A Politico arról írt, Magyarország kész újra csatlakozni az EU kutatási programjához, de nem zárták ki onnan

„Magyarország” sínen van, hogy „újra csatlakozzon az EU vezető kutatási programjához, a Horizont Európához” – írta csütörtökön a Politico. A lapnak Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter beszélt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átalakításáról és fokozatos kivezetéséről, valamint arról, hogyan férhet hozzá minden magyar felsőoktatási intézmény a kutatási program uniós támogatásaihoz.

A kormány hétfőn jelentette be, hogy teljesítette a feltételeket 16,4 milliárd euróhoz. A pénzt egy több eljárásból álló, egymást részben-egészben feltételekhez kötött rendszer blokkolta.

Ahogy arról korábban többször írtunk, a feltételek közül egyedül a kekvák átláthatatlansági és összeférhetetlenségi problémáiról szóló van benne mindegyik eljárásban. A Horizont Európa miatt ezt kellett volna a leghamarabb megoldani az EU-pénzes problémahalmazból, mert ott már 2023 májusa óta gondokat okoz a korlátozás.

A 27 uniós tagállam mellett a Horizonttal társult országokat is bevonó, összesen 95 milliárd eurós programból senkit sem zártak ki, főleg nem „Magyarországot”. (Ezt a forrást nem szokták hozzászámolni a sokat emlegetett 16,4 milliárd euróhoz, ahol a kifejezetten Magyarországnak szánt pénzről van szó. A Horizont Európához hasonló, közvetlenül kezelt támogatásoknál a pályázók közös versenyben vannak, nincs országonként fix összeg, ezért nem is lehet előre meghatározni, mennyit tudnak belőle még elnyerni a modellváltó magyar egyetemek.)

A tagállami kormányok 2022 végén a kekvákat és az ilyen hátterű intézményeket – így a magyar egyetemek közül 21 modellváltót – tiltották el az uniós kötelezettségvállalásoktól. A Horizont Európánál ez azt jelenti, hogy részt vehetnek benne, de nem kaphatnak belőle uniós támogatást. A pénzt egy hazai költségvetésből finanszírozott alappal pótolta az előző kormány. Ezt elvben visszatéríthetik, ha befejezik a tiltást elrendelő eljárást.

Tanács Zoltán csütörtökön arról beszélt a Politiconak, hogy „átalakítottuk az egyetemi menedzsmentet. Kiiktattuk mindazokat a furcsa struktúrákat, amelyeket az előző kormány állított fel”, így „jogilag visszatértünk”, a helyzet pedig „óriási károkat okozott”. Utóbbinál a Politico nem szó szerint idézve írt „Magyarország kizárásáról”: ha Tanács ezt mondta volna, pontatlanul fogalmazott, ha a Politico tette hozzá, a lap tévedett.

Miért beszélt a miniszter (indokoltan) károkról, ha senki nincs kizárva?

Ahogy arról többek között 2023 nyarán írtunk, hiába nem tiltották ki jogilag a kekvás egyetemeket a Horizontból, már akkor eurómilliós károkra panaszkodtak. A korlátozás gyakorlati gondokat okozott a részvételükben. A horizontos pályázatoknál általában adott számú uniós résztvevő kell, ebbe pedig nem számítottak bele. Sokan félreértették a miniszterek határozatát és az arról küldött európai bizottsági tájékoztatást, vagy még akár a magyar pótprogramokban sem voltak hajlandóak együttműködni. (A részvételi nehézségekre utal az is, hogy az előző kormány a Horizontra hajazó HU-rizont névvel külön indított egy programot.)

A kekvás tiltást a feltételességi jogállamisági eljárásban rendelték el a tagállami miniszterek. Itt a magyar kormány bármikor kérhet értékelést. (2024 őszén erre volt is példa, de úgy, hogy az előző kormány bevallottan nem kezelt minden európai bizottsági elvárást. Az Európai Bizottság elutasította a próbálkozást, az indoklásként felsorolt tucatnyi problémára semmilyen jogszabály sem született a kormányváltásig.)

Az Európai Bizottság Politiconak adott válasza szerint a kormány még kért értékelést. Erre utalhatott Tanács, amikor közölte a lappal, hogy még van hátra „adminisztráció”.

A miniszter azt nyilatkozta: bízik abban, hogy év végéig feloldják a tiltást. A szabályok szerint az Európai Bizottságnak egy hónapja van az értékelésre, utána a minisztereknek újabb egy hónapjuk az elfogadására. A tárcavezető már csak azért is emlegethette az év végét, mert addig egyébként is le kell rendezni az ügyet, különben ismét elveszítenénk egymilliárd eurót, mint ahogy az előző kormány elbukott egy-egymilliárd eurót 2024 és 2025 végén.

Ahogy a legutóbbi összefoglalónkban írtunk, időbe telhet, hogy az átalakítás után javuljon a magyar felsőoktatás és kutatás megítélése, visszaépüljön a bizalom a magyar intézmények iránt a jellemzően sokszereplős projekteknél.