Orbán Viktor: Mi magyarok vagyunk, és nem hülyék

2021. november 14. – 17:17

Orbán Viktor: Mi magyarok vagyunk, és nem hülyék
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Semmilyen meglepetés vagy váratlan dolog nem történt: vasárnap a Fidesz 29. kongresszusán ismét Orbán Viktort választották pártelnöknek. Az elnök 1061 szavazatot kapott (nem közölték, mennyiből), többet, mint bármelyik alelnöke.

Az alelnöki poszton sem volt verseny, bár az utolsó napig nem volt nyilvános, ki lesz a befutó Novák Katalin alelnöki helyén. A sorrend így alakult:

  • Kubatov Gábor – 1050
  • Gál Kinga – 1040
  • Németh Szilárd – 1025
  • Kósa Lajos – 1021

A délelőtt kezdődő kongresszuson (itt olvashatja vissza részletesen) Kósa Lajos nem jelent meg és nem szólalt fel – nem a Pegasus-elszólalása miatt őrzi hallgatását, hanem mert koronavírusos. Az utolsó felszólaló Orbán Viktor volt, aki előre jelezte, hogy a szokásosnál hosszabb és mélyebb beszéddel készült. A szokásos öt pontban foglaljuk össze a beszéd lényegét és legfontosabb üzeneteit.

Fotó: Huszti István / Telex

1. Három indok, miért lett újra a Fidesz elnöke

Orbán – kisebb kihagyásokkal – a kezdetek óta a Fidesz vezetője, több mint három évtized után azonban most sem merült fel, hogy kihívója lehetne ezen a poszton. Orbán maga is fontosnak tartotta megmagyarázni, miért vállalta újra és megint az elnökséget.

  • „A legjobb korban vagyok – bár kicsit gyanús, hogy eddig mindig így éreztem” – mondta viccelődve, de egyúttal jelezte, hogy „amíg bírom és bírjátok, csinálni is kell és csinálni is fogom”.
  • Az elmúlt 33 év „csak bemelegítés volt”, bár nem kevés eredményt értek el. Távirati stílusban sorolta az eredményeket: oroszok ki, alkotmány be, IMF ki, rezsi le, határon túliak egybe, szív fel. Mindezek ellenére Orbán úgy érzi, még igazán nagy dolgok várnak a Fideszre, és ebből nem szeretne kimaradni. És az a legbiztosabb, ha elől megy. „Igaz, hogy nagy a golyózápor, de onnan látni a legjobban.”
  • A harmadik oka, hogy a Fidesz Orbán szerint hű a magyar emberekhez. A párt 33 éves fennállása alatt világrendek csaptak össze, birodalmak omlottak össze, válságok rengették meg Nyugatot és Keletet. A hidegháborútól eljutottak a járványok és a népvándorlások koráig. „Minden viszontagság mellett hűek maradtunk önmagunkhoz, egymáshoz és Magyarországhoz.”

A beszéde végén ugyancsak dicsérte és tüzelte a saját táborát, amikor arról beszélt, hogy nincs semmiféle titka a Fidesznek. Orbán szerint el lehet lesni tőlük a mesterfogásokat, sőt, meg is lehet haladni a politikájukat. De ahogy a maratonfutásban, itt sem szabad hinni azoknak, akik tudnak rövidebb utat. Egy találó hasonlattal utalt a Fidesz építkezésére: szerinte az angol gyep is attól szép, hogy 400 éve gondozzák. Mindez azonban nem kényelmesítheti el a fideszes tábort, és Orbán a beszédben is utalt arra, hogy sok munka kell a jövő évi választások megnyerésére, és a Békemenet ehhez „bemelegítés” volt.

2. Névre szóló gesztusok a beszédben

Orbán gondosan kiméri mindig, kiket említ név szerint a beszédében – akár pozitív, akár negatív kontextusban. Az ellenfeleire például rendre nem utal név szerint (most ugyanakkor Gyuri bácsizott Sorosra utalva), pozitívan pedig név szerint ritkán emel ki embereket.

Most először a feleségének mondott név szerint köszönetet. Családos emberként arról beszélt, a családtagoknak legalább ugyanolyan nehéz, mint neki.

„Több mint 35 éve csinálom, akkor is velem voltál, amikor nem érdemeltem meg, köszönöm, Ani”.

A felesége, Lévai Anikó engedélyt adott neki, hogy ismét elvállalja a posztot.

A Fideszből is kiemelt pár politikust: Gulyás Gergely és Szijjártó Pétert mint az új fideszes generáció sikeres képviselőit, „Cserpát”, vagyis Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert és Balaicz Zoltán zalaegerszegi polgármester mint sikeres városvezetőket, a női politikusok közül pedig „Katát és Juditot”, vagyis Novák Katalin és Varga Judit minisztereket, illetve Diát Debrecenből, vagyis alighanem Széles Diána debreceni alpolgármestert emelte ki.

Később, amikor Orbán tudományos sikereket, olimpiai bajnokokat sorol hosszan, külön is megemlítette Karikó Katalint, akinek komoly szerepe volt a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében.

3. A hazai ellenzékre csak utalgatott

Ellenfeleinkről csak a legrosszabbat mondhatom – fogalmazott beszédében Orbán Viktor.

„A mi politikánkkal az is jól jár, aki nem ránk szavaz. A baloldal politikájával azok is rosszul járnak, akik rá szavaznak”.

Orbán végig ilyen általánosságban beszélt az ellenfelekről. A hazai ellenzékről most – az október 23-i beszédével ellentétben – alig ejtett szót, Karácsony Gergelyre is csak egy-két mondatban utalt a Városháza eladásával kapcsolatban. Márki-Zay Péterre direkt módon még csak nem is célzott.

A beszédében viszont sorolta a szokásos ellenfeleket: Brüsszel, homo brüsszelicus, bevándorlók, Gyuri bácsi, illetve az oltásellenesek. „Az oltásellenesek ellen – kell mozgósítani az erőket” – mondta Orbán, aki persze a hazai ellenzékre utalt ezzel is, ugyanis számára azok is oltásellenesek, akik „ideológiai alapon akarnak oltóanyagot beszerezni”, és akik „kamuvideókat gyártanak”.

4. Újabb tíz évre tervez

Magyarország ma még csak feltörekvő ország, és innen csak úgy léphet előre, ha pontosabban dolgoznak, és magunknál okosabb gyerekeket nevelünk – mondta a miniszterelnök, aki a beszédében nem csak a következő ciklusra vázolta fel a céljait.

Azt ajánljuk Magyarországnak, hogy akarjon többet – fogalmazott Orbán.

„Nem érhetjük be azzal, amit elértünk, mert még mindig vannak szegények. Még mindig nem születik elég gyermek. Még mindig nincs mindenkinek jó lakása. Még nem elég se a fizetés, se a nyugdíj. Egész egyszerűen többre van szükségünk. Miért érnénk hát be azzal, amink van?” – tette fel a kérdést.

Ha folytatják a kormányzást, Orbán úgy látja, tíz év alatt a fejlett országok közé kerülhet Magyarország. „Felléphetünk a fejlett országok közé. Felszámolhatjuk a szegénység maradékát is. Zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk.”

Orbán eggyel konkrétabban azt is ígérte, hogy újraindítják a vasúti járműgyártást, visszavásárolják a repülőteret, megépítik Paks 2-t.

5. Új cél: az európai jobboldal újjászervezése

A hazai célok mellett Orbán felvázolta az európai céljait is: kijelentette például, hogy szó sincs arról, hogy ki akarna lépni az Európai Unióból. Szerinte a Brüsszel elleni harc is arról szól, hogy
az uniót meg kell Orbán szerint reformálni, újítani. Ezért is támogatja a magyar kormány azt a Kaczinsky-féle ötletet, hogy szervezzék újra az európai jobboldalt.

Az Európai Unió el van rontva, de eszünk ágában sincs kilépni – mondta Orbán, aki szerint nem szabad passzívan elfogadni minden brüsszeli tervet. Ezért nem adja fel az ország határvédelmet, és „ragaszkodunk ahhoz, hogy az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén”.

„Mi itt nem fogunk megfagyni télen. Ők ott meg szülhetnek férfiként. Kinek mit intézett a kormánya.”

Orbán beszédében előkerült a világpolitika egyik fontos kérdése: a Kínához való viszony is. Szerinte Amerika a magyaroktól azt kéri, mondjunk le a Kínával való kereskedelemről. De nem fogunk, és az USA-hoz hasonlóan a legjobb kereskedelmi megállapodásokat kötjük – ígérte Orbán. „Az idegen érdekeket a magyarokkal szemben gátlástalanul kiszolgáló” baloldalnak azt üzente: „mi magyarok vagyunk, és nem hülyék.”

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!