Szaporítókra és megrögzött állatkínzókra céloz az állatvédelmi csomag

2021. november 10. – 12:17

frissítve

Szaporítókra és megrögzött állatkínzókra céloz az állatvédelmi csomag
Egy megkötött kutya fekszik frissen kapott élelemmel Székkutas határában egy tanyán 2012-ben, ahol lakossági bejelentésre negyven megkötött ebet találtak az állatvédők – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„Áttörés jöhet az állatvédelemben” – így vezette fel a kormányzati kommunikáció az állatvédelmi törvényjavaslat-csomagot, amelyről szerdán kezdte a vitát a parlament. A tervezetet, amely egyszerre módosítaná az állatvédelmi törvényt, a Btk.-t, a büntetés-végrehajtási és a büntetőeljárási törvényt, a múlt héten nyújtotta be Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

A csomagot megelőzte egy nemzeti konzultációnak hívott felmérés, és – ahogy azt a társadalmi igény alapján várni lehetett – van benne egy sor büntetőjogi szigorítás, de foglalkozik a lefoglalt, elkobzott állatok sorsával és azzal is, hogy jobban érvényesüljön a gyakorlatban egy már létező szankció, az eltiltás.

A legfontosabb büntető-szigorító elemek a következőket veszik célba:

  • Akik mérget helyeznek ki: Természetkárosításért akár öt évet is kaphatna, aki védett állatokat (az indoklás példaként a hamvas és a barna rétihéját, illetve a barna kányát említi) mérgez meg. Nem védett állatok (mint a kutya macska, vagy akár a róka) esetében pedig az állatkínzás új, minősített esete lenne, ha valaki méreggel több állat pusztulását okozza, és ezt is akár öt év szabadságvesztéssel sújthatná a bíróság. Sőt, a büntetéshez még csak az sem kellene, hogy akár egy állat is ténylegesen elpusztuljon: a mérgezésnek már az előkészülete is akár két évvel lenne büntethető. Az előterjesztők indoklása szerint egyre több mérgezéses esetben van szükség hatósági fellépésre, az idegölő méreg, amit legtöbbször használnak, sokszor az emberre nézve is halálos veszélyt jelent, és súlyos, többmilliós nagyságrendű természeti károkról van szó.
  • A szaporítókat: Őket is egytől öt évig terjedő szabadságvesztés fenyegetné a javaslat szerint. Itt megint az állatkínzás egy új, minősített esetét vezetnék be. A törvény úgy fogná meg a dolgot, hogy azokra vonatkozna a szigorúbb büntetés, akik „szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében” tíznél nagyobb számú, kedvtelésből tartott állatnak okoznak különös szenvedést a „jó gazda gondosságának elmulasztásával”. Az indoklás hosszan sorolja, hogy bánik egy tipikus szaporító az állataival: idő előtt elválasztja a kölyköket az anyjuktól, zsúfoltan, éheztetve tartja őket, nem oltatja be őket, nem kezelteti a betegségeiket rendesen, és sokszor maga végzi el az amúgy állatorvost igénylő beavatkozásokat, mint a farok-és fülcsonkítás. Ovádi szerint Európában elsők lennénk ezzel a szabályozással.
  • Az állatviadalok nézőközönségét: Két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetne a Btk. mindenkit, aki állatviadalon vesz részt. A büntető törvénykönyv mostani szövege csak a szervezőkkel és az állatok kiképzőivel foglalkozik, a szervezőket amúgy maximum három évvel lehet büntetni. A csomagról szóló kormányzati közlemény szerint a konzultációt kitöltő több mint 260 ezer ember 99,7 százaléka értett egyet azzal, hogy az állatviadalon részt vevők is büntetést érdemelnek.
  • Akik már nem először buknak le: Azokat az állatkínzókat, akik különös visszaesőnek számítanak, ugyancsak akár öt évre is le lehetne csukni. A múltban elkövetett természetkárosítás (ha elpusztult az állat), állatkínzás és tiltott állatviadal szervezése egyaránt számítana. Az állatviadal-szervezők esetében pedig ezeken túl különös visszaesőnek minősülne az is, akinek a rovásán veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése van. Azokra is gondoltak, akik jogi értelemben nem számítanak különös visszaesőnek (mert nem végrehajtandót kaptak), de két éven belül elítélték őket állatkínzásért vagy állatviadal szervezéséért: őket három évre lehetne leültetni, ha újra állatot bántanak. Itt külön is hivatkoznak az előterjesztők az Ovádi által levezényelt állatvédelmi konzultáció eredményére, azt írják: „társadalmi igényként fogalmazódott meg az állatkínzást többször elkövetők szigorúbb büntetése”. Ezek az emberek az indoklás szerint ​​„a társadalomra fokozott veszélyt jelentő erőszakos jellemvonásaikra figyelemmel” is szigorúbb büntetést érdemelnek.
  • Akik nagy nyilvánosság előtt kínoznak állatot: Ez is egy új, az alapesetnél súlyosabban, kettő helyett három évvel büntethető esete lenne az állatkínzásnak. Az indoklás szerint „egyre több” az olyan eset, amikor online közösség előtt közvetítenek élőben állatkínzást „szórakozás” gyanánt. Ovádiék fel is sorolták, milyen hátrányos következményeit látják ennek: „a gyermekek egészséges fejlődésére gyakorolt negatív hatás, az állatkínzás népszerűsítése, a nézettség növekedése miatti motiváció arra nézve, hogy az elkövető vagy más további ilyen cselekményt valósítson meg”.
Egy megmérgezett egerészölyvet vizsgál Déri János állatorvos (b) és Nagy Judit asszisztens (j) a Hortobágyi Madárkórház műtőjében 2013. február 24-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Egy megmérgezett egerészölyvet vizsgál Déri János állatorvos (b) és Nagy Judit asszisztens (j) a Hortobágyi Madárkórház műtőjében 2013. február 24-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ha eltiltották az állattartástól, tényleg ne lehessen állata

