Mosolya lefegyverző, ütése brutális

„Az elmúlt 12 hónapban az emberek azt mondták Alcaraz játékáról, hogy az Roger, Rafa és az én játékom bizonyos elemeiből áll. Ezzel én is egyet tudok érteni. Alapvetően mindhárom világból a legjobbat kapta” – mondta Novak Djoković, miután vasárnap a wimbledoni teniszdöntőben kikapott a húszéves Carlos Alcaraztól.

A spanyol játékost nemcsak az elmúlt évtizedet meghatározó, Grand Slam-győzelmeket halmozó Roger Federerhez, Rafael Nadalhoz vagy Djokovićhoz hasonlítják, hanem még jó néhány másik legendához, és most sok jel arra mutat, hogy ő lehet a következő korszak bebetonozott sztárjátékosa.

„Teljesen őszintén azt gondolom, hogy ő egy komplett játékos. Nem viccelek, ő a legjobb 20 éves játékos, aki már kész van. Pete Samprasnek volt a legnagyobb szervája, amit valaha láttam. De hogy tud egy ilyen korú játékos ekkorát szerválni? Boris Becker is ilyen volt, de Pete-nek gyengébb volt a fonákja, Boris pedig talán nem mozgott olyan jól, mint sok másik srác” – áradozott már korábban a szintén egykori klasszis John McEnroe Alcarazról.

A spanyol teniszező nem most tűnt fel, korábban is vezette már a világranglistát, 19 évesen és 4 hónaposan minden idők legfiatalabbjaként, és Wimbledon előtt is nyert már Grand Slamet (GS): tavaly a US Opent nyerte meg, igaz, ott nem volt esélye sem szembenézni Djokovićcsal, mert a szerb nem teljesítette a torna Covid-protokollját. Persze egy GS-győzelmet sosem kell magyarázni, de mégis csak más az, ha valaki a korszak legnagyobb játékosát, 23 GS-győzelemmel álló rekorderét tudja megverni egy trófeáért, így Alcaraz igazi megdicsőülése is Wimbledonnal jött el.

Néhány éve azért már ott volt a legtöbb szakértő radarján, és egybehangzó vélemény volt, hogy az akkor még csak tini játékost néhány év múlva a világranglista élén fogjuk látni.

Az a tempó, amellyel feltört, viszont sokakat meglepett.

Ahogy McEnroe, úgy mások is elsősorban a bivalyerős ütéseit emelik ki, de nemcsak egy alapvonalon álló, egyszerű bombázóról van szó, nagyon sokoldalú játékos, aki szívesen ejteget vagy megy be a hálóhoz röptézni. Mindehhez korát meghazudtoló érettség és játékintelligencia is társul. A korábbi világelső Andy Murray két éve játszott vele, és akkor azt mondta, hogy nem látott még olyan 18 évest, aki ilyen erősen képes megütni a labdákat, és ez képessé teheti arra, hogy már fiatalon GS-eket nyerjen.

Alcaraz már addig is eljutott, hogy hozzá hasonlítsanak másokat, ezek után különösen hízelgő lehet Marozsán Fábiánnak, aki idén megverte a spanyolt, hogy a tükörképének nevezték. (Marozsán ezzel a győzelmével negyven év után az első magyar teniszező lett, aki világelsőt tudott verni.)

Agy, szív és tökösség

Az, hogy ilyen nagy játékossá váljon Alcaraz, némi túlzással egyetlen dolgon múlt: képes volt letenni a mobiltelefont. Gyerekkori edzője és szülei is panaszkodtak miatta, hogy folyton a telefonján lógott, késő éjszakáig fent maradt, és így nem tudta igazán kipihenni magát. 17 éves kora körül viszont már nagyon céltudatossá és fegyelmezetté vált. Egy másik egykori világelső spanyol teniszező, Juan Carlos Ferrero formálta igazán veszélyes és klasszis játékossá néhány év alatt.

Alcaraznak kézenfekvő volt, hogy teniszezik, hiszen apja, idősebb Carlos Alcaraz egy teniszakadémiát működtetett a murciai El Palmarban, és nagyapja is teniszjátékos volt. Háromévesen kapta az első ütőjét, pár évvel később pedig már rendszeresen tréningezett, Kiko Navarro már akkor megérezte, hogy nem egy átlagos gyerek került a kezei közé.

Alcaraz már 8-10 évesen kreatív és dinamikus teniszt játszott, folyton ejtegetett és a háló közelébe akart kerülni, gyakran röptézett, és ezt a stílust sikerült átvinnie a felnőtt karrierjébe is. Már gyerekként nagyon eltökélt volt, de nemcsak jó akart lenni, hanem a legjobb. A vereséget nagyon rosszul tűrte, dobálta az ütőit, sírva fakadt, vagy egyszerűen nem hagyta el a pályát.

Mára ez erősen átfordult. Alcaraz védjegyszerűvé vált mosollyal teniszezik, amivel a közönséget és az ellenfeleit is lefegyverezi. A szinte gyermeki örömöt a játék szeretete és a nagy tornák izgalma hozza elő, és vetélytársai szerint is mindenkivel nagyon kedves, rendkívül népszerű is a mezőnyben. Egy szakíró szerint az ellenfelei éppen ezért úgy érezhetik magukat a vereségük után, mint akiktől ellopták az ebédpénzüket.

A profi világba 15 évesen, 2018-ban kóstolt bele korosztályos versenyeken – ebben az évben Budapesten is játszott a francia–spanyol Davis-kupa-döntőben –, de 2020-ban már az első ATP-tornát is kipipálhatta Rio de Janeiróban. Innentől kezdve már gyorsan szedte a lépcsőfokokat, egy évvel később már ATP-tornát nyert és negyeddöntős volt a US Openen, 2022-ben pedig már meg is nyerte azt, miközben kisebb tornákat is behúzott. Nyert Miamiban, Rióban, Barcelonában és Madridban, utóbbi kettőt salakon.

Ennek a borításnak Nadal, Alcaraz idolja a királya, és éppen emiatt is kezdték hasonlítgatni egymáshoz a két játékost. Alcaraznak eszében sincs másolni az elődöt, ráadásul ő inkább a kemény borításon érzi legjobban magát. Korábban pont a gyeptől tartott, csak néhány tornán játszott ezen a felületen, mégis sikerült megvernie most Djokovićot, aki Wimbledonban már hét címet begyűjtött.

Alcaraz idén is nagy formában játszott, eljutott a Roland Garros döntőjébe is, de ott valahogy cserben hagyta legendás fizikuma, és görcsei miatt fel kellett adnia a mérkőzést Djoković ellen. A wimbledoni visszavágó viszont elégtételt jelenthetett neki, egy fordulatos, maratoni meccsen győzte le a tenisz jelenlegi királyát, és talán ezzel egy új korszakot is nyitott.

A spanyol teniszező karjára három c betű van tetoválva, amellyel nagyapja egykori mantrájára utal: cerebro, corazon cojones, ami magyarul nagyjából úgy adható vissza, hogy agy, szív és tökösség. Ez a három dolog pont elég egy teniszmeccs megnyeréséhez is.