Miért különböztethető meg állampolgár és állampolgár, gyermek és gyermek az alapján, hogy hová születik? Miért tesz, tehet különbséget egy állam az állampolgárai között az alapján, hogy kit szeretnek? Mi a különbség szeretet és szeretet, család és család között? Mi határozza meg leginkább azt a szeretetközösséget, amit családnak nevezünk? Ha csak a biológia, akkor hogyan lehet mégis megannyi formája az összetartozó, összetartó szeretetközösségeknek?
Hogyan fordulhat elő, hogy egy ideológiai közösséget, például egy politikai pártot legitim ma a magyar közbeszédben családnak nevezni, miközben egymást szerető, egymásba szerelmes, életüket egymásnak áldozó embereket nem az?
Hogyan alakulhat ki bajtársias, lojális, akár életre szóló kapcsolat például egy párt tagjai között, ha közben azokat, akik nem politikai karrierjüket és puszta hatalmi törekvéseiket, hanem az egész életüket kötik össze az egymás iránti tisztelet és szeretet oltárán, „nem létező” fogalomként, természetellenesnek definiál a hatalom? Miért természetes vagy normális az, ha másoknak kevesebb lehetősége vagy joga van a teljes élethez, mint nekem, nekünk?
Kulka János és Kovács Patrícia hangján szólalnak meg
Ilyen és ehhez hasonló kérdések sorjáznak a fejünkben, amikor meghalljuk a Kulka János és Kovács Patrícia hangján megszólaló plüssfigurák egyszerű beszélgetéseit a mindennapokról, a családi élet apró eseményeiről, szokásairól, hagyományairól, kialakult rutinjáról és a szeretet jeleiről, amelyek mind-mind rámutatnak arra: család és család között annyi mindenben eltérés lehet, de ami számít, abban nincs különbség. A filmekben szereplő plüssfigurákat a Szivárványcsaládokért Alapítvány felkérésére Agócs Írisz, a Maszat mesekönyvek illusztrátora tervezte.
A gyermekjogok nemzetközi napjára időzítve indít országos kampányt a Szivárványcsaládokért Alapítvány, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a szivárványcsaládok ugyanúgy szeretik a gyerekeiket, gondoskodnak róluk és aggódnak értük, mint az összes magyar család, addig az állam nem biztosít azonos jogokat nekik.
A most induló kampány fő üzenete az #ugyanaz.
A család az család
Hiszen a szivárványcsaládok életében ugyanaz a törődés, ugyanaz a szeretet és aggódás van jelen, mint az összes magyar családéban. Ennek bemutatására három hétköznapi szituációt választottak: aggódás az orvosnál, szurkolás a gyerek sportmérkőzésén vagy éppen a családok esti rutinja. Ezeken az élethelyzeteken keresztül mutatják be, hogy ami számít, abban valóban nincs különbség, hiszen a család az család.
A kampány rámutat: a családi jogok, a szülői gondoskodás lehetőségének joga nem is elsősorban a felnőtteknek jár, hanem az érintett gyerekeknek, akik ma egészen egyszerűen nem ugyanolyan fontosak a magyar államnak, illetve a döntéshozóknak mint más magyar családok sarjai.
A kampány az örökbefogadást megnehezítő törvény benyújtásának évfordulójához is igazodik, hiszen éppen egy éve javasolta a kormány, hogy az örökbefogadásoknál a gyermekvédelmi szakemberek döntését felülbírálhassa egy politikus, Novák Katalin családügyi miniszter, sőt, csaknem egy éve került az alaptörvénybe az is, hogy az apa férfi, az anya nő.
Hírességek is kiálltak
A Szivárványcsaládokért Alapítvány – a Háttér Társaság segítségével – tavaly novemberben indította a „család az család” kampányt és mozgalmat, miután a parlamentben elfogadták az egyedülálló szülők örökbefogadását ellehetetlenítő törvényt, az alaptörvénybe pedig beleírták, hogy „az anya nő, az apa férfi”.
A mozgalom mellett több tízezer ember és többszáz híresség állt ki, köztük az RTL Klub műsorvezetője, Istenes Bence, a TV2 arca, Ördög Nóra, vagy a magyar labdarúgó-válogatott kapusa, Gulácsi Péter. A kampányhoz idén februárban több mint 150 cég, márka és 10 nagykövetség is csatlakozott, az alapítvány pedig az idei gyereknapra kiadta a „Micsoda család” című mesekönyvet is, amely az első szivárványcsaládok életéről szóló gyerekkönyv Magyarországon.
És hogy miért indult el ez a mozgalom? Tavaly novemberben, a különleges jogrend bevezetése után Varga Judit igazságügyi miniszter szinte azonnal benyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében csak a házaspárokat illetheti meg alapesetben az örökbefogadás lehetősége. A polgári törvénykönyvbe először 2003-ban került be, hogy örökbefogadásnál az egyedülállókkal szemben előnyben kell részesíteni a házastársakat, 2021 márciusa óta viszont már csak azok a gyermekek kerülhetnek egyedülállókhoz, akikre egyetlen házaspár sem jelentkezik az egész országból, és minden ilyen esetet a családokért felelős tárca nélküli miniszternek, azaz Novák Katalinnak kell jóváhagynia. Gulyás Gergely egy évvel ezelőtt, a november 19-i kormányinfón mondta azt a módosítással kapcsolatban, hogy arra azért volt szükség, mert
a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének biztosítása érdekében kell kizárni azt, hogy azonos nemű párok fogadhassanak örökbe.
„Hiába mutatják meg őket 4-5 vagy akár 10 házaspárnak – sajnos egymás után nemet mondanak rájuk az egészségi állapotuk, származásuk, életkoruk, az édesanyjuk terhesség alatti életvitele, vagy ezek kombinációja miatt. Ezeknek a gyerekeknek korábban az egyedülállók és az azonos nemű párok jelentették az utolsó esélyt arra, hogy szerető családban nőhessenek fel”
– írta korábban az alapítvány, de hogy a valóságban milyen tragikus élethelyzeteket eredményez a módosítás, arról a Telex is bővebben írt.
Az alapítvány azt is egyértelművé tette: az azonos nemű párok gyermekvállalását több mint négy évtizede kutatják. Az eredmények alapján a szexuális irányultság egyáltalán nem befolyásolja, hogy milyen szülő lesz valakiből, az azonos nemű párok által nevelt gyerekek pedig nem teljesítenek rosszabbul a társaiknál, az átlagosnál nem vonzódnak gyakrabban a saját nemükhöz, és érzelmi szempontból is olyanok, mint bármelyik kisgyerek. Mivel a kutatások a világ minden pontján következetesen erre jutnak, ezeket a megállapításokat tudományos konszenzus övezi.
A most induló gyermekvédelmi kampányban éppen ezért a Szivárványcsaládokért Alapítvány közösségi felületein elismert szakértők és szervezetek mondják el a véleményüket, köztük a Unicef, a Gyermekjogi Civil Koalíció, a Háttér Társaság, Székely Zsuzsanna gyermekvédelmi-örökbefogadási szakember, Bojti Andrea gyerekpszichológus vagy Perintfalvi Rita teológus.
Arról, hogy a hatalom részéről – a nemzetközi trendekből és a legutóbbi lengyel választás tapasztalatából kiindulva – ez nem egy véletlenszerű fellángolás, hanem 2022-es országgyűlési választás elé időzített, a Fidesz politikai közösségét aktivizálni képes üzenetekről van szó, és ez lehet a kampány egyik központi témája, amelyről már tavaly ősszel írtunk.