Az állatkínzók börtönnel fenyegetése önmagában nem garancia arra, hogy akit egyszer már megbüntettek ezért, ne ártson többé állatoknak. Erre lenne jó például az állattartástól eltiltás intézménye, amit nem teljes újításként hozna be a javaslatcsomag, hiszen ez már egy létező dolog, ehelyett a módosítás azt célozná, hogy az eltiltás hatékonyan működjön a gyakorlatban, ellenőrizzék, tartassák be.

Ha valakit eltiltanak az állattartástól, ezt a tényt a javaslat szerint „haladéktalanul” be kellene jegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, az eltiltás végrehajtását pedig az állatvédelmi hatóság ellenőrizné.

Az állatvédelmi törvény egyébként azt mondja ki most, hogy kettőtől nyolc évig terjedő időre lehet eltiltani valakit az állattartásról, legyen szó akár kedvtelésből tartott, akár haszonállatról. Mikor jöhet szóba eltiltás? Akkor, ha valaki megszegi az állatvédelmi szabályokat, mégpedig szándékosan vagy ismétlődően, emiatt az állata elpusztul vagy maradandó károsodást szenved, és se bírsággal, se képzésre kötelezéssel nem lehet biztosítani, hogy jól éljen az az állat, ami már nála van vagy esetleg a jövőben hozzá kerülne. Az állatvédelmi hatóság, például a jegyző rendelkezhet erről.

Az ügyészség is szokott lépni: ha találkozik egy állatkínzásos esettel, az ügyész jogosult keresetet indítani az állattartástól eltiltásért. Ez egy, a büntetőügyhöz képest külön polgári peres eljárást jelent. Az utóbbi időben aktivizálták is magukat az ügyészek ezen a területen. A legfőbb ügyész legfrissebb parlamenti beszámolója szerint 2020-ban „a megelőző évinél több mint 70%-kal nagyobb számban” nyújtottak be – többségében – ilyen jellegű kereseteket, és egyébként sikerrel is szoktak járni, a beszámoló szerint „a már befejeződött eljárásokban a bíróság a keresetnek helyt adott”.

Egy nógrádi ügyben például hat év eltiltásról határozott a bíróság, miután egy férfi nem etette-itatta rendesen, súlyosan elhanyagolta az állatait, kutyáit, nyulait, sertéseit, kecskéit. Ezt az embert az állattartástól tiltották el, de olyan is van, hogy a tilalom kifejezetten csak a kutyákra vonatkozik, mondjuk, mint például annál a zalai testvérpárnál, akik a nyári hőségben nem adtak védelmet a tűző nap ellen két staffordshire terrierjüknek és egy németjuhász kölyöknek, az egyik kutyát rövid láncra is kötötték, és napokra étlen-szomjan hagyták őket.

Hogy most az eltiltás puszta ténye nem tartja vissza az állattartástól azokat, akiket jó okkal egyszer eltiltották már, arról az állatvédők tudnak mesélni.

Az Ürömi Állatotthon például hosszú, nyomasztó posztban számolt be arról a „fajtatiszta uszkárokkal” üzletelő szaporítóról, akit ugyan jegyzői határozatban eltiltottak nyolcnál több kutya tartásától, de amikor kimentek ellenőrizni, tizennyolc felnőtt kutyát találtak nála, köztük több vemhes anyakutyát, valamint vagy húsz kölyköt is, áldatlan állapotok között.

Az Ovádi–Kocsis-féle javaslatcsomag újítása lenne, hogy bevezetne egy súlyos szankciót arra az esetre, ha valaki úgy követ el állatkínzást, hogy egyébként el volt tiltva az állattartástól, vagyis nála sem lehetett volna az az állat, amit bántott. Ez megint olyan minősített eset lenne, amiért három évig terjedő szabadságvesztés járhat.

