Öt tonna világháborús lövedék került elő 400 négyzetméteren a csepeli Weiss Manfréd-művek területéről

2022. április 14. – 15:56

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint öt tonna első és második világháborús lövedéket, illetve fegyvermaradványt találtak Csepelen az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén a földbe ásva. Szakértői feltételezés szerint így akarhatták a második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével minél gyorsabban eltüntetni a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközöket és fegyvereket.

A példa nélküli tűzszerészeti mentesítésről a Magyar Honvédban jelentetett meg cikket Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje. Ebben azt írja, hogy miután 2020 augusztusában rendőrségi bejelentés érkezett arról, hogy az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén végzett földmunkák során feltételezhetően robbanóeszközökre bukkantak, már az első átvizsgáláson arra jutottak, hogy nagy mennyiségű robbanóeszköz van a területen.

A közel két hónapig tartó munkák során 400 négyzetmétert vizsgáltak át, 300 köbméter földet átmozgatva. Eközben öt tonnányi, jellemzően első világháborús, részlegesen szétszerelt robbanótest, illetve gyújtószerkezet került elő. Ezekről Kelemen Ferenc főtörzsőrmester elmondta, hogy a Csepelen előkerült tüzérségi eszközök 90 százaléka valamilyen gránát, srapnel, gyújtószerkezet vagy ezek alkatrésze volt. Többségében részben vagy teljesen szétszedett, beolvasztás céljából a gyárba szállított első világháborús robbanóeszközök kerültek elő, már gyújtószerkezet nélkül. De találtak a Weiss Manfréd-vállalat üzemeiben készült lövedékeket is.

A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területe egy 1943-as légifotón – Fotó: Fortepan / USAF
A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területe egy 1943-as légifotón – Fotó: Fortepan / USAF

Előkerült továbbá egy „különleges gyűjtemény” is: 1850-1880 között rendszeresített, 37-120 milliméter közötti űrméretű francia tüzérségi gránátok. „A kuriózumok közé sorolható még tíz darab első világháborús német tüzérségi gyújtószerkezet és egy öt kilogrammos brit gyakorlóbomba fejrésze is; ezeket sosem vetették be a Monarchia területén, és a csepeli esetet megelőzően ilyenek Magyarországon még soha nem kerültek elő” – közölte Kelemen.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Modern Lőfegyver Gyűjteményét vezető Szatmári András szerint számos okból kerülhettek a robbanóeszközök és a fegyverek a föld alá. A második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével országszerte a civilek is igyekeztek megszabadulni a fegyverektől, robbanóeszközöktől. Az „egyik legkézenfekvőbb módszernek tűnt” a légibombák ütötte bombatölcsérekbe hordani, majd betemetni azokat. Ráadásul a második világháborúban a Weiss Manfréd-művek is kiemelt célpontja volt a szövetséges bombázásoknak. A főhadnagy szerint a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközök, fegyverek egymásra halmozása pedig arra utal, hogy meglehetősen gyorsan akarták ezeket eltüntetni.

Kövess minket Facebookon is!