Márki-Zay rendészeti szakértője: A határkerítésnek állnia kell, minden faluban újra legyen rendőr

Közel negyed évszázada szolgált a rendőrségnél Lengyel Róbert, amikor Siófok rendőrkapitányaként a felmentését kérte 2012-ben. Úgy érezte, a szakmai feltételek nem adottak a munkájához, és így nincs értelme folytatni. Két évvel később Siófok polgármesterének választották, és 2019-ben újrázni tudott.

Ő is tagja Márki-Zay Péter szakértői csapatának, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt novemberben a rendészeti, belügyi program felelőseként mutatta be Lengyelt a röszkei határkerítésnél. A javaslatcsomag nagy része mára elkészült, ezt kell még a pártokkal összehangolni, illetve a szakszervezetek képviselőivel is szeretne egyeztetni a siófoki polgármester, mielőtt átadja a szakmai anyagot a miniszterelnök-jelöltnek. A belügyi, rendészeti program részleteiről Lengyel Róbertet kérdeztük.

A határkerítésre szükség van

Nem sok jó döntés született Lengyel szerint az elmúlt 12 évben a rendészeti területen, de a határkerítés felépítését ő egyértelműen annak tartja. „Óriási taktikai hiba lenne az ellenzék részéről, ha ezt megkérdőjeleznék. Én konzekvensen azt mondom, hogy a kerítésre szükség van, a határvédelemre fokozottan szükség van, de a rendszeren egy kicsit finomítanék.”

Azt javasolja, hogy a határőrizetet határőrségi állománnyal oldják meg a jövőben. Úgy látja, az alacsony bérezésen kívül sokan azért hagyják ott a rendőrséget, mert most az ország belső területeiről vezénylik le a rendőröket a határra, és ezt sokan megunják egy idő után. „Többségében családos emberekről beszélünk. Se ünnepnap, se hétvége, jön a parancs, hogy most lemész egy-két hétre vagy akár egy hónapra határvédelmi szolgálatra” – mondja Lengyel.

„Nincsenek anyagilag megbecsülve a rendőrök, hogy megérje hetekig a határon bakterolni.”

Az ő elképzelése az lenne, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetén belül felállítanak egy önálló határrendészeti főigazgatóságot, négy határszakaszon (horvát, szerb, román, ukrán) pedig egy-egy határőr-igazgatóságot szerveznek saját állománnyal.

Nagy potenciált lát emellett a technikai fejlesztésekben is. Minél nagyobb a térfigyelő kamerarendszer lefedettsége, annál hatékonyabb lehet szerinte a határvédelem. A kamerák mellett hőkamerás drónokat is bevetne, és ezzel élő erőt lehetne kiváltani. A járőrözés helyett egy központi helyre érkezne információ a határsértésről, és gyorsreagálású egységeket tudnának oda küldeni, ahol az esemény van.

Nincs baja a migránsszámlálóval

A kerítésről – úgy tűnik – egységes az ellenzéki pártok véleménye, Márki-Zay Péter migránsszámlálóját azonban többen is kritizálták. A miniszterelnök-jelölt az elmúlt hónapokban többször is arról beszélt, hogy Orbán Viktor végrehajtotta a Soros-tervet, és bűnöző, iszlamista terroristákat telepített be az országba. Donáth Anna a Telexnek adott interjúban úgy fogalmazott, hibának tartja, ha a Fidesz szókészletével és ellenségképekkel kezd az ellenzék hadakozni, ahelyett, hogy a valós problémákról beszélnének. „Én nagyon nem szeretném, ha a közös kampány uszításon és gyűlöletkeltésen alapulna” – jelentette ki a Momentum elnöke.

„Nekem a migránskampánnyal alapvetően nincs gondom. Ami a plakátra ki van írva, az összességében tényszerű”

– reagált Lengyel a migránsszámláló kritikájára. „Ha engem valaki megkérdez, én nem raktam volna ki, de el tudom fogadni, mert az igazságot tették ki.”

Neki más a habitusa, mint Márki-Zay Péternek, és másként is kommunikálnak, ám szerinte azt senkinek nem szabad elfelejtenie ellenzéki oldalon, hogy Márki-Zay Péter a semmiből jőve kétszer is legyőzte a Fideszt Hódmezővásárhelyen, majd megnyerte az előválasztást.

„Melyik ellenzéki párt vagy vezető tudja magáról elmondani az elmúlt 12 évből, hogy bármilyen részsikert is elért a Fidesszel szemben?”

Úgy gondolja, hiba lenne kizárólag a nyilatkozatai alapján megítélni Márki-Zay Pétert, és betenni egy fiókba. „Péter valamit tud, helyben, egy nagyváros polgármestereként kétszer már bizonyított.” Ő úgy emlékszik, Márki-Zay kommunikációja a hódmezővásárhelyi választásokon sem volt más, és mindkétszer működött, a többséget meg tudta vele szólítani.

Hiába van drága szolgálati autó, ha nincs, aki beleüljön

A határkerítés mellett még egy pozitívumot tudott említeni Lengyel az elmúlt 10-12 évből. Közel sem volt olyan technikai ellátottsága a rendőrségnek az ő 2012-es leszerelése előtt, mint most. „Kiváló járműparkja van a rendőrségnek, épülnek a kapitányságok. Egy valamiről viszont megfeledkezett a kormány: a szolgálatai autókba embereknek kellene beülni, és az épületekben embereknek kellene dolgozni.”

Mostanra szerinte az a helyzet, hogy nemcsak a tömeges leszerelések jelentenek problémát a rendőrségen, hanem utánpótlás sincs, mert a rendőri hivatás nem vonzó a fiataloknak.

Állítja, nagyon komoly feladat előtt áll a leendő kormány: „Bármi áron is, a rendészeti szférában érezhető béremelést kell adni. Ezen a káoszon másként nem lehet úrrá lenni.”

Az utánpótlás biztosításához életpályamodellt kell kialakítani a fiataloknak. Lengyel azt tartaná kívánatosnak, ha egy pályakezdő rendőr évtizedekre előre látná, hogy miként tud előrébb lépni a ranglétrán, és hogyan változik a fizetése az évek során.

Ugyancsak sürgősen rendet kell tenni szerinte a nyugellátás területén, ahol szavai szerint „orbitális nagy igazságtalanság” érte azokat a rendőröket, akiknek a szolgálati nyugdíját eltörölték 2012-ben. „Milyen ország az, ahol valaki x évvel ezelőtt felszerelt rendőrnek, évtizedekig dolgozott, majd az akkori szabályozás szerint elment szolgálati nyugdíjba, és ezt a szerzett jogát egy tollvonással elvette a kormány, és azt mondták, ma még nyugdíjas vagy, holnap már járadékon tengődsz. A szerzett jogot nem lehet egy tollvonással elvenni.” Visszaadná a szolgálati nyugdíjat, akiktől elvették, és igazságosabb nyugdíjrendszert építene ki.

De honnan lesz mindezekre az ígéretekre pénz? „Azt mondta nekem Márki-Zay Péter, hogy a rendőrök, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremeléséhez elő kell teremteni a forrást. Pont. Ettől kezdve nekem egy dolgom van. Az elképzeléseimet tegyem le az asztalára. Az pedig a leendő kormány felelőssége, hogy ebből mi valósul meg” – magyarázza Lengyel.

Minden faluba kell egy rendőr

Nem csak pluszforrások bevonásával lehet növelni a rendőrség hatékonyságát, a siófoki polgármester azt javasolja a miniszterelnök-jelöltnek, hogy kormányváltás után állítsák vissza a falurendőri hálózatot.

„Azt szokták mondani a falusi emberek – én is az voltam –, hogy egy faluban papnak, kocsmárosnak és rendőrnek kell lennie.”

Korábban szerinte jól működött a falurendőri hálózat, „mindenki tudta, ha baj van, első körben hova futhat, mint ahogy a falu rendőre is ismert mindenkit a saját falujában. Ha elloptak egy biciklit, vagy betörtek valahova, tudta, melyik kocsmába kell bemennie, és kit kell megkérdeznie, hogy az elkövető nyomára jusson.” Ehhez képest most sok településen nincs is körzeti megbízott, és teljesen megszűnt a kapcsolat az állampolgárok és a rendőrök között.

Honnan lenne ennyi rendőr? A Készenléti Rendőrségtől (KR) – válaszolja Lengyel, amit indokolatlanul nagynak tart. Állítja, tele van a KR állománya vidéki rendőrökkel, akik szívesen dolgoznának a településükön, ha közel annyi lenne a fizetésük, mint a Készenléti Rendőrségnél. Jelenleg hatalmas a különbség a kettő között. „Kormányváltás után sokkal inkább helybe kell vinni a rendőrt. Meg kell szüntetni a vízfejűséget a rendőrségen belül, a felszabaduló erőket pedig a helyi kapitányságokra koncentrálni. Minden a végeken dől el.”

A TEK állam az államban

A Készenléti Rendőrség mellett a Terrorelhárítási Központhoz (TEK) is hozzá kell nyúlni – magyarázza Lengyel, aki tizenkét évig a terrorelhárításban dolgozott, a paksi Neutron Kommandó parancsnoka volt.

„A TEK állam az államban. Sokan csak magánhadseregként aposztrofálják”

– állítja. Hibás lépésnek tartotta, amikor a TEK-et nem az ORFK szerveként hozták létre. Az országos rendőrfőkapitány ma lényegében nem lát rá a terrorelhárítás munkájára, és utasítási joga sincs. Lengyel szerint egy terrorelhárító szervezetnek felszámolásokat kellene végeznie, ma operatív felderítésekkel is foglalkoznak.

Az ő javaslata az lesz, hogy Budapesten működjön egy központi terrorelhárítási szerv 0–24-es készenléttel, a paksi egységet az atomerőmű miatt megtartaná, a többi területi szervezetet azonban feleslegesnek tartja. Az elképzelése szerint a megyei rendőr-főkapitányságok szervezetein belül létre lehetne hozni olyan műveleti alegységeket, amelyek a terrorelhárítást is el tudják látni halaszthatatlan esetben.

Kérdeztük arról, hogy szerinte Márki-Zay kormánya megtartaná-e a TEK főigazgatóját, Hajdu Jánost, aki 2010 előtt Orbán Viktor személyi testőre és a Fidesz biztonsági vezetője volt. Lengyel személyesen csak két-három alkalommal találkozott Hajduval, azt mondja, tiszteli őt, de a szakmai munkáját nem tudja megítélni, mert soha nem dolgoztak együtt. A hírekből azonban úgy érzi, Orbán bizalmi embereként tekint a TEK vezetőjére.

„Nem vagyok róla meggyőződve, hogy aki a jelenlegi miniszterelnöknek bizalmi embere, az egy új kormány esetén az új miniszterelnöknek is bizalmi embere lenne. Ez azonban a leendő kormányfő hatáskörébe tartozik”

– fogalmazott a siófoki polgármester.

Nincs szükség politikai tisztogatásokra

A magyar rendőrség tisztikarának többsége meggyőződése szerint tisztességes szakember, és dőreség lenne azokat a vezetőket elküldeni, akik végigjárták a rendőrségi ranglétrát.

„Politikai alapú tisztogatásnak én azt gondolom, nincs helye, sem a rendészeti szerveknél, sem általában az államigazgatásban.”

Állítja, a politikát távol kell tartani a rendőrségtől, és az országos rendőrfőkapitányra kell bízni, hogy kiválassza a rendőri vezetőket – politikai befolyástól mentesen.

„Nem azt az időszakot éli most az ellenzék, amikor nyílt színen konkrét személyekről kéne beszélgetni” – válaszolta Lengyel arra a kérdésünkre, hogy ő vállalná-e az országos rendőrfőkapitányi posztot.

Annyit elárult, hogy négyszemközt beszélgettek Márki-Zay Péterrel arról, hogy milyen szerepet vállalna a jövőben, részleteket azonban nem kívánt megosztani. „Egy dologban biztos vagyok: a nevemet és az arcomat csak és kizárólag tisztességes dolgok mellé tudom adni – mondja Lengyel. – Ha azt érzékelem, hogy az ellenzék nem jó irányba megy, vagy ha a személyemet illetően olyan igény merülne fel, hogy majd a piszkos munkát legyen, aki elvégzi, és a fideszes gazembereket börtönbe juttatja, akkor már most mondom, hogy nem jó ajtón kopogtatnak, mert nekem nincs jobboldali és baloldali gazember. Nekem tisztességes ember van, és gazember.”

Azt már most megerősítette, hogy politikai pozíciót nem feltétlenül szeretne vállalni kormányváltás esetén sem, mert a politikából neki épp elég annyi, amennyit Siófokon polgármesterként megtapasztal.

Siófokon térfigyelő kamerákkal léptek fel a bűnözőkkel szemben

Az általa vezetett Siófok nem a közbiztonságáról volt híres az elmúlt években, nyaranta kis túlzással naponta érkeznek a rendőrségi közlemények a razziákról, letartóztatásokról.

Lengyel állítja, ezek a hírek gyakran köszönőviszonyban sincsenek azzal, hogy milyen az ott lakók szubjektív biztonságérzete és a helyi rendőrkapitányság mutatói. „Siófok egy 25 ezres kisváros. Egy-egy húzósabb nyári hétvégén 150-200 ezer ember is megfordul itt. Egymás hegyén-hátán vagyunk, ilyenkor óhatatlan a jogsértés.”

Amikor még ő volt a város rendőrkapitánya 2012 előtt, jóval komolyabb bűncselekményszámokat könyveltek el, és szerinte nem voltak meg hozzá az eszközeik, hogy csökkentsék ezt a mutatót.

„A hírhedt Petőfi sétányon egy nyári szezonban ezres nagyságrendű bűncselekményt követtek el. Ehhez képest most egész nyáron van 50-80 bűncselekmény ott. Azt gondolom, ez eredmény.”

Mindezt hogy érték el? Az önkormányzat kamerafejlesztési programot indított, 270-nél több térfigyelő kamerát helyeztek ki a városban, amivel arcokat és rendszámokat is be lehet azonosítani. Lengyel azt mondja, a kamerák kiépítése után Siófokon csökkent a bűncselekmények száma, míg a környező településeken – ahol nincs kiépítve – nőtt. „Ha ez itt működik, máshol miért ne működne?” Egy országos kamerafejlesztési programot szeretne, ezzel szerinte jelentősen lehetne csökkenteni a bűncselekmények számát.

Azt többször is kiemelte a beszélgetésünk során, hogy szerinte nem kell mindent eldobni, ami a Fideszhez kötődik.

„Pintér Sándor a belügyet jól összerakta. Oda kell figyelni, amit csinált, nem ördögtől való ez.”

Lengyel szerint sok kritika éri a belügyminisztert ellenzéki oldalról, ő azonban két dolgot tud róla biztosan: „Pintér Sándor kiváló rendőrfőkapitány volt”, amikor ő a rendőrségnél szolgált, és úgy látja, a belügyi területet is jól összerakta a miniszter. Az önkormányzatoknak ugyanakkor egy külön minisztériumot állítana fel, mert szerinte az nem a belügybe való.

Szakértői csapat segíti Márki-Zay Pétert

Márki-Zay Péter az elmúlt hetekben-hónapokban több szakértőt is megnevezett, akik javaslataikkal segítik az ellenzék választási programját. Az ő elképzeléseiket kell összehangolni a hat párt javaslataival, és így áll össze hamarosan a közös választási program.

A gazdaságpolitikáról Király Júliával, az MNB volt alelnökével, Bod Péter Ákos volt jegybankelnökkel és Bojár Gábor üzletemberrel beszélgettünk, a sportügyekről pedig a területért felelős, jobbikos Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázót kérdeztük.

A Magyar Hang január elején összeszedte, kik alkotják Márki-Zay Péter szakértői csapatát:

• Önkormányzati terület: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere,
• Egészségügy: Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa,
• Munkavállalói jogok és érdekek: Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese,
• Rendvédelem: Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere,
• Oktatás: Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa és képviselőjelöltje,
• Gazdaság: Király Júlia, az MNB volt alelnöke (akivel már szintén beszélgettünk a Márki-Zay-féle csapat gazdaságpolitikai elképzeléseiről),
• Alkotmányozás: Fleck Zoltán jogász-szociológus,
• Szociális ügyek: Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke,
• Egyházi ügyek: Lukácsi Katalin hitoktató végzettségű egykori KDNP-s,
• Sport: Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, a Jobbik parlamenti képviselője.