Steinmetz: A Fidesz a leöntött beton mennyiségében méri a sport sikerét, de az több ennél

2021. december 09. – 20:34

Steinmetz: A Fidesz a leöntött beton mennyiségében méri a sport sikerét, de az több ennél
Fotó: Béli Balázs

Másolás

Vágólapra másolva

Steinmetz Ádám olimpiai bajnok 2011-ben tért haza horvátországi légióskodása után, és a Vasasban pólózott tovább. Akkor már érződött, a Fidesz szereti a sportot, elolvasta a sporttörvény szövegét, és azt hitte, eljön a Kánaán. Hogy mi csúszott félre, arról is beszélgettünk, a tao átláthatóságára tett is egy javaslatot. Úgy gondolja, Orbán már a valós képet kapja a sportról, miután tavaly októberben menesztették a tanácsadóját.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter korábban már megnevezett néhány szakértőt abból a csapatból, amely a választási programjáért felel. A sportügyek a jobbikos dr. Steinmetz Ádám kezében összpontosulnak (később a többi szakértőjét is megszólaltatjuk). A 2004-ben olimpiai bajnok vízilabdázó 2018 óta az országgyűlés tagja, a jövő áprilisi választáson a Somogy megyei hármas számú választókörzet (Marcali és környéke) jelöltje. Kötődik a térséghez, még aktív sportoló korában, 2009-ben Kéthelyen és Somogyszentpálon fektetett be először a mezőgazdaságba.

Volt már jó néhány olimpiai bajnok a parlamenti padsorokban, Gyarmati Dezsőt, Török Ferencet emelte ki Steinmetz, régebbről Németh Imrét, Bozsik Józsefet. Borkai Zsolt nem jutott az eszébe. Az egykori tornász adriai szexvideója után Steinmetz bevitte a parlamentbe az aranyérmét, és arra kérte a miniszterelnököt, hogy a bajnokoknak járó havi körülbelül 400 ezres életjáradék-tiszteletdíj etikai alapon felülvizsgálható legyen sportemberhez, példaképhez nem méltó magatartás tanúsítása esetén, de ez az ügy végül elhalt.

A sportolói háttér

Steinmetz sportcsaládba született: édesapja, János olimpiai bronzérmes (1968) vízilabdakapus volt, édesanyja, Varga Mária ötszörös magyar bajnok volt kosárlabdázóként. Tagja volt annak a TFSE-nek, amelyik veretlenül nyerte meg a bajnokságot. Steinmetz hároméves lehetett, amikor még nem tudott úszni, de beugrott a vízbe, és nem süllyedt el, hanem fennmaradt a felszínen, mint a parafa. „Édesanyám a mai napig emlegeti ezt a pillanatot, a vakmerőségemet. Édesapám és a testvérem, Barna a vízben játszottak, nekem is ott volt a helyem” – emlékezett vissza.

A három nagy pillanata sportolóként

1. A szerbek ellen megnyert 2004-es olimpiai döntő után ő ragadta meg a kapitányt, Kemény Dénest, és vitte a vízbe. A testvérével együtt állt fel a dobogó tetejére, amit magasztos, leírhatatlan érzésnek nevezett. Nincs olyan hét az életében, hogy ez az 5-7-ről 8-7-re megfordított döntő ne jönne elő, ne hoznák szóba kedves emlékként neki az emberek.

2. A montenegrói Primorac Kotor színeiben a BL-döntő hosszabbításában ő lőtte a győztes gólt, ezzel keserítette el az olasz sztárcsapat tagjait, köztük számos válogatott csapattársát.

3. 1997-ben az ifjúsági Eb-döntőben a saját kapujától egész pályás gólt dobott a horvátoknak, mert a kapus figyelme elkalandozott, és egy pillanatra üresen hagyta kapuját.

Egy negyedik pillanatot magunk hoztunk szóba. A dátum: 2007. május 9. „Édesapám reggel meghalt, a Vasas nem igazán számolt sem az én, sem Barna játékával. Mégis mindketten ott voltunk a medencében, mindketten három gólt dobtunk, és 11-10-re megvertük a Dubrovnikot. A dudaszó után átöleltük egymást a vízben, és könnyeztünk.”

Amíg az öt évvel idősebb testvérénél, Barnánál még kérdéses volt, hogy a pólót vagy a kosarazást választja-e, nála már nem, hiszen csak követte a bátyját, és persze próbálta mindenben utánozni, később kamatoztatni is tudta a pályafutása alatt a tőle ellesett mozdulatokat, technikai finomságokat. 14 évesen mutatkozott be a felnőtt magyar bajnokságban, 16 évesen már részfeladatokat kapott a Ferencvárosban, 18 évesen a KEK-győztes csapat meghatározó játékosa. Az akkori feltételrendszer összehasonlíthatatlan a maival, nem volt társasági adókedvezmény, de a minőségi munka miatt nemcsak ő, hanem sokan mások (Molnár Tamás, Fodor Rajmund, Kásás Tamás) elérték az OB I.-et még gimnazistaként.

A tao megrontotta a viszonyokat

A jelenről azt mondta, hogy a minőségi munka rovására ment a mennyiség, és sok esetben látható, hogy a társasági adókedvezmény megrontotta a viszonyokat.

A következtetés könnyen levonható, meg is tette, ha már a kormány nem: a mostani rendszer megérett a reformra.

Amikor 2011-ben a montenegrói légióskodás után hazatért a Vasasba, és elolvasta a sporttörvény szövegét, azt hitte, elérkezik a Kánaán a magyar sportba. Volt víziója, milyen lesz a sport, de rémálmában sem merült fel, hogy ilyen szintre juthat az ágazat. Jól megfizetett tucatlégiósok a csapatsportágakban (a látványsport elnevezésen jót derül), magyar futballistákat nélkülöző patinás futballcsapatok.

„Már Orbán Viktor miniszterelnök is eljutott oda, hogy pedzegette, nem jó ez így. A tao bevezetése óta tíz év telt el, már lehetne eredményt várni, ehelyett azonban a hazai rendezésű U21-es futball Európa-bajnokságon 2-11-es gólkülönbséggel zártak a fiatalok, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Pláne, mert ha nem mi vagyunk a rendezők, valószínűleg ki sem jutunk. A felnőttválogatott kezdőcsapatában pedig több olyan játékos volt az Eb-n, akik nem a hazai akadémiai rendszerből kerültek ki. Minden adott lenne a minőségi munkához, az adófizetők megteremtették a feltételeket, ehelyett azt látjuk, hogy a taokörhöz legkésőbb csatlakozó röplabdát is elárasztják a légiósok, mint a többi öt sportágat. A vízilabdában korábban alig volt légiós. A mi példánk arra világít rá, akkor a képzés magasabb színvonalú volt. Az edzői bérek 3-4-szeresei a korábbiaknak, a produktum viszont nem emelkedett. Ilyen befektetéssel lényegesen előrébb kellene tartania a magyar sportnak minden szinten.

Ha üzleti alapon működne a sport, a befektető eredményt várna el. Mivel az adófizetők pénze megy a sportba, ők is joggal várnak el eredményeket és átláthatóságot.”

A kezdetben Orbán mellett személyi edzőként funkcionáló, később fontos kérdésekben súgó Takács Mihály helyett már Schmidt Ádám tárja a kormányfő elé a sport ügyeit, és ő nem hallgatja el a kellemetlen információkat, a valós képet.

Steinmetz azt ígérte, kormányváltás után pontos számokat fognak adni arról, hányan sportolnak jelenleg az országban, mert most sok esetben csak bemondják az adatokat, és neki is van tudomása arról, hogy egy gyereket több sportág is leigazolt. Felhoztam neki egy megtörtént esetet, két neves bajnok beszélgetését, amikor az egyik azt mondta, nagy bajban lennének, ha mindenki megjelenne az uszodában, akik papíron a klubhoz vannak leigazolva. „Az ilyen eseteket kell kiszűrni, a sok stiklin változtatni, a szőnyeg alól elő kell hozni a problémákat.”

A politikus úgy gondolja, erős sportirányításra, megfelelően képzett apparátusra van szükség, és ebben mind a hat ellenzéki párt egyetért. Tisztában van azzal, hogy a Fidesz a kampányban felhasználja majd a sportot, mondván, ha az ellenzék győz, akkor majd minden megszűnik, és teljes pusztulás jön. Az ő személye jelenti a garanciát arra, hogy a sport a jövőben megkapja a sikeres működéshez szükséges kereteket. Egyes sportlétesítmények fenntartása azonban nem lesz egyszerű feladat.

Fotó: Béli Balázs
Fotó: Béli Balázs

„A Fidesznél az infrastruktúrában, a leöntött betonban, az igazolt sportolók számában mérik a sport sikerét, de a sport lényegesen több ennél. A miniszterelnök azt mondta áprilisban, hajlandó fogadni, hogy beszéljünk a sportról, de ez a mai napig nem történt meg. Annál, hogy az Országgyűlésben pár perces időkeretben vitatkozzunk róla, a sport fontosabb terület.”

A taorendszer átláthatóságát Steinmetz szerint viszonylag könnyedén meg lehetne oldani, mondott is egy ötletet. A személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásánál az adóhivatal értesítést küld a kiutalásról, így lehet tudni, célba ért egy adózó pénze, ugyanezt a gyakorlatot át lehetne ültetni a taopénzekre is. A jelenlegi rendszer magában hordozza a rablásfaktort.

„Ki lehetne iktatni a visszaosztást, az irritáló túlárazást, a kiskapuk keresését, ami egyrészt mérgezi a sportéletet, másrészt az amúgy sportszerető társadalomban sportellenes hangulatot ébreszt, mert közpénzről van szó.

A sportellenességet magam is tapasztalom az emberek között járva. 3,8 milliárd forintnak a Magyar Tenisz Szövetségben végbement eltűnése, a tékozlás, a létesítmények építésekor duplázódó, triplázódó költségek, a nagy események lebonyolításakor megugró árak után egyre többen mondják: ne tovább!

Mert eközben a miniszterelnök úr kórházi videóját nézve a háttérben azt láthatjuk, és egyébként tapasztalhatjuk is, hogy nem működik a lift, a falról meg hiányzik a csempe. Ez nem demagógia, ez a valóság.”

Steinmetz szerint egy sportszövetség vezetése szakmai feladat, nem elég hozzá egy fideszes párttagkönyv. Érti a logikát, hogy állami források felett pártkatonák diszponáljanak, de ez egy szakma. Jelenleg közel 20 sportági szakszövetséget vezet fideszes vagy a párthoz köthető politikus. A sportvezetést összeférhetetlenné kell tenni a politikai szerepvállalással. A teniszezők korábbi elnöke, Szűcs Lajos költségvetési pénzekkel nem tudott elszámolni úgy, hogy eközben a parlament költségvetési bizottságának alelnöke. Őt váltotta a botrányok után 2020. júliusban Lázár János.

„Volt egy kérdésem a parlamentben erről a botrányról, hogy a liszt kiborulása után hónapokkal később sem tudjuk, mi történt, amire Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta, hogy Gyurcsány Ferenc megszüntette a sportminisztériumot. Ha a 11 éves kormányzás alatt ez ennyire fáj nekik, akkor miért nem állították vissza?”

Steinmetz szereti a futballt, Balatonkeresztúron megyei első osztályú meccset nézett meg legutóbb. Ha a válogatott játszik, nem hívják a díszpáholyba, igaz, nem is vágyik rá, mert jobban szereti a szurkolók körében nézni a meccseket. Tapasztalja a kiábrándultságot, vannak olyan ismerősei, akik korábban idegenbe is elkísérték a szeretett csapatukat, most azonban a sok külföldi játékos miatt közönnyel figyelik az eredményeket, és inkább otthon maradnak. Van olyan ismerőse, aki már nem tud tiszta szívből szurkolni a válogatottnak sem, amiért ennyire rátelepedett a kormánypárt.

„Aki nem szereti Orbánt, azok közül sokan a foci ellen fordultak, mert úgy érzik, a kormánypárt lenyúlta magának. A Fidesz igyekszik a jó eredményeket a sajátjaként feltüntetni, mintha nem a közösből adott volna rá évente több százmilliárd forintot. Vitathatatlan, van alapja annak, amikor a fényben sütkéreznek. A kormányzásuk alatt számos téren volt fejlődés a sportban.

De a kudarcban valahogy nem akarnak felelősséget vállalni. Sem kormánytag, sem országgyűlési képviselő, sem szövetségi elnök, sem klubvezető nem lehet felelős.

Mondja ezt a miniszterelnök úr úgy, hogy közvetlenül mögötte ül Kocsis Máté, a kézilabda-szövetség elnöke, és Kósa Lajos, a korcsolyázószövetség elnöke. Mellette Németh Szilárd, a birkózók elnöke. Kicsit távolabb Kubatov Gábor, a Fradi elnöke, a jegyzői pulpituson meg Szűcs Lajos, és hadd ne soroljam tovább. Az ő felelősségük nem áthárítható, a számonkérésük nem kikerülhető, mert mindenért az elnök felel” – mondta Steinmetz.

Hol járt az őszödi beszéd idején?

„Vasárnap este a tévében már hallottam róla, a hétfő délelőtti edzésre menet is hallgattam a híreket a rádióban, és az uszodában is téma volt ez, persze. Jobb szerettem volna, ha a polgári Magyarország ténylegesen megvalósul, és a Fidesz nem csupán marketingtermékként kezeli. Akkoriban azt gondoltam, hogy az őszödi beszédnek lemondás lesz a következménye, ami csak évekkel később következett be. Elegánsabb lett volna korábban, mert akkor a Fidesz nem kapott volna 2/3-os felhatalmazást 2010-ben, amivel sajnos nem élt, hanem visszaélt. Tanulni kell mások hibájából, és nem szabad hazudni. Ahogy lopni sem, olyan pofátlanul pedig pláne nem, ahogy ez a mindennapokat átszövi.”