Lefoglalt kutyák mellett guggol egy rendőr egy lakatlan családi ház udvarán Söjtörön 2017. október 4-én, ahol különböző fajtájú kutyákat tenyésztett eladásra egy német állampolgárságú nő, aki az állatokat rendkívül rossz körülmények között tartotta – Fotó: Varga György / MTI
Lefoglalt kutyák mellett guggol egy rendőr egy lakatlan családi ház udvarán Söjtörön 2017. október 4-én, ahol különböző fajtájú kutyákat tenyésztett eladásra egy német állampolgárságú nő, aki az állatokat rendkívül rossz körülmények között tartotta – Fotó: Varga György / MTI

Ne szenvedjenek még többet

A javaslatcsomag foglalkozik a lefoglalt, elkobzott állatok helyzetével is. Elkobzás esetében egyértelművé tennék, hogy az elkobzás szokásos lépéseit, főleg a megsemmisítést nem kell elvégezni, ha állatról van szó.

Lefoglalásnál pedig, ahogy az indoklásban írják, törvényi szintre emelnék a lefoglalással büntetőeljárási kényszerintézkedések hatálya alá kerülő gerinces állatok kíméletének szabályait. A módosítás azt szeretnék elérni, hogy „kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók” a lefoglalt állatok.

A javaslat kivételszabályt hoz létre annak érdekében, hogy a gazdasági értelemben értéktelen és nem igényelt állatok kötelező leölésére ne kerüljön sor.

Ellenzék: Megszavazzuk, de későn jött, és nem elég

Ha a javaslatcsomagot megszavazza a parlament, a módosítások többsége január elsején lépne hatályba,

kivéve az eltiltással kapcsolatos rendelkezéseket, azok a következő állatok világnapjától, 2022. október 4-től lennének érvényben.

A parlament elé került tervezethez csütörtökig lehet módosító javaslatokat benyújtani. Az ellenzéki szövetség szerda reggel közös sajtótájékoztatót tartott a témában, itt jelentették be, hogy közös módosító javaslatot nyújtanak be, és ismertették a legfontosabb saját kiegészítéseiket.

Az ellenzéki sajtótájékoztatót az MSZP-társelnök Kunhalmi Ágnes azzal kezdte, hogy

üdvözlik a Fidesz javaslatcsomagját, azt támogatni fogják, igennel szavaznak rá, de a csomagot egyébként megkésettnek tartják, szerintük a közeledő választások miatt, szavazatszerzés céljából jöttek most ezzel elő, és keveslik is a csomag tartalmát.

Állatvédelmet az alkotmányba és az iskolákba!

A közös ellenzéki módosító legfontosabb javaslatait Kunhalmi, a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, a jobbikos Kálló Gergely, a DK-s Arató Gergely, a független Szél Bernadett és az LMP-s Schmuck Erzsébet együtt, egymást váltva ismertette. Többen elmondták a sajtótájékoztatón és később a parlamenti vitában is, hogy korábban is voltak állatvédelmi témában javaslataik, de szerintük azokat lesöpörték. Az ellenzéki felvetései:

  • Rögzítsék az alkotmányban az állatok védelmét.
  • Legyen önálló költségvetési tétel az állatvédelem, jöjjön létre egy Országos Állatvédelmi Alap nevű pénzalap, ebből lehetne költeni az állatvédelemmel kapcsolatos állami feladatokra, de innen juthatnának pénzhez a civilek is (utóbbiaknál kapcsolódna hozzá egy minőségbiztosítási rendszer is). Kunhalmi szerint 15-20 milliárd forint közötti összegben gondolkodnak.
  • Legyen állatvédelmi ombudsman.
  • A szaporítók ellen fellépve: tiltsák be törvényileg a magyar kereskedelmi, apróhirdetéses oldalakon ezeknek a kereskedőknek a hirdetéseit.
  • Büntessék még szigorúbban az állatviadalok szervezését és a mérgezést.
  • Száműzzék Magyarországról az állatokra életveszélyt jelentő csapdákat.
  • Jöjjön létre egy állatvédelmi őrség, ami gyorsan és hatékonyan képes intézkedni, mert – ahogy Arató fogalmazott – „fabatkát sem ér a szigorú büntetőjogi szabályozás, ha nincs, aki végrehajtassa”.
  • Az állattartástól eltiltás megkönnyítése olyan módon, hogy vegyék ezt fel a kiszabható mellékbüntetések közé a Btk.-ba, ne legyen szükség ehhez külön eljárásra.
  • Vegyszerbetiltás a beporzók, a méhek védelmében.
  • A Nemzeti alaptantervben legyen kötelező az állatvédelem oktatása.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom