Fideszes bűnözők elszámoltatását és az alaptörvény érvénytelenítését ígérték

Sok-sok bűne volt a Fidesznek az elmúlt években a Momentum elnöke szerint. Fekete-Győr András ezek között említette a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását, és azt mondta, „egészen biztos, hogy a magyarok által elvégzett munka eredményeit a nyugdíjaskorúaknak is élveznie kell”, azaz a munkáért megfelelő megbecsülést kell adni.

A Mészáros-adóról beszél Karácsony Gergely. A járvány alatt szerinte a kormányközeli vállalkozókat tömték ki. Megadóztatná azokat, akik sokat keresnek.

Fontosnak nevezte legalábbis ezt az idevágó kérdésre a Jobbik kormányfő-jelöltje. Jakab Péter a bérlakáspolitikát érintően azt mondta, hogy semmiféle etnikai hovatartozás alapján nem tenne különbségeket sem a bérlakáshoz jutást, sem pedig a lakhatást támogató egyéb intézkedésekben.

Dobrev szerint nem tud sikeres lenni egy olyan ország, ahol pár ember sikere mellett sokan nyomorognak. A DK jelöltje arról beszélt, hogy ugyanolyan oktatást és bért kell szerinte a szabolcsi diákoknak is biztosítani, mint a fővárosi elitgimnáziumok diákjainak.

A Momentum gazdaságpolitikai elképzeléseiről a párt jelöltje azt mondta, hisznek benne, hogy fel tudunk zárkózni a Nyugathoz. Három nagy tervük van erre:

1. lehetővé kell tenni a négynapos munkahetet,
2. lehetővé kell tenni az egyéni, rugalmas nyugdíjrendszert,
3. és be kell vezetni az eurót.

„Ha én miniszterelnök lennék, most valószínűleg Makón lennék” – kezdte Karácsony egy makói cég példájával, ahol kisemmizi egy multi a magyar dolgozókat. Az MSZP-Párbeszéd jelöltje létrehozna egy tíz éves megállapodást a munkaadók és munkavállalók között, hogy rendezzék a béreket, ezen felül 200 ezer forintos minimálbért vezetne be. Arról is beszélt, hogy adómentessé tenné a minimálbéreket, és kiszámítható, korrupciómentes gazdasági környezetet teremtene a vállalkozásoknak. Nem lehet Karácsony szerint, hogy a multik fizessenek keveset, a kisvállalkozások meg sokat. Gazdaságpolitikájának célja, hogy szociális minimumot vezessenek be, hogy senki ne élhessen 100 ezer forint alatt.

Az MMM miniszterelnök-jelöltje a rendszerváltás óta figyeli és elemzi, hogyan lett Magyarország éllovasból sereghajtó, de 2018 óta Hódmezővásárhelyt „sikerült rendberaknunk”. Azaz megvan a recept, amivel a megélhetés és a boldogulás érdekében döntéseket lehet hozni:

a korrupció felszámolásával, a gazdasági környezet felszabadításával, valamint a tisztességes adópolitikával lehet eredményeket elérni a jóléti kérdésekben.

Több pénzt kell hagyni a magyar embereknél Jakab Péter szerint, hogy tudjanak miből költeni. A Jobbik elnöke az olcsóság helyett a minőségre helyezné a hangsúlyt, és versenyképes fizetésekkel tartaná itthon a magyar melósokat. Arról is beszélt, hogy negyven év munka után el kell engedni a férfiakat is nyugdíjba. Megduplázná a családi pótlékot, és már az első és második gyermekvállalást is támogatná, emellett bérlakásépítést támogatna. Ezek a legfontosabb gazdasági céljai.

A gazdasági kérdéskört érintő első kérdésre Dobrev Klára azt mondta, nehéz egy ilyen témáról két percben beszélni, de a jóléttel kapcsolatos valamennyi kérdésre alapvetően azt lehet válaszolni, hogy a gazdaságpolitika középpontjába vissza kell helyezni az embert, hogy a családok tisztességes megélhetést, egészséges ételeket, egészségügyi ellátást, megfelelő oktatást, és a megbecsülést jelentő nyugdíj-ellátást kapjanak.

Dobrev Klára szerint ha nem nyer kétharmaddal az ellenzék, akkor ki kell mondani, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes. „Ha ezt nem mondjuk ki, nem fogunk tudni kormányozni” – tette hozzá a kétharmados törvényekről.

A Momentum jelöltje szerint a tehetséges magyar cégeket, a valódi teljesítménnyel rendelkező magyar vállalkozók előrejutását kell segíteni, nem pedig haveri alapon, baráti viszonyokra alapozva támogatásokat osztani.

Márki-Zay Péter olyan országban szeretne élni, ahol a földárverésen fideszes vállalkozók ellen is lehet nyerni, ahol nem veszi el két napszemüveges férfi bárkinek a cégét, és ahol az adóhatóságot nem uszítják rá senkire. Olyan gazdasági környezetet szeretne, ahol tehetség alapján lehet előrejutni, nem pedig a politikai kapcsolatok határozzák meg, ki lehet sikeres.

A jelölt az idevágó azt mondta, nem érnek rá addig, amíg Polt Péter leválthatóvá válik, jóelőre világossá kell tenni, mely az a kör, amelyet érinthet egy ilyen intézkedés, és jogállami eszközökkel kell biztosítani, hogy a szükséges vizsgálatok elvégezhetőek legyenek – erre ugyanis már ma is léteznének megfelelő intézmények, ezeknek el kell végezniük a dolgukat.

Jakab nem tudja értelmezni, hogy jogállami keretek között miként lehetnek még szabadlábon a fideszes bűnözők. Mint fogalmazott, a tolvajok legalizálják a lopást, ezért is van szükség elszámoltatásra.

Végül, de nem utolsósorban Dobrev Klára válaszolt az első kérdésre. A DK miniszterelnök-jelöltje szerint a baj sokkal nagyobb annál, mint hogy három dolgot meg lehessen jelölni, de ennek ellenére az ő első három lépése:

A választás másnapján vaskos kormányzati intézkedéscsomaggal kell előállni, amiben benne van az elszámoltatás, benne van a „fideszes mamelukok” azonnali elmozdítása, és benne van az igazságos, a többség számára kedvezőbb gazdaságpolitika megalapozása – utóbbihoz azonnal költségvetési törvényt kell módosítani.

Fekete-Győr András az új politikai generáció képviselőjének tartja magát, és legalább harminc intézkedéssel kezdené a kormányzást. Hármat emelt ki most ezek közül:

1. A Karmelita-kolostor kulcsát átadná a Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjének, hogy meginduljon a fideszes politikusok elszámoltatása.
2. Visszavonják a homofób törvényt, mert a Momentum szerint minden ember egyenlő.
3. Kinyitnák a Parlament kapuját a sajtó előtt a sajtószabadság jegyében.

A Momentum miniszterelnök-jelöltje szerint politikai kultúraváltásra van szükség az országban, átláthatóságot és igazságos kormányzást ígért Fekete-Győr András.

1. Le kell hívni azt a 6 ezer milliárdos uniós segélycsomagot, amelyről az Orbán-kormány egyelőre nem tudott megállapodni az Európai Unióval.
2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonnal zárolja a közpénzekből gazdagodók számláit.
3. Módosítani kell az alaptörvényt, illetve alkotmányos szabályt, amelyre a következő kormány tagjaninak esküt kell tennie. Az alaptörvényre nem lehet esküt tenni.

Márki-Zay Péter szerint szakértői kormányra van szükség Orbán Viktor után, a legfontosabb intézkedések között emellett elszámoltatást ígér, és az önkormányzati szektort is helyreállítaná.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje felszabadítaná a médiát, a bíróságot és az ügyészséget, ezen felül csatlakozna az Európai Ügyészséghez, rendezné a béreket. Azt szeretné, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahol tisztesség és megbecsülés a fontos.

Két percben, meghatározott sorrendben válaszolhatnak a jelöltek az első kérdésre. Elsőként Jakab Péter válaszolhat:

1. Az alkotmányos rendet helyre kell állítani, minden olyan törvényt hatályon kívül kell helyezni, ami lehetővé tette a pártállam kiépítését, annak vezetőit – beleértve a rendőri vezetőket – meneszteni kell.
2. Már első napon kezdeményezné az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, rendezni az uniós viszonyt.
3. A harmadik teendő: az egészségügyi ellátást érintő azonnali intézkedéseket hozni.

A momentumos Fekete-Győr András például párttársaival, Hajnal Miklóssal és Cseh Katalinnal érkezett, Dobrev Klárát fotók tanúsága szerint mások mellett Rónai Sándor kísérte. Karácsony Gergely mellett szorít a stúdióban Kunhalmi Ágnes és Szabó Tímea, az őt jelölő MSZP és Párbeszéd társelnökei.

Simon András műsorvezető szerint a stúdióba szimpatizánsokkal, aktivistákkal és pártjaik vezető politikusaival érkeztek meg a vitapartnerek.

Az ATV előválasztási vitáját Simon András vezeti, aki a szabályokról azt mondta, előre kisorsolták az öt miniszterelnök-jelölt között a megszólalás sorrendjét, a kérdések pedig elsősorban három nagy témakört érintenek majd:

1. Mitől lesz Magyarország sikeresebb és gazdagabb ország?
2. Hogyan lesz Magyarország egészségesebb és okosabb ország?.
3. Hogyan lesz Magyarország tisztább és rendesebb ország?

A jelöltek abban a sorrendben állnak a stúdióban, ahogyan az ellenzéki előválasztás szavazólapján is szerepelnek majd.

Öt miniszterelnök-jelölt vesz részt a vasárnapi vitán. Az elmúlt hónapokban mindegyikükkel készítettünk interjút, ahol részletesebben is tudtuk őket kérdezni az indulásuk okairól, és elképzeléseikről, terveikről.

• Dobrev Klára (DK)
• Fekete-Győr András (Momentum)
• Jakab Péter (Jobbik)
• Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP)
• Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom)

Három miniszterelnök-jelölti vita lesz az előválasztáson, az elsőt ma este az ATV rendezi, a második kettőt pedig az RTL Klub.

• 2021. szeptember 12. – ATV
• 2021. szeptember 24. – RTL Klub
• 2021. október 4–10. között – RTL Klub

A Partizán meghirdette ugyan, hogy náluk is láthatóak lesznek a miniszterelnök-jelölti viták, de a hat párt végül a két televíziós csatornát választotta.

Külön-külön ugyanakkor Fekete-Győr András, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is jelezte, hogy elmenne a Partizán vitájára.

Augusztus közepén hét miniszterelnök-jelöltet vett nyilvántartásba az előválasztást szervező Országos Előválasztási Bizottság, de hétfőre ötre csökkent a résztvevők száma.

Ecsenyi Áron, a Le az adók 75%-ával nevű libertárius párt vezetője már az ajánlások gyűjtése közben visszalépett. Egy interjúban úgy fogalmazott, valójában csak trollkodni akart, illetve az ideológiájukat népszerűsítette volna a rá irányuló sajtófigyelem révén.

Pálinkás József, az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltje pedig hétfőn jelentette be, hogy nem sikerült összegyűjtenie az induláshoz előírt 20 ezer ajánlást. A Telexnek arról beszélt, hogy ennek a legfőbb oka az erőforráshiány volt: az ősszel alapított pártjának még nincs annyi aktivistája és pénze, mint a konkurenseknek. Azt is elárulta, hogy több ezer aláírás hiányzott neki ahhoz, hogy felkerüljön a neve a szavazólapra. Egyéni jelöltként azonban sikerült összegyűjtenie 400 ajánlást, így Hajdú-Bihar megye 1. választókerületében, Debrecenben elindul.

Hogy miként jutottak el az ellenzéki pártok az előválasztásig, azt ebben a videóban magyaráztuk el:

Hétfőn lezárult az aláírásgyűjtési időszak, és véglegessé vált a jelöltek listája. Az egyéni képviselőjelöltekről egy, a miniszterelnök-jelöltekről két fordulóban dönthetnek a szavazók. A második fordulóba már csak a három legtöbb szavazatot begyűjtő miniszterelnök-jelölt jut.

• Szeptember 18., szombat 9 órától szeptember 26., vasárnap 20 óráig tart az első forduló.
• Október 4., hétfő 9 órától október 10., vasárnap 20 óráig pedig a második forduló.

Online és személyesen is lehet majd szavazni az ország mintegy 775 településén. A szavazópontok listáját szombaton hozták nyilvánosságra.

Az előválasztás technikai részleteit ebben a cikkben szedtük össze.