Helsinki Bizottság: Jogellenesen járt el a rendőrség a Meseország-matinén
2020. október 5. – 14:22
frissítve
A Meseország-felolvasás elleni tüntetést már engedélyezni sem lett volna szabad, a rendőrség több ponton is jogszerűtlenül járt el, legkésőbb akkor, amikor nem oszlatta fel az eseményt megzavaró tüntetést – állította a Telex megkeresésére a Helsinki Bizottság. A rendőrség álláspontját is kikértük.
A múlt héten nagy felzúdulást váltott ki a Meseország mindenkié című mesekönyv, amelynek a szerzőit a bírálóik azzal vádolják, hogy homoszexuális propagandát akarnak a gyerekszobába csempészni. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom politikusa tiltakozásul bedarálta a könyvet. Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnap reggeli rádióinterjújában azt mondta, „Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország. De van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, és én ebben összegzem a véleményemet: hagyják békén a gyerekeinket”.
A könyvből múlt vasárnapra felolvasást is szerveztek, a felháborodás felerősödése után azonban az esemény helyére és idejére tüntetést jelentett be a Budaházy-testvérpár. Miután ezt a rendőrség engedélyezte, a matiné szervezői inkább átálltak a helyszíni néző nélküli, kizárólag online közvetítésen követhető lebonyolításra. A tüntetők szirénázása és bekiabálásai a közvetítésen keresztül is hallhatók voltak.
A szervezők az eseményt megelőzően és utána is azt állították, hogy véleményük szerint a rendőrség jogilag kifogásolható módon engedélyezte a tüntetést, illetve azt is jogszerűtlennek találták, hogy a tüntetés során a rendőrség nem akadályozta meg, hogy a tüntetők megzavarják a felolvasást. Ezért kikértük a Helskinki Bizottság jogi álláspontját, amely szerint a rendőrségi eljárás valóban több ponton is problémás volt. (Cikkünk megjelenése előtt a Helsinki a saját oldalán is közzétette a nekünk írt állásfoglalást.)
Már engedélyezni se lett volna szabad
A jogvédő szervezet szerint már maga a tüntetés engedélyezése is jogellenes volt, mert azt az esemény időpontja előtt 48 órán belül jelentették be, márpedig a gyülekezési törvény értelmében ilyen rövid idő alatt csak akkor engedélyezhető tüntetés, ha az arra okot adó eseményt olyan időpontban tartják, vagy a megtartása olyan időpontban kerül nyilvánosságra, hogy az kizárja a 48 órás szabály betartását.
„A Meseország Matiné időpontját már napokkal korábban – 2020. szeptember 29-én – meghirdették. A meghirdetését követően semmilyen új körülmény nem merült fel, ami a sürgősséget mint kivételes eljárást indokolta volna. A rendőrségnek már önmagában ezen az alapon meg kellett volna tiltania a gyűlést.”
A rendőrségnek azt is mérlegelnie kellett volna, hogy a tüntetés megvalósíthatja-e mások jogainak és szabadságának sérelmét. Mivel az esemény kifejezetten gyerekeknek szólt, a Helsinki Bizottság szerint a rendőrségnek a Gyermekjogi Egyezmény értelmében fel figyelembe kellett volna vennie, hogy a tüntetés milyen hatással lehet a rendezvényre érkező gyerekekre, akiket megrémíthet a tüntetők magatartása. (A tüntetés engedélyezésekor az eseményt még a közönség személyes részvételével tervezték.) „A rendőrségnek szigorú határokat kellett volna szabnia annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan biztosítsa a rendezvényre érkező kisgyerekes családok jogait. Tény azonban, hogy a rendőrség lényegében tudomásul vette a gyűlést, és semmilyen érdemi intézkedést nem tett a felolvasás közönségének védelmében” – írta a Telexnek a Helsinki Bizottság.
Fel kellett volna oszlatni
További probléma a szervezet szerint, hogy a tüntetés bejelentője egyértelműen megtévesztette a rendőrséget: Budaházy Edda azt állította, hogy legfeljebb 15-20 résztvevőre számítanak, a tüntetést azonban a szentkoronaradio.com-on is meghirdették, ahol minél nagyobb részvételre buzdítottak. „A rendőrségnek ebben a helyzetben meg kellett volna tiltania a rendezvényt a nyilvánvalóan félrevezető, valótlan bejelentés miatt. Az Alkotmánybíróság szerint, ha a bejelentés megtévesztő jellegű, valótlan elemet tartalmaz, az nem tekinthető a gyülekezési jog megfelelő érvényesítésének.”
Végül a rendőrség akkor is hibát követett el, amikor nem oszlatta fel a tüntetést. „Tény ugyanis, hogy a tüntetés súlyosan megzavarta a mesematiné megtartását, és megvalósította a szervezők és a matiné közönsége jogainak és szabadságának sérelmét. A tüntetők ”foglyul ejtették„ a felolvasó rendezvény résztvevőit. Hogy ez végül csak közvetve – az online közvetítésen keresztül – érintette a hallgatóságot, csupán a szervezők felelős eljárásán és a gyerekek védelmében vállalt döntésén múlott” – állítja a Helsinki Bizottság.
„A rendőrség valójában semmit nem tett a rendezvényen védelmében, és azután is hagyta szabadon tovább folyni a tüntetést, hogy az közvetlenül megvalósította mások jogainak és szabadságának sérelmét”
– írta megkeresésünkre a szervezet.
A tüntetés kezeléséről és a Helsinki Bizottság állításairól a Budapesti Rendőr-főkapitányság álláspontját is kikértük, de cikkünk megjelenéséig még nem válaszoltak. Amint választ kapunk, beszámolunk róla.
Korábban leültünk beszélgetni a könyv szerkesztőjével és két szerzőjével arról, hogy mi a könyv valódi célja, és mit szólnak a fogadtatásához. Videónkat itt nézhetik meg újra:
Frissítés
Cikkünk megjelenése után egy nappal a rendőrség is válaszolt a megkeresésünkre, álláspontjukat változtatás nélkül közöljük:
1. Az adott gyűlést, akkor nevezhetjük sürgős gyűlésnek, ha a bejelentő az arra okot adó eseményről olyan kései időpontban értesül, hogy a 48 órás bejelentési határidő megtartása esetén csak az okot adó esemény után lehetne megtartani a tárgyi gyűlést.
2. A BRFK, mint gyülekezési hatóság az adott gyűlés bejelentéséhez kapcsolódó eljárása során, valamennyi jogszabályban előírt mérlegelési kötelezettségének eleget tett. A gyülekezési hatóság megállapította, hogy az adott gyűlés megtartása nem jár mások jogainak és szabadságának a gyülekezési törvényben (Gytv.) megkövetelt szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével. A BRFK megfelelő mértékű rendőri erővel biztosította a gyűlés megtartását.
3. A gyűlés megtiltásának okait, a Gytv. 13-14.§- ai tételesen tartalmazzák. Az Ön által felvetett indokok, ezen felsorolásban nem szerepelnek. A BRFK, mint gyülekezési hatóság, a gyűlés rendjének fenntartása, valamint a közrend biztosítása érdekében ún. előíró határozatban írta elő a gyűlés biztonságos lebonyolítása érdekében szükséges biztonsági rendszabályokat.
4. A Gytv. 17-19.§- aiban meghatározott feloszlatási okok egyike sem merült fel. A törvényben meghatározott feltételek hiányában a BRFK-nak nem volt feloszlatási kötelezettsége.
A Gytv. 1-2.§- ai alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat, és tüntetéseket (a továbbiakban: együtt: gyűlés) szervezzen, vagy azokon részt vegyen, továbbá a gyűléseken szabadon véleményt nyilvánítson.
