Negyven évet várt a magyar tenisz Marozsán Fábián sikerére

Marozsán Fábián hétfő délutáni győzelme a római ATP 1000-es tenisztornán az egész világon vezető hír volt, mert évente egy-két alkalommal szokott olyan előfordulni, hogy a világranglistát vezető játékos egy századik helyezés felettitől kap ki. A mérkőzés előtt 135. helyen álló Marozsán 102 perc alatt győzött Carlos Alcarazzal szemben, a második szett rövidítésében megingathatatlan volt, egymás után hat pontot ért el, amivel megnyerte a meccset.

A magyar játékosnak körülbelül 7 ezer követője volt az Instagramon az előző hét végén, most 21 ezernél tart, ami jól jelzi, mekkora figyelem összpontosul rá a győzelme miatt. Na de ki is Marozsán Fábián, honnan indult, és mit ért el eddig?

Későn érő típus

„Sok fantázia van benne, veszélyes a stílusa, mert nagyon gyorsan tud játszani. Ha mentálisan is fel tudja venni a ritmust, akkor messzire juthat. Mivel későn érő típus, és sokat is nőtt az utóbbi időben, még időre van szüksége ahhoz, hogy teljesen kibontakozhasson” – ezt 2018-ban nyilatkozta róla Kuhárszky Zoltán edző, aki nagy klasszisokkal foglalkozott régebben, elég csak a szerb Ana Ivanović nevét említeni.

Marozsán Fábián Érden ismerkedett meg az alapokkal, majd Százhalombattán Dénes Tibor foglalkozott vele, innen az MTK-ba vezetett az útja. Kuhárszky már ott figyelt fel rá, és helyezte Piros Zsombor mellett a kiemelt csoportba. Amikor Piros megnyerte 2017-ben a junioroknak kiírt Australian Opent, Marozsán érthető módon háttérbe szorult, de őt nem zavarta, hogy árnyékban van.

Szívós munkával kezdte felépíteni magát, tavaly Boszniában megnyert egy Challenger-tornát, Pozsonyban épp egy honfitársa, Fucsovics Márton verte meg. Idén Antalyában nyert egy kisebb tornát, így araszolt fokozatosan előre a rangsorban.

Az év elején éppen olyan helyezése volt, amivel az Australian Open selejtezőjében elindulhatott, de mindjárt az első fordulóban búcsúzott.

Marozsánt pillanatnyilag Pataki Máté készíti fel, aki 26 éves, de már évek óta az edzői pályán van, pár hete Babos Tímeával is elutazott néhány versenyre. A szájáról le lehetett olvasni a hétfői siker után, hogy háromszor is elmondja: „Ott van” – mintha előre megmondta volna, hogy eljön ez a pillanat Marozsán életében.

Pataki közelről tanulmányozta Amerikában a legnagyobb sztárok felkészítését, és úgy látta, hogy a töretlen hit a legfontosabb a tanítvány és az edző közt, mert nagyjából mindenki ugyanúgy edz. Lehet a játéka valakinek top százas akkor is, amikor hivatalosan még a bűvös határon kívüli. Ha viszont az érintett nem hisz abban, hogy a játéka magas színvonalú, ha nincs meg a kellő önbizalma, az az előrelépés akadálya – vallja.

Nemzetközileg is ritka

Ha visszanézzük az elmúlt időszakot, látszik, hogy egyáltalán nem túlzás a cikk elején írt fordulat, hogy évente egy-két alkalommal szokott előfordulni olyan bravúr, amilyet most Marozsán bemutatott – sőt, voltak évek, amikor ilyen mutatvány nem is sikerült senkinek.

Azért persze előfordultak hasonló esetek az elmúlt néhány évben is, még ha nem is túl gyakran. A szerb Novak Djokovićot 2017-ben érte kellemetlen meglepetés, amikor az orosz Denisz Isztomin úgy verte meg öt szettben az ausztrál nyílt bajnokságon, hogy a 117. helyen állt akkor éppen, és szabad kártyával indulhatott.

Marozsán ugyan nem Grand Slamen győzött, de az ATP 1000-es tornák közvetlenül a négy nagy alatt helyezkednek el, ami csak növeli a Hajdúszoboszló SE színeiben szereplő játékos sikerének értékét.

Djoković egyébként kapott ki selejtezőből érkező ellenféltől is, de a bécsi fedett pályás versenyen 32-es volt a főtábla 2010-ben, és az olasz Lorenzo Sonego mint a selejtező szerencsés vesztese került egyáltalán oda. Tegyük gyorsan hozzá, ő akkor a 42. helyen állt a rangsorban, tehát jóval előkelőbb helyen, mint most Marozsán.

Rafael Nadal a wimbledoni első fordulókban vérzett el néhányszor, a cseh Lukaš Rosol éppen a századik helyen állt, amikor felülmúlta 2012-ben. A később jelentős karriert befutó Nick Kyrgios pedig még hátrább, amikor 2014-ben legyőzte a spanyolt. Az ausztrál akkor a 144. helyről vágott neki a tornának.

Roger Federernek a 2013-as angol bajnokságon a második forduló jelentette a végállomást, az ukrán Szerhij Sztahovszkij ütötte el a továbbjutástól. Federer akkor éppen speciel nem az első helyen állt, hanem a harmadikon a rangsorban, de igazi szenzáció volt a veresége. Az első szettet egyébként megnyerte a svájci, utána kétszer kikapott rövidítésben, egyet pedig 7:5-re veszített el. Az ukrán akkor 27 éves volt, és a 117. pozíciót foglalta el. (A Budapesten élő Sztahovszkijról legutóbb akkor írtunk, amikor bevonult az ukrán hadseregbe harcolni a háború tavalyi kitörése után.)

Magyar teniszezőnek negyven éve nem sikerült

Magyar teniszező ugyanakkor nem játszik gyakran a világelsőkkel. Ez Fucsovics Mártonnak sikerült az utóbbi időszakban néhányszor, és ha méltó ellenfele is volt Djokovićnak vagy Federernek, felülmúlnia egyiküket sem sikerült.

Egészen 1983 májusáig kell visszamennünk az időben, hogy olyan meccset találjunk, amikor magyar játékos megverte az aktuális világelsőt, vagyis ugyanolyan bravúrt hajtott végre, mint most Marozsán.

Szinte napra pontosan negyven éve Taróczy Balázs, az akkor jó formában lévő és a világranglistán is vezető Ivan Lendlt győzte le Hamburgban. A harmadik szettet ráadásul fölényesen, 6:1-re húzta be. Sikerekben gazdag pályafutása talán legértékesebb győzelmét aratta a csehszlovák Ivan Lendl ellen – számolt be a győzelemről annak idején a Népsport.

„Nagyon jól ment az első játszmában, de utána a hosszú esőszünet sajnos megtörte a lendületemet, gyors egymásutánban három játékot vesztettem, és Lendl egyenlített. A harmadik játszmában végre minden sikerült! Lendl az elmúlt években rendre legyőzött, már az idén is kétszer kikaptam tőle, de most visszavágtam’’ – mondta Taróczy a lapnak. (Taróczy a következő körben, két szettben kapott ki a nyolc között.)

Ha nem is világelsőt, de a ranglista előkelő helyén álló játékosokat azért azóta is le tudott győzni néhányszor magyar teniszező. Sávolt Attila két top 10-est vert, Tim Henmant és Jiří Novákot. Noszály Sándornak volt egy emlékezetes meccse az osztrák Tomas Musterrel szemben, amikor vezetett ellene, de a végét nem bírta. Élete bravúrja 1995 szeptemberéhez köthető, amikor Bukarestben megverte az akkor negyedik helyen álló spanyol Sergi Bruguerát. Ezzel a győzelmével jutott be pályafutása alatt először a legjobb 100 közé.

Marozsán Fábián kedd este a horvát Borna Ćorić ellen mérkőzik a nyolcaddöntőben, a találkozó az esti programban szerepel, és nem kezdődhet hét óránál hamarabb. A magyar játékos egyelőre a 135. helyről a 114. helyre lép előre., ám egy újabb bravúrral már a száz közvetlen közelében lehet, ahová az eredeti tervek szerint az év végére szeretett volna eljutni. Bár azt is mondta, hogy egy kiemelkedő eredménnyel a hozzá hasonló karakterű játékosok nagyot tudnak előrelépni.