Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogy hogyan! – pedagógusjelöltek tüntettek az Emmi előtt

A mai napon a pedagógusok mintegy 13%-a vett részt a sztrájkban, jelentetette büszkén az Emmi.

Eközben – az MTI szerint – az Emmi köszönetét fejezi ki, hogys zerdán

a pedagógusok mintegy 87%-a felvette a munkát és nem vett részt a szakszervezetek kormányellenes kampányakciójában.

Közleményük szerint a szerdai 13 %-os részvételi arány elmarad még a januári jogszerűtlen sztrájkban résztvevők 17%-os arányától is. Azt is közölték az állami médiával, hogy a kormány továbbra is arra kéri a szakszervezeteket, hogy ahogyan a háborúra való tekintettel a mozdonyvezetők is visszaléptek a sztrájktól, úgy arra kérjük a pedagógusokat, ők is fontolják meg a sztrájk felfüggesztését.

Eközben a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a közmédiának nyilatkozva azt közölte:

a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud, és a tanárok 87 százaléka is úgy gondolta, nem a sztrájknak van itt az ideje.

Gulyás Gergely köszönetet mondott a tanároknak, mivel a felhívások ellenére a sztrájkban az állami fenntartású iskolákban kevesebb mint 15 ezer pedagógus vett részt szerintük. Közölte azt is: ez a szám lényegesen elmarad a januári, később jogellenesnek nyilvánított sztrájkban részt vevő pedagógusok számától, és ha az óvodapedagógusokat és a szakképzésben oktatókat is beleszámolják, akkor a pedagógusok kevesebb mint 10 százaléka vett részt a sztrájkban.

Gulyás Gergely jogosnak nevezte a pedagógusok követeléseit, szerinte azok teljesítése a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata. Elmondta, Brüsszelben most is tárgyalnak a következő hétéves költségvetésről, és legalább az ígért, háromszor 10 százalékos béremelés megvalósul. Megjegyezte, több százmilliárd forintot igényeltek a tanárok bérének emelésére az EU-tól. Bizakodását fejezte ki, hogy a megállapodás mielőbb létrejön, és akkor uniós, valamint a nemzeti forrásokból megtörténhet a következő választási ciklusban a pedagógusbéremelés.

Gulyás Gergely köszönetet mondott a tanároknak annak szerinte szerdán bebizonyosdott belátásáért is,

„hogy nem a sztrájk a tiltakozás legalkalmasabb módja egy háborús helyzetben, amikor a szomszéd országban háború folyik és az iskolákban gondoskodni kell azokról a gyermekekről is, akik most érkeztek Magyarországra”.

Azért is fontosnak tartotta a normális tanulmányi rend fenntartását, mert az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt a közösségben történő oktatás rendkívüli nehézségekbe ütközött.

• Nem csak a fővárosban, sok vidéki város iskolájában is sztrájkoltak ma a tanárok. Volt, ahol a szülők is személyes jelenlétükkel álltak ki a pedagógusok mellett.
• Több intézményben a tanárok úgy döntöttek, inkább a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlnak, mivel a kormány februárban kiadott rendelete annyi elégséges szolgáltatást ír elő, hogy szerintük a sztrájk alig érzékelhető.
• A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete várhatóan csütörtökre összesíti a sztrájkban résztvevők számát. Az iskolaigazgatók vagy a tankerületek figyelmeztetései miatt lehettek iskolák, ahol visszaléptek a sztrájktól, máshol épp ellenkezőleg, emiatt többen tiltakoztak.
• Több ezer középiskolás diák vállalt szolidaritást a tanárokkal. Három helyen gyülekeztek Budapesten, majd délben hangos és békés tüntetést tartottak a Kossuth téren az Országház előtt.
• Szerdán délután több százan vettek részt a pedagógushallgatók tüntetésén. A szónokok azt hangsúlyozták, hogy ők tanítani akarnak, és a kormánynak kell ehhez perspektívát adni.

A székesfehérvári Hétvezér Általános Iskola 29 tanára polgári engedetlenkedik szerdán. Mint a Telexnek küldött levelük elején írják: „Baj van a tankönyvekkel. Baj van a NAT-tal. Baj van a fizetésünkkel…” A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum 45 tanára sztrájkol, az iskola Facebook oldala szerint: „Ha sürgősen nem sikerül megállítani a pedagógusok pályaelhagyását és megoldani fiatal tanárok, óvónők pályára állítását, akkor néhány éven belül nem lesz pedagógus a közoktatásban.”

Köszönjük az egész napos figyelmet!

A Tanítanék Mozgalom képviselője, Törley Katalin tanár úgy kezdte a beszédét, „nem hallgathatunk”. Azt mondta, bár évek óta jelzik a döntéshozóknak, hogy az oktatás állapota válságos, a gyerekek túlterheltek, a tananyag elavult, de ezeken nem sikerült javítani, sőt, a helyzet csak romlott. „Ma már valós kérdés, ki fog holnap tanítani” – mondta.

Törley szerint a döntéshozók „darabárunak tekintik a gyerekeket, végrehajtó robotoknak a pedagógusokat”. Ilyen helyzetben viszont nem lehet kritikus, gondolkodó állampolgárokat nevelni a gyerekekből.

Varga Sára tanárként hosszabb ideje van már a pályán. Arról beszélt, hogy amikor otthon elmondta, tanítani fog, apja szorongással fogadta a döntést. 2018-ban kezdett el tanítani, nagyon sok feladata lett, nem volt ideje a gondokra figyelni. Egy idő után azonban már azt is nézte, hogy elég pénze lesz-e a hónap végéig, kibír-e a csizmája még egy telet, lesz-e pénze nyaralásra.

„Nem nekünk kell visszavonulnunk, nem nekünk kell elhagyni a pályát, a döntéshozóknak kell megteremteni ehhez a feltételeket. Mutassuk meg, hogy tanítani akarunk, de nem mindegy, hogy hogyan.”

Pajda Renáta, az ADOM Diákmozgalom tagja a következő felszólaló a tanárképzősök tüntetésén. Mint elmondta: ő öt nyelven beszél, a humán tantárgyak vonzották, szívesen tanítana is, de nem lát jó példát maga előtt. Az iskolában kimerült, kiégett tanárokat látnak, pedig nekik egy generáció oktatása lenne a hivatásuk. Ez a generáció tanulni akar, de a szemük előtt válnak a tanárok egyre fásultabbá. A remény a pedagógusjelöltekben van, ha folytatják a harcot, a következő generációk tanárai már megbecsültek lesznek, és lesz joguk sztrájkolni is.

Az ötödéves pedagógushallgató Ráhel arról beszélt, többször megkapta már azt a kérdést, ki az a bolond, aki a mai Magyarországon tanárnak megy. És eközben a hallgató még azt is látja, az ismerősei sorban elhelyezkednek, ráadásul jobban fizető állásokban. Ráhel viszont tudja, hogy bár „életem végéig ezt akarom csinálni”, a társadalom megbecsülését és pénzt sem várhat majd, amikor dolgozni fog, maximum csak a gyerekek elismerését.

„A kormány rendelettel akarja ellehetetleníteni a tanárok alapjogát, a sztrájkjogot. Amikor a határon túl háború dúl, akkor mutatkozik meg az összefogás fontossága” – mondta az Emmi Akadémiai utcai főépülete előtt Kerti Anna Emese tanárképzős hallgató a tanárjelöltek tüntetésén. A tüntetők szolidaritásukat fejezték ki az ukránokkal és a háborút nem akaró oroszokkal. A magyar közoktatás állapota ma már nemcsak az ország polgárait, de a hozzánk érkező menekülteket is érinti – mondta a felszólaló hallgató. „A minőségi oktatáshoz olyan tanárok kellenek, akik nem a mindennapi megélhetésért küzdenek nap mint nap.” Külön köszöntötte azokat a középiskolás diákokat, akik a Kossuth téren tüntettek déltől, és akiket a tanáraik megtanítottak a másokért való kiállás fontosságára. „Ha csak túlterheltség és kiégettség vár egy tanárra, ki fogja választani a tanári szakmát?” – tette fel a kérdést. A tanárszakos hallgatók válasza erre az, hogy ők tanítani szeretnének: „szeretnénk felvenni ezt a (kockás) inget, ami a mi ingünk, a mindannyiunké.”

Szerda délután a pedagógusjelöltek is tüntetnek a sztrájkoló tanárok mellett, ők az Akadémia utcában az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt.

Az esemény leírása szerint „pedagógushallgatókként a közoktatás jelenlegi diszfunkcionalitása, a tanári pályával járó egzisztenciális és szakmai bizonytalanságok miatt még a pályára lépés előtt bennünk is felmerül a kérdés: »Ki fog holnap tanítani?«. Kötelességünknek érezzük, hogy támogassuk leendő kollégáinkat abban a küzdelemben, amelyet a pedagógusszakma sorsáért, azaz a mi jövőnkért is vívnak”.

Debrecenben a Fazekas Gimnáziumban is sztrájkolnak. Előzetesen huszonegy tanár jelentkezett a sztrájkra, végül tizenkilencen vettek benne részt. Mivel az iskola két tannyelvű, és nem tudták megoldani a nyelvtanárok helyettesítését. Aki viszont szerdán nem tudott sztrájkolni, az majd a következő napokban fog, mondta a Telexnek a sztrájkbizottság elnöke, egyben a gimnázium PSZ képviselője, Fenyvesi Judit. Szerinte akik egyáltalán nem vesznek részt a sztrájkban, azok is szolidaritást vállalnak a sztrájkolókkal, így ők fogják helyettesíteni a sztrájk alatt a kollégákat. A pedagógus szerint fontosnak érezték, hogy kiálljanak az elveikért és a gyerekek jövőjéért. A sztrájkot az iskolavezetés is jóváhagyta, velük igyekeznek kompromisszumra jutni.

A Fazekas Gimnázium tanárai öt napot fognak sztrájkolni, az órák ötven százalékát megtartják, de Fenyvesi szerint nem oldható meg minden, amit a PSZ a sztrájk során felvet. A szakszervezet ugyanis először azt javasolta, sztrájkoljanak öt napon keresztül, majd tartsák meg a sztrájk után az órák száz százalékát, amit ők nem tudnak bevállalni. Fenyvesi szerint ma az anyagi megbecsültség mellett a túlterheltség is az egyik legnagyobb probléma, ami nemcsak rájuk, hanem a gyerekek teljesítményére is kihat. Későn érnek haza az iskolából, náluk szinte mindennap van hetedik óra, így kevés idő jut a felkészülésre.

A Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola 18 pedagógusa, vagyis a tantestület 70 százaléka, a veszprémi Vetési Albert Gimnázium 47 tanára sztrájkol szerdán – írják a Telexnek az iskolákból. Budapesten a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium tanárai sztrájkolnak. A Városmajori Gimnázium 23 tanára polgári engedetlenséggel tiltakozik, mert ők elutasítják a kormány február 11-én megjelent rendeletét, ami szerintük megalázó feltételeket szabva próbálja láthatatlanná tenni a sztrájkjukat.

Kanász-Nagy Máté arról beszélt egy szerda délutáni sajtótájékoztatón, hogy a pedagógusoknak és diákoknak szerinte elege lett a folyamatos megaláztatásból. Ma egy román pedagógus is több mint 50 ezer forinttal keres többet átlagosan egy magyar pedagógusnál – mondta. Egy kezdő pedagógus fizetése nem haladja meg a nettó 173 ezer forintot. Megalázott, az oktatási szabadságuktól megfosztott tanárok próbálják tanítani a magyar gyerekeket. A következő öt évben 20 ezernél is több pedagógus hagyhatja el a pályát, az összeomlás szélére került a magyar oktatási rendszer, tette hozzá.

Arató Gergely szerint az egész oktatási rendszer jövője függ az április 3-i választások eredményétől. Orbánék szerinte megfélemlítéssel próbálták elvenni a tanárok kedvét attól, hogy felhívják a figyelmet a már több mint tízezer fős tanárhiányról. Az egységes ellenzék szolidaritását fejezi ki a magyar pedagógusokkal, akik Orbán 12 éves kormányzása alatt a megélhetési válság szélére kerültek. Az ellenzék visszaállítaná a szabad tankönyvválasztást az iskolák számára, az értelmetlen központosítás és bürokrácia helyett visszaadnák az oktatási intézményeket a helyi közösségeknek, mondta Arató.

Az ELTE lágymányosi kampuszán néhány oktató is a szolidaritásáról biztosítja a sztrájkoló tanárokat. Mint írják, „a sztrájk alapjog, kiállunk a közoktatásban dolgozó kollégáink mellett!”

A szerdai sztrájkban részt vevők számáról pontos adatok csak későbbre várhatók, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint előzetesen a pedagógusok 38 százaléka, azaz minden eddiginél több résztvevő jelezte a sztrájkhoz való csatlakozását (alap- és középfokon kb. 115 ezren tanítanak állami iskolákban). Ugyanakkor Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a Telexnek azt mondta, hogy ez a szám nagyon lecsökkenhet. Több iskolában is hallott arról, hogy az igazgatók tanítás nélküli munkanapot rendeltek el a mai napra, azaz a sztrájk érvényét vesztette ezekben az iskolákban.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Telexnek azt mondta: talán holnapra várható egy körülbelüli létszám a résztvevők számáról, amit még össze kell fésülnie egymással a két érdekképviseletnek. Gosztonyi azt mondta: annyi ember biztosan részt vett a munkabeszüntetésben, mint a januári figyelmeztető sztrájknál. Akkor 20 ezres számot közöltek a szakszervezetek. Bár most is kérték a tanárokat, hogy előzetesen jelezzék részvételi szándékukat a sztrájkban, volt, ahol inkább a polgári engedetlenséget választották. Voltak iskolák, ahol a fenyegetőzések hatására visszaléptek a munkabeszüntetéstől, de olyanok is, amelyekben épp ezért, csakazértis még többen választották végül a sztrájkot – mondta Gosztonyi.

A XX. kerületi Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskola és Szakiskola több dolgozója, tanárai, gyógypedagógusai és gyógypedagógiai asszisztensei polgári engedetlenségi akcióban vesznek részt ezen a héten. Fancsovits Kinga, az engedetlenség szervezője levelében azt írja:

„Nem vagyok naiv, nem várok csodát. Csak szeretnék reggelente nyugodtan a tükörbe nézni.”

Budapesten újabb iskolákból csatlakoztak a tanárok sztrájkjához: a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 35 pedagógusa a 68 fős tantestületből, a Németh László Gimnázium 19 tanára, a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium 28 pedagógusa is részt vesz a sztrájkban – írták a Telexnek az iskolákból. A Veres Pálné Gimnázium 26 tanára sztrájkol, további 11 kollégájuk szolidaritási nyilatkozatot írt alá. A diákjaik alig több mint negyede van bent az iskolában a mai napon.

A műsorvezető bejelentette a demonstráció végét, majd a résztvevők elindultak hazafele. Viszonylag hamar kiürült a Kossuth tér.

A közönségben feltűnt Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő és Lukácsi Katalin, az MMM elnökségi tagja is.

Közben pedig egyre többen hagyják el a helyszínt, amikor noÁr számát játsszák le.

Molnár Áron, a noÁr aktivistája koronavírusos lett, így ő nem tudott eljönni a demonstrációra, helyette a mozgalom kommunikációsai olvasták fel az ő beszédét. Ebben arról ír, „ti, diákok már nem vagytok birkák, titeket már nem lehet megvezetni, nem lehet elkussoltatni, mert ti vagytok a jövő”. De a tanárok nélkül nincs jövő, mert ők az oszlopai az életnek.

Meggyőződése, hogy a diákok a változás, mert már az is „menő”, hogy megszervezték ezt a tüntetést. A tizennyolc éven felülieket pedig arra buzdította, hogy menjenek el szavazni, és ne hagyják, hogy mások döntsenek helyettük.

Egy Kincsőként bemutatkozó felszólaló azt mondta: ő nem párttag, csak egy tenni akaró, gondolkodó egyén, az Országos Diáktanács képviselője. Ő elvileg elmondhatja javaslatait az Emmiben az oktatásról, de négy éve csak vár, csak vár, hogy ezek meghallgatásra találjanak. A tanároknak nem elég a 10 százalékos emelés, mondta. Azért lett képviselő, hogy ne lehessen róla nélküle dönteni, és most ezt teszik a tüntetők is. Semmit rólunk nélkülünk! – skandálta válaszul a tömeg.

Ezután diákönkormányzatos tanulók léptek a színpadra, akik arról beszéltek, tanárok nélkül nincs tudás, tudás nélkül pedig csak buta ország van. Ők pedig most a tanáraik mellett álltak színpadra.

Sára például arról beszélt, ő most depressziós, de a tanárai észrevették, hogy baj van, és segítettek neki, egyikük még pszichológust is keresett neki. De minden tanár szerinte ezt nem tudja megtenni, mert nincs rá idejük.

Józsi azért van itt, mert szerinte tanárok nélkül nincs jövő, nem lesz, aki tanítsa az unokáikat, és nem lesz nélkülük plusz lelkitámasz a bajban. Az pedig elfogadhatatlan, hogy egy kezdő tanár 150 ezres fizetést vigyen haza, mondta. „Isten már a hetedik napon megpihent. Hát ők mikor tehetik meg?” – tette fel a kérdést.

Kerti Anna Emese tanár szakos hallgató szerint tanárnak lenni ma olyan, mint „tüzet rakni a vízen, mellettünk tutajon utaznak a diákok”. Kerti szerint a tanárok egyre jobban fáradnak, a víz is hideg, a tutajok elsüllyednek, „ti pedig fényes jachtokkal suhantok el mellettünk”. Minden nehézség ellenére pedig a tanárok azok, akik megtanítják úszni a diákokat. Kerti beszédét úgy fejezte be, az oktatás mindenkinek az ügye, ő pedig azért lesz tanár, mert tanár akar lenni, mert „amikor belépek az osztályterembe, akkor kelek igazán életre”.

Régóta harcolunk egy esélyteremtő oktatásért, itt az ideje, hogy meghallgassanak minket – mondta a tüntetésen Siadik Nóra, a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium diákja, az ADOM Diákmozgalom tagja. A tanárainkért vagyunk itt, tanulni akarunk, de nem mindegy, hogy hogyan. A diák azt mondta: régóta vannak javaslataik arról, mit lenne jó tanulni.

„Nem akarunk több kialvatlan és motiválatlan tanárt, olyanokat, akiket bedarált a rendszer. Kedves tanáraink, veletek vagyunk!”

A döntéshozóknak azt üzente: őket is tanárok tanították, nekik is vannak példaképeik az egykori pedagógusok között, a tanárok mind megfelelő megbecsülést érdemelnek.

Ezután Berg Judit író beszélt a diákoknak, aki a szülőket képviselte, és aki szerint „elképesztő ez a buli”, amit a diákok szerveztek a tanárok miatt. Berg szerint szülőként nehéz látni, ahogy a tanulók szenvednek az iskolában, mert a tanárok elhagyják a pályát. „A közoktatás gyakorlatilag összeomlott. Most akartok tanulni, most forog kockán a jövőtök. Most kell változtatni. Aki ma pedagógusként dolgozik, az hős. Olyan hős, aki naponta hoz áldozatot a hivatásáért. Akik lassan nem bírják erővel” – mondta.

Berg szerint a tanárok és a diákok is túlterheltek, ezért csökkenteni kell az óraszámot és a rengeteg adminisztrációt, hogy a tanároknak legyen ideje továbbképezni magukat, de pihenni és feltöltődni is. A tankönyvek emellett szerinte rosszul strukturáltak, ezért a tanárokra kéne bízni, mit tanítanak. „Kapjanak sokkal nagyobb szabadságot”, a közoktatás pedig önálló minisztériumot. Berg szerint a diákoknak és tanároknak közös felelőssége, feladata kiállni magukért és egymásért. „Össze kell fognunk, hogy mindannyiunk élete jobbá váljon. A pedagógusok ügye nem egy szakma belső problémája, hanem az egész társadalomé” – mondta.

Azért kell ma itt lennünk, mert a kormány olyan rendeletet hozott, amivel elvették a tanárok sztrájkjának erejét – mondta Kelemen Máté, a tüntetés egyik szervezője. „A mostani tüntetés nemcsak a tanárokról szól, hanem a szülőkről vagy a tanárszakokon tanuló egyetemistákról, és rólunk is, akik hisznek egy szebb, műveltebb jövőben.” A tanárok szakmai és anyagi megbecsülése befektetés a diákok jövőjébe, mondta a diák. „Ha a miénk a jövő, az a tanárokon is múlik. (…) A ma osztálya a holnap országa!” – zárta az első felszólaló a tüntetés egyik fő szlogenjével a beszédét.

Míg a párbeszédes parlamenti képviselők zászlókat lógatnak ki az ablakból, addig a Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely kockás ingben szelfizett az irodájában, ezzel szolidarítva a sztrájkoló tanárokkal.

Közben az LMP sajtóközleményben áll ki a sztrájkolók mellett. Ebben azt írják, a kormány nem becsüli meg az oktatókat, és „a Fidesz leépítette az oktatási intézmények autonómiáját, elvette a tanárok szuverenitását, a szabad tankönyvválasztás jogát, a Nemzeti alaptanterv pedig az oktatás szabadságát csorbította”.

A Párbeszéd képviselői a Parlament ablakában vannak, onnan lógatják ki a kockás zászlót és egy „Veletek vagyunk” zászlót, aminek színei az összellenzéki Egységben Magyarországért színeire hajaznak.

Az Ajkai Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Sportiskola és Kollégium tanárai ma polgári engedetlenséget tartanak a nap egy részében. „Nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási-nevelési tevékenységet” – írták közleményükben. Úgy látják, hogy mivel más lehetőségük nem maradt, ily módon állnak ki jogaikért. Az akcióval a kormány rendelete ellen tiltakoznak, amelyben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva meghatározzák, milyen elégséges szolgáltatásokat kell a sztrájk idején biztosítani. A tiltakozók szerint ezzel a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszik, végképp kiüresítik a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt joguktól fosztják meg őket.

„Megmozdulásunkkal az oktatás jövőjéért, a felnövekvő generációkért állunk ki. Pedagógusként az a feladatunk, hogy a jövő nemzedékét oktassuk, neveljük. Tesszük mindezt annak reményében, hogy tanítványaink önállóan gondolkodni képes, egymásért és saját tetteikért felelősséget vállaló felnőttekké válnak majd. Azt tanítjuk diákjainknak, hogy merjenek kiállni az igaz ügyekért.”

A közleményben azt írják: akciójuk nem irányul kollégáik ellen, nem irányul az iskola vezetősége ellen, nem irányul az iskola fenntartója ellen, és pártpolitikától független.

"Gyertek ki! – skandálják a diákok a parlamentnek.