Gazdaság
RSS
Varga Mihály pénzügyminiszter leváltotta Sors László eddigi elnököt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatot emelt, mert úgy érezte, hogy az eddigieknél erősebb itthon az inflációs nyomás. A szakemberek egy tucatnyi érvet fel tudnak sorakoztatni amellett, hogy ez miért igaz, de amellett is, hogy miért csak átmeneti a nyomás. Az MNB win-win szituációban van: lépésével vagy ügyesen megfékezi az inflációt, vagy ha nem is, legalább időben felismerte, hogy jön.
Az ősi indiai tanmese szereplőihez hasonlóan egy kicsit vakok vagyunk az inflációelemző szerepkörében. Elefántunk az idei év második felében példa nélküli időszakot fog átélni.
Amíg létezik a földalapú támogatás, alacsony a kamat és támogatott a földvásárlási hitel, addig nemhogy nincs kockázata a földvásárlásnak, hanem az egyik legjobb befektetés. Tíz év alatt majdnem háromszorosára növelte értékét, de ha egyszer szabad lesz a földpiac, még egy további bő duplázás is benne lehet.
Amit nem tudtak eladni, az most a Máltai Szeretetszolgálathoz és a reformátusokhoz kerül.
Az állam 35 éves úttendere szembemegy az elmúlt évek szuverenitási, reprivatizációs, a magyar vállalkozásokat helyzetbe hozó folyamataival. A gigantikus koncesszió ugyanakkor beleillik abba a hatalom- és vagyonkimentési folyamatba, amelyet az alapítványosdi, a hosszú távú kinevezések és a ciklusokon átnyúló központosított közbeszerzések jellemeznek. Elemzés az útkoncesszióról.
A Pénzügyminisztérium szerint ez a járvány gazdasági hatásának az eredménye.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számolt és úgy döntött, immár gőzerővel kell népszerűsíteni a lakosság körében a hiteltörlesztést. Ennek már nagyon ideje volt.
A növekvő árak megzabolázása érdekében fordulatot jelentett be az MNB elnöke, kamatemelési ciklusba kezd a Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy arról is beszélt, hogy lehetnek nézetkülönbségek az MNB és a kormány között, stratégiai partnerségük nem változott. A túl gyorsan növekvő árakkal rosszul járnának a bankbetétesek, a beruházók és a nyugdíjasok is. Matolcsy szerint csökkenteni kell az államadósságunkat, javítani kell az egyetemek és az egészségügy színvonalán, versenyképesebbnek kell lenni a digitális átállásban, és zöld átmenetre van szükség.
30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB egy ideje a kamatemelést készítette elő, néhányan már arra spekuláltak, hogy nagyobb is lehet az emelés. Matolcsy György, a jegybank elnöke a közelmúltban többször bírálta a kormány költekezését, a pénzbőség ugyanis felfelé hajtja az árakat. Az MNB a hónap elején már bejelentette, hogy kivezetik a Növekedési Hitelprogramot, és az infláció megfékezésének újabb lépése a mostani kamatemelés is.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke (egyben az Erste Hungary első embere) szerint a bankoknak – a moratóriumot leszámítva – nincs okuk panaszra, mert amikor élénkül a gazdaság, akkor sok a feladat: az utalás, a hitel, a befektetés. A bankvezér viszont az inflációt, már csak egykori jegybanki vezetőként is, nagyon komolyan venné.
Miközben a közvagyon privatizálásával Orbán bebiztosítja magát egy esetleges választási vereségre, sok százmilliárd forint közpénzt oszt szét annak érdekében, hogy folytathassa a kormányzását. Azt reméli, hogy az szja-visszatérítésnek egyértelmű támogatottsága lesz, de már komoly elutasítottság is feltűnt a láthatáron.
Szeretne a Magyar Nemzetben több kormánykritikus esszét olvasni? Akkor jó napja van.
Az ügyfelek járnak jól a moratóriummal, de így is megdöbbenést kelthet, hogy évekkel tovább kell törleszteni, és nominálisan milliókkal is nőhet a megfizetendő összeg.
Háromezer szerencsétlen gyémántásó tódult egy kis zulu faluba, mert a környéken gyémántot találtak. Napokig ástak, mire kiderült, hogy a gyémánt nem is gyémánt volt.
A miniszter 2020-ban 29 millió forint szja-t fizetett be az államkasszába.
Tállai András államtitkár szerint az intézkedések pénzt hagynak a cégeknél, segítik a megfáradt dolgozók rekreációját, de támogatják a vírus által sújtott turisztikai ágazatot is.
A BKV rájött, hogy a Hungarikum Biztosítási Alkusