédők bevonásával, és ezek közül van olyan javaslat, amit akár már jövő év elején benyújthatnak a parlamentnek.

Öt év börtönt is kaphatnak a szaporítók

„A javaslat legnagyobb vívmánya, hogy a szaporítás elleni fellépés külön büntetőjogi tényállás lett” – mondta dr. Kajó Cecília, a Bojtár telefonos állatvédelmi jogsegélyszolgálat egyesület titkára a Telexnek. Az állatvédelmi törvény eddig csak bizonyos esetekben tiltotta a szaporítást, így például a genetikailag hibás állatok szaporítását büntette. Ha azonban valaki megszegte a törvényt, maximum bírságot kapott, ennek pedig nem volt olyan nagy visszatartó ereje.

A mostani javaslat elfogadása esetén akár egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a szaporítás.

A tényállás megállapítása viszont fel fogja adni a leckét a bíróságnak dr. Kajó Cecília szerint. Az új javaslatban úgy fogalmaznak, büntetendő, „aki a szaporítást haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el”.

A jó gazda gondossága egy komplex fogalom az állatvédelmi törvényben. Azt a tevékenységet értik ez alatt, amely célja, hogy „az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti.” A jogász szerint sok esetben nem lesz könnyű bizonyítani, hogy valaki elmulasztotta a jó gazda gondosságát.

„Biztos, hogy több szakértőt is ki kell majd rendelni ezekhez az ügyekhez, ami pedig azért nem lesz népszerű, mert megdobja a bűnügyi költséget.”

Azt is nehéz lesz Kajó szerint bizonyítani, hogy valaki haszonszerzési céllal szaporítja-e az állatokat. Várhatóan lesz olyan, aki úgy próbál kibújni ez alól, hogy „csak magának tart ötven kutyát, de nem kereskedik vele”.

A gyermekpornók nézőit is büntetik

Ugyancsak újdonság a kormánypárti javaslatban, hogy az állatviadalok szervezői mellett a nézőket is büntetik. Akár két évig terjedő szabadságvesztést is kaphat, aki részt vesz a viadalon.

„A gyermekpornó esetében is büntetik, aki csak nézi, vagy letölti a számítógépére”

– hozott egy analógiát Schneider Kinga, a Noé Állatotthon munkatársa. A szakember abban bízik, hogy a szigorúbb büntetés jobban visszatartja a szervezőket, és kevesebb állatviadal lesz a jövőben.

Azért is fontos ez a részlet Tornóczky Anita szerint, mert a viadalok valódi értelmi szerzői és befektetői soha nincsenek jelen a helyszínen, általában webkamerán keresztül követik az eseményt. Így azonban a rendőrségi rajtaütéseknél csak azokat tudják elkapni, akik „a piszkos munkát” végzik.

Azt ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy a kiegészítés még nem jelenti önmagában az állatviadalok végét. Az Állatvédőrség tapasztalatai szerint csak úgy lehet hatékonyan leleplezni egy állatviadalt, ha van egy beépített ember, aki jelezni tudja a rendőrségnek a pontos helyszínt és időpontot. Hiába találnak ugyanis valahol tömegével sérült bull típusú kutyákat, önmagában az még nem jelent bizonyítékot a bíróságon – magyarázta Tornóczky.

Újabb feladatot zúdíthatnak a jegyzők nyakába

Az állatvédelmi törvény kiegészül egy új szakasszal is a javaslat szerint. A jogerős bírósági ítélet után hatósági ellenőrzést kell lefolytatnia az állatvédelmi hatóságnak az állattartónál, és amennyiben szükségesnek találja, el kell tiltani őt az állattartástól.

A javaslat szövegéből azonban nem derül ki, hogy melyik állatvédelmi hatóság feladata lesz ez.

Az állatvédelmi törvényben alapvetően hat hatóság között osztják fel a feladatokat: a jegyzőkhöz, a járási hivatalokhoz, a megyei kormányhivatalokhoz, a NÉBIH-hez, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a miniszterhez is tartoznak felelősségek.

Szakmai körökben terjedő információk szerint a jegyzők kaphatják meg ezt az újabb feladatot is – árulta el lapunknak Kajó. A hatósági ellenőrzés tulajdonképpen egy helyszíni szemlét jelent: a jegyző kimegy ahhoz a házhoz, ahol az ítélet szerint állatkínzás történt, és jegyzőkönyvbe veszi az ott látottakat. Indokolt esetben ez alapján tudja aztán közigazgatási eljárásban eltiltani a tulajdonost az állattartástól.

Ha tehát beigazolódnak a szakmai várakozások, a jegyzők újabb feladatot kapnak a nyakukba. Ez azért lehet problémás az állatvédők szerint, mert a jegyzők túlnyomó többsége már most is annyira túlterhelt, hogy nem tudják megfelelő módon ellátni az állatvédelmi feladataikat. Az ország jelentős részében egy jegyzőhöz több, akár 5-6 település is tartozik, így a javaslat elfogadása után nekik kellene minden állatkínzásos ügyben hatósági ellenőrzést indítania.

A bírósági ítélet előtt örökbe lehet adni az elkobzott állatokat

Az viszont sokat segíthet az eltiltások ellenőrzésében, hogy a javaslat elfogadása után kötelező lesz közzétenni az országos lekérdezhető nyilvántartásban.

„Idáig ha valamelyik hatóság kiadta az eltiltó határozatot, arról nagyjából ő tudott és az eltiltott”

– mesélt a tapasztalatokról Schneider Kinga. „Ha például Dunakeszi jegyzője kiadott egy eltiltási határozatot, a vele szomszédos Göd jegyzője már nem tudott róla. Így ha az eltiltott tulajdonos átköltözött Gödre, akkor ugyanúgy tarthatott tovább állatot, mert nem volt róla információja a helyi jegyzőnek.”

A Noé Állatotthon munkatársa azt is kiemelte a javaslatból, hogy a jövőben gyorsabban lehet rendezni az állatok tulajdonjogát.

Jelenleg öt ügyben közel ötven kutya vár náluk évek óta, hogy megszülessen az ítélet. Ameddig ez nem történik meg, egyiküket sem lehet örökbe adni.

Van közük, aki állatviadal után került az állatotthonba, mást szaporító telep felszámolás után foglaltak le, de csempészakció lefülelése után is került hozzájuk kutya. Egy bírósági eljárás pedig évekig eltart, van olyan kutya, amelyik négy éve várakozik a Noé Állatotthonban.

A javaslat szövege szerint „a legrövidebb időn belül intézkedni kell, hogy az állatra a bizonyítás érdekében ne legyen szükség”, és átruházható más tulajdonosra.

A rendőrség érzékenyítése nélkül nem sokat ér a törvény

Bár már ez komoly előrelépést jelenthet az állatvédelemben, a civilek a jövőben további módosításokat sürgetnek. Ilyen például az Állatvédőrség elnöke szerint a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása. Jelenleg kizárólag az ügy sértettje élhet panasszal a rendőrségi, az ügyészségi és a bírósági szakaszban is – mondja Tornóczky Anita.

Az állatkínzásnak viszont nincs sértettje, hiszen az állatok nem számítanak jogalanynak, és a tulajdonosuk sem jogosult a képviseletükre. Hiába tesz valaki feljelentést, hogy a szomszédja bántalmazta a kutyáját, nem tud panaszt tenni az eljárás során.

„Volt olyan ügyünk, hogy harminckétszer verték gereblyével fejbe a kutyát, és már az elsőnél összeesett. Ha a tizenötödik ügyész, akivel leveleztem, nem ragaszkodik ahhoz, hogy megnézze a videót a beadványunk alapján, akkor nem emeltek volna vádat az ügyben.”

Ez azonban az Állatvédőrség elnöke szerint az ügyész személyes érzékenységén múlt, és nem a jogszabály kötelezte rá. Azt minden állatvédő igyekezett kiemelni, hogy a törvényi szabályozás önmagában még nem elegendő, a jogalkalmazók (rendőrség, ügyészség, bíróság) érzékenyítése is szükséges, hogy érdemi ítéletek szülessenek az állatkínzások ügyében.

Ebben pedig még van hova fejlődnie a rendőrségnek is a civilek szerint. „Volt, hogy mínusz húsz fokban ott dekkoltunk térdig érő hóban, mert két kutya ki volt kötve egy negyven centis láncra. A rendőr visszaült a kocsiba, hogy ő fázik, és nem érti, mit kell ezen annyit rugózni, mert ez olyan, mintha el akarnánk vinni a tévét, mert poros – osztotta meg a tapasztalatát Tornóczky. – Ha ő azt gondolja, hogy a láncra kötött kutya olyan, mint a poros tévé, akkor nyilván nem fog megfelelően eljárni.”

„Azt nem lehet paragrafusokkal szabályozni, hogy a rendőr a helyszínen milyen lelkiismeretesen, alaposan járjon el.”

Az érzékenyítés mellett a rendőrség oktatására is szükség van a szakember szerint, mert sokan úgy mennek ki egy-egy állatkínzásos helyszínre, hogy még nem találkoztak hasonló üggyel. Tornóczky Anita a Telexnek arról beszélt, az Állatvédőrséggel több rendőrségi oktatást is tartottak már, hogy elmagyarázzák, a helyszínelésnél mik azok a pontok, amiket rögzíteni kell ahhoz, hogy aztán ne szűnjön meg az eljárás bizonyíthatóság hiányában.

„Hiába rendelnek ki egy igazságügyi szakértőt, ha nem áll elégséges bizonyíték a rendelkezésére, nem fog tudni valóságos képet alkotni, hogy mi zajlott ott valójában” – fogalmazott az Állatvédőrség elnöke. A rendőrség közreműködése nélkül nem juthatnak el még vádemelésig sem az állatkínzásos ügyek.

A legnagyobb probléma azonban az állatvédők szerint az, hogy komoly forráshiánnyal küzdenek a jogalkalmazók, és megfelelő infrastruktúra sem áll a rendelkezésükre.

A hatósági állatorvosoknak sok esetben saját kocsival kell járnia, miközben jó pár település tartozik hozzá, de például chipleolvasó sincs minden rendőrségen. Ilyen körülmények között pedig hiába vannak szigorú törvények, nehezen juthat el egy ügy addig, hogy ténylegesen megbüntessék az állatkínzókat.

Az ellenzék javaslatait leszavazta a fideszes többségű bizottság

Ovádiék javaslatát az ellenzéki pártok is támogatják, bár szerintük az megkésett és kevés, és sokkal többet kell tenni az állatvédelem magyarországi helyzetének javítása érdekében.

A hat párt szerette volna kiegészíteni pár részlettel a javaslatot, ezt azonban szerda délelőtt nem fogadta el a parlament igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége.

Pedig ezekben a javaslatokban több olyan elem is szerepel, amelyről fentebb már szó volt a csomag hiányosságai között.

Összeszedtük az ellenzéki javaslat legfontosabb elemeit:

• Országos Állatvédelmi Alapot hoznának létre, és a központi költségvetésből
  éves szinten kb. 15-20 milliárd forintot biztosítanának erre a célra. Az alapból állatvédelmi szervezeteknek adnának pályázati támogatásokat, és országos telephely hálózatot alakítanának ki az elkobzott állatok megfelelő elhelyezésére.
• Állatvédelmi őrséget állítanának fel a rendőrség szervezetén belül, és ehhez anyagi- és személyi feltételeket is biztosítanának.
• Állatvédelmi ombudsmant neveznének ki.
• Még szigorúbban büntetnék az állatviadalok szervezését és a mérgezést.
• Államilag finanszírozott állatorvosi ügyeleti rendszert vezetnének be hétvégére és munkaszüneti napokra az Állatorvosi Kamara szervezésében.
• Törvényileg tiltanák a magyar kereskedelmi oldalakon a szaporítók hirdetéseit.
• A nyomozó hatóságnak a javaslat szerint be kell vonniuk az önkormányzatokat a büntetőeljárásba, hogy pontos képet kapjanak gyanúsított életviteléről, illetve az állataival való bánásmódjáról.
• A Nemzeti alaptantervben kötelezővé tennék az állatvédelem oktatását.
• Betiltanák a vadállatok szerepeltetését a cirkuszokban.
• Az állatvédelmi civil szervezeteknek a közigazgatási eljárásban ügyfél pozíciót, a polgári perben pedig a beavatkozás jogintézményét biztosítanák, azaz az állatokat képviselve plusz jogosítványokat kapnának az eljárás során (pl. panaszt is tehetnének).

Így csak a kormánypárti javaslatcsomagról fognak szavazni a parlamentben a november végén kezdődő ülésen. Ha elfogadják, a módosítások többsége január elsején lép majd hatályba, kivéve az eltiltással kapcsolatos rendelkezéseket, azok a következő állatok világnapjától, 2022. október 4-től lesznek érvényesek.