Péterfalvi Attila: A forrásvédelem akkor is megilleti az újságírót, ha titkos megfigyelés alatt áll

Nem igaz, hogy csak formai szempontok alapján „pipálták ki” a vizsgált eseteket, hanem érdemi, tartalmi vizsgálatot végeztek – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a Pegasus-üggyel kapcsolatos vizsgálatukról. Hozzátette, fontos rögzíteni, hogy pontos jogszabály határozza meg a kritériumokat, ami mellett egy ilyen megfigyelési engedély érvényes, nem csak egy aláíráson múlik.

A NAIH elnöke elmondta, hogy a sajtóban megjelent eseteket, személyeket mind megvizsgálták, és a többi vizsgálati esetet úgy választották ki, hogy kértek egy statisztikai adatszolgáltatást, és a nemzetbiztonsági szervek összes ilyen előterjesztéséből statisztikai módszerrel válogatták le a végül vizsgált száz esetet. A sajtóban megjelent eseteket nézve azt mondta, volt, akinél volt találat és volt, akinél nem, és az általuk felkért szakértő azt is megállapította, hogy nem biztos, hogy akinél nyomot találtak, az valóban a kémszoftver használatát jelenti. De megismételte, hogy akinél volt találat, és ellenőrizték, ott jogszerű volt minden.

Azt is kiemelte most, hogy ezekben az esetekben nemcsak terrorizmus és súlyos bűncselekmény gyanúja merült fel, hanem a törvényben tételesen felsorolt esetei is lehettek a nemzetbiztonsági gyanúnak. Például gazdasági érdek, alkotmányos rend, többpártrendszer védelme, területi integritás veszélyeztetése. A vizsgált ügyek mindegyikében fennállt valamelyik, törvényben felsorolt olyan gyanú, ami indokolttá tette a megfigyelést. Szükségesség és arányosság szempontjából rendben volt minden vizsgált eset, az előterjesztések megalapozottak, a tényállások igazoltak voltak, mondta a NAIH elnöke.

Péterfalvi azt is mondta, hogy az újságírók esetében nincs kivétel semmilyen szempontból, hiszen nincs kivételezett személyi, foglalkozási kör, amit ne lehetne nemzetbiztonsági érdeksérelem gyanúja esetén titkos információgyűjtés alá vetni. De hozzátette, hogy ennek a titkos információgyűjtésnek nem lehet célja a jogszabályok által védett információk kifürkészése, hiszen a forrásvédelem akkor is megilleti az újságírót, ha éppen titkos módon megfigyelik. Szerinte az

„nyilván egy alapelvi sérelem lenne, ha a jogszabályokat így ki lehetne játszani”.

De azt is megjegyezte, a forrásvédelem sem abszolút, a törvény bizonyos súlyos esetekben azt is felülírhatónak tekinti.

A NAIH elnöke korábban úgy fogalmazott, „el tudja fogadni, hogy sokaknak nem hangzik megnyugtatóan”, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerint „a törvényi szabályozás alapján egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét”.

Legutóbb pár napja írtunk a Pegasus-botrány fejleményeiről. Az Európai Parlament plenáris ülése elé került a Pegasus kémszoftverrel elkövetett megfigyelések ügye, miután korábban már uniós szakbizottságban és parlamenti meghallgatáson is foglalkoztak vele. Egyetértés mutatkozik abban, hogy az illegális megfigyelés nem megengedhető, jogtalan és az Európában történt összes esetet vizsgálóbizottságnak kell feltárnia. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders az EP plenáris ülésén elmondta, hogy a Bizottság teljes mértékben elítéli a távközlési rendszerekhez való illegális hozzáférést, vagy az illegális lehallgatások bármely formáját. „A nemzetbiztonság nem lehet biankó csekk, a médiának szabadon és függetlenül kell dolgoznia, a szabad ellenzék léte elengedhetetlen minden demokráciában” – mondta a biztos.

A magyarországi Pegasus-megfigyeléseket a Direkt36 csapata tárta fel egy nemzetközi projekt keretében, a hazai célpontokat itt szedték össze időrendben. Ha többet is szeretne olvasni a Pegasus-ügyről, itt találja a cikkeinket a témában.