Wittinghoff Tamás olyan rendszert szeretne, ahol nem lophatja el az állam az önkormányzatok bevételeit

2022. január 29. – 08:49

Wittinghoff Tamás olyan rendszert szeretne, ahol nem lophatja el az állam az önkormányzatok bevételeit
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Vissza kell adni az önkormányzatok szabadaságát és gazdasági önállóságát – állítja Wittinghoff Tamás. Márki-Zay Péter Budaörs polgármesterét kérte fel, hogy a hat párttal együttműködve dolgozza ki az ellenzék választási programjának önkormányzati fejezetét. Wittinghoff több mint harminc éve vezeti az ország egyik legjómódúbb települését, négy éve Karácsony Gergely árnyékkormányában is szerepet vállalt már a választás előtt. A nagypolitikába továbbra sem vágyik, agglomerációs együttműködéssel küzdene a zöldterületek beépítése ellen. Wittinghoff Tamást kérdeztük arról, mit kezdene Márki-Zay kormánya az önkormányzatokkal, és mire számít a közelgő választási kampányban.

„Nincs szociális ügy, egészségügy vagy bármilyen szakpolitikai terület az önkormányzatiság hangsúlyos jelenléte nélkül” – ez az alapvetése Wittinghoff Tamásnak. Önmagában az önkormányzatisággal nem igazán foglalkoznak a választók a budaörsi polgármester szerint, de ha bármi történik az iskolában, az orvosi rendelőben, vagy bármely közszolgáltatással gond van, azonnal az önkormányzathoz fordulnak. „Mi sem természetesebb ennél! Közben pedig fogalmuk sincs arról, hogy az önkormányzatoktól ezeket a hatásköröket milyen szinten vonták el az elmúlt években.”

Gazdálkodási önállóságot és béremelést ígérnek

Az elmúlt tizenkét évben jó pár feladatot elvett az állam az önkormányzatoktól, így például az iskolák fenntartási jogát és az építéshatósági jogköröket. Ezzel együtt a feladatokhoz kötött forrásokat is elvonták, „a járványügyi intézkedés címén pedig úgy adott bizonyos szektoroknak kedvezményeket a kormány – mondja Wittinghoff –, hogy az az önkormányzatok rovására ment.” Erre példa a gépjárműadó elvonása és a helyi iparűzési adó felezése, a gazdagabb önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásának emelése, melyek komoly fejtörést okoztak már a tavalyi költségvetés összeállításakor is a polgármestereknek. Főleg az ellenzéki vezetésű településeken, amelyeket politikai alapon nem kompenzált az állam.

Az állami normatíva a budaörsi polgármester szerint sok esetben az önkormányzatok kötelező feladatait sem fedezi ma, és nagy bajban vannak azok a települések, amelyeknek nincs más bevételi forrásuk.

Közben a tehetősebb települések – így Budaörs is – nettó befizetőnek számítanak – folytatja Wittinghoff. Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kapnak a feladataikra az államtól, mint amennyit elvon a kormány az önkormányzattól szolidaritási hozzájárulás címén, amit az iskolák államosítása után vezettek be. A fő probléma ezzel pedig a polgármester szerint az, hogy az állam elveszi az önkormányzatok saját pluszbevételeit is.

„A szolidaritási hozzájárulás az önkormányzati törvényt és az Alaptörvényt is sérti” – mondja Wittinghoff, Budaörs be is perelte emiatt az államot, de nem sikerült jogorvoslathoz jutnia. A szolidaritási hozzájárulást kormányváltás esetén azonnal eltörölnék, azokat az önkormányzatokat pedig kártalanítanák, amelyektől a polgármester szerint törvénytelenül vont el az állam pluszbevételeket.

„Egy átlátható, hosszú távon tervezhető, feladatokhoz kapcsolódó normatív finanszírozást szeretnénk, ami mindenki számára azonos, és nem számít, hogy a vezetés milyen politikai beállítottságú.”

Az új kormánynak meg kell vizsgálnia Wittinghoff szerint, hogy melyik településeknek nincs pénzük fejlesztésre saját bevétel híján, és kiegészítő támogatásokat kell nekik nyújtani. Ezenfelül az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a rendvédelemhez hasonlóan az önkormányzati szférában dolgozóknak is béremelést ígér az ellenzék. A budaörsi polgármester lapunknak arról beszélt, hogy borzasztó nehezen lehet már most is megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező jelentkezőket találni a szabad pozíciókra, a piac sokkal magasabb bérekkel elszívja a jó szakembereket az önkormányzatoktól.

Már nyáron visszakaphatják az önkormányzatok az iskolákat

Az önkormányzatok normális működésének alapja a gazdálkodási önállóság – állítja Wittinghoff. „Soha nem lesznek függetlenek az önkormányzatok az államtól, de én evidensnek tartom, hogy a saját ügyeikben önállóan tudjanak dönteni, a saját forrásaikat ne lopja el tőlük az állam, és a helyi polgárok bevonásával azokon a területeket tudjanak fejleszteni, amire a legnagyobb igény van helyben.”

Az önkormányzatok önállóságának egyik első lépése az lenne, hogy a Márki-Zay Péter vezette kormány visszaadná a településeknek az iskolák fenntartási jogát. A budaörsi polgármester állítja, a Klebelsberg Központot meg kell szüntetni, a forrásaikat pedig odaadni a településeknek, mert sokkal jobban el tudnák helyben látni ezt a feladatot, és a szülők is az önkormányzathoz fordulnak először, ha valami gondjuk vagy kérdésük van az oktatással kapcsolatban.

Már a nyáron, a következő tanév kezdete előtt visszakapnák az iskolák fenntartási jogát azok a települések, amelyek erre készen állnak és vállalják.

Nagyon sok település azonban a jelenlegi finanszírozási keretek között nem tudna fenntartani egy iskolát. Erre jelentene megoldást az önkéntes társulások rendszere, amit visszahozna Wittinghoff, szerinte ugyanis ma teljesen szétaprózódnak a feladatok. „Térségi együttműködésekre van szükség, ez megkérdőjelezhetetlen.” Budaörs németországi testvérvárosát, Bretzfeldet hozta fel példának, ahol több település alkot egy közös önkormányzatot, de minden településnek megvan az önállósága és a saját, választott testülete.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Agglomerációs szinten kell megállítani a természetromboló építkezéseket

A térségi együttműködések erősítésének példája lehet Budapest és az agglomerációs települések együttműködése, amiről a Magyar Önkormányzati Szövetségben az elmúlt hetekben kezdtek el beszélni. Összehangolnák többek közt a közlekedést és a közművek működtetését, de közös megoldást keresnének az elmúlt évtizedekben megindult kiköltözési hullámra, ami komoly gondot jelent az agglomerációs településeken.

Az elmúlt években olyan felvásárlási és építkezési hullám indult el a főváros környéki településeken, ami Wittinghoff szerint „kezelhetetlen problémát jelent”. Az ott élők egyre elégedetlenebbek, mert ők a természetközeliség és a csend miatt költöztek ki a fővárosból, mivel azonban sokan vágynak ugyanerre, elvész az egész varázsa. A beépítések miatt csökkennek a zöldterületek, az infrastruktúra pedig nincs megfelelően kiépítve, mert sok esetben üdülőövezetekbe költöznek ki az emberek.

„Az teljesen normális, hogy valaki a szüleivel épít egy kétlakásos házat, de ha a két lakásból hirtelen hat lesz, és a csengőnél már hat nevet látsz, akkor joggal háborodnak fel a szomszédok. Hiába jönnek hozzánk, nem hiszik el, hogy a helyi jegyzőnek semmilyen jogosítványa nincs, és nem lát rá az építkezésre.”

„Az építéshatósági összes jogkört azonnal vissza kell adni az önkormányzatoknak”

– jelentette ki Wittinghoff. Az önkormányzatoknál jelenleg sem az engedélyezésre, sem az építkezések felügyeletére nem látnak rá, emiatt ők is csak akkor szembesülnek a kiriívó esetekkel, amikor kivágták a fákat és megépült a ház.

Az agglomerációs túlzsúfoltságot ennél komplexebb módon lehet csak szerinte kezelni. Wittinghoff azt javasolja, hogy legyen egy közös pénzügyi alapja a fővárosnak és az agglomerációs településeknek, amelyből kártalanítani tudják a beruházókat, akik egy zöld területen vettek ingatlanokat, és még nem kezdtek bele az építkezésbe.

Ehhez olyan jogi eszközt kell kidolgozni a budaörsi polgármester szerint, amely garantálja, hogy ne sérüljön a tulajdonhoz való jog, ne érje kár a beruházót, de ne lehessen hatalmas zöldterületeket lakóterületté alakítani. Azokon a területeken már nem sok mindent lehet tenni, ahol megindultak az építkezések, de Wittinghoff szerint nem szabad újabb területeket belterületté átsorolni és bevonni a beépíthető területek mellé.

Nem vágyik az országos politikába, az előválasztáson sem akart elindulni

„Indokoltnak tartom, hogy ne a Belügyminisztérium alá tartozzanak az önkormányzatok. Egy önkormányzati és területfejlesztésért felelős minisztériumot javaslok, és fontos, hogy a rendvédelmi kérdések teljesen különüljenek el” – mondja Wittinghoff.

„Mindig leszögezem, hogy nem szándékozom Budaörsöt itthagyni”

– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy vállalná-e a miniszteri posztot, ha Márki-Zay Péter kormányváltás esetén felkérné a feladatra. – „Nem szándékozom a nagypolitikába belépni, viszont minden erővel segíteni kívánom az ellenzéket. Én elég jól értem azt, ami Budaörsön történik, szeretek itt dolgozni, a nagypolitika nem vonz.”

Az ellenzéki előválasztás előtt több párt is megkereste, hogy induljon el képviselőjelöltként Pest megye 2. számú választókerületében. Azt mondja, ha lettek volna nagypolitikai ambíciói, elindult volna, de két okból sem merült fel benne a gondolat. Egyrészt úgy érzi, sok feladata van még Budaörsön, és arra számít, hogy kormányváltás esetén nagyobb lépésekben tud majd a település fejlődni. A másik oka pedig az volt, hogy Szél Bernadettet „nagyon alkalmas jelöltnek” tartja, és emberileg is kedveli őt. „Minden erőmmel azt támogattam, hogy ő legyen a térség képviselője, és az ő kampányát segítem.”

A legaljasabb dolog valakinek a magánéletét kiteregetni

„Mindenkivel szemben lesznek lejáratókampányok” – erre számít Wittinghoff Tamás az áprilisi választás előtt. A Pegasus kémszoftverrel szerinte több ellenzéki képviselőjelöltről is gyűjthettek adatokat az elmúlt időszakban, és azt gondolja, hogy mindenféle lejáratóakciót indít majd a Fidesz a következő hetekben.

A budaörsi polgármesterről 2019-ben, az önkormányzati választás előtt pár héttel került nyilvánosságra egy titokban rögzített szexvideó. Erről is kérdeztük természetesen, de csak annyit mondott: ezzel kapcsolatban a továbbiakban nem kíván nyilatkozni, az ügyet lezárta. Bár korábban az ügyben feljelentést tett, a bíróság szerinte elkente az ügyet, és nem vonták felelősségre az elkövetőt.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Azért kérdeztük a polgármestert a bő két évvel ezelőtti tapasztalatairól, mert tavaly decemberben a Borkai-ügyben elhíresült Ördög ügyvédje Facebook-oldala Varga Judit igazságügyi miniszter magánéletéről ígért felvételeket. Az igazságügyi miniszter valótlannak nevezte az állítást, és rágalmazás miatt feljelentést tett. Erről Wittinghoff annyit mondott, hogy a legaljasabb dolog valakinek a magánéletét kiteregetni. „Teljesen mindegy, hogy ki csinálja, aljasságnak tartom, ha bárkinek a magánéletét vagy a nemi identitását kiteregetik. Az pedig túlmutat a magánélet sérthetetlenségén, ha bűncselekmény áll az ügy hátterében.”

Szakértői csapat segíti Márki-Zay Pétert

Márki-Zay Péter az elmúlt hetekben-hónapokban több szakértőt is megnevezett, akik javaslataikkal segítik az ellenzék választási programját. Az ő elképzeléseiket kell összehangolni a hat párt javaslataival, és így áll össze a közös választási program, amit heteken belül nyilvánosan is bemutatnak.

A gazdaságpolitikai fejezetről Király Júliával, az MNB volt alelnökével, Bod Péter Ákos volt jegybankelnökkel és Bojár Gábor üzletemberrel beszélgettünk, a sportügyekről a területért felelős, jobbikos Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázót, a rendészetről Lengyel Róbert siófoki polgármestert, az egészségügy átalakításáról pedig Komáromi Zoltán háziorvost, a DK egészségpolitikusát kérdeztük.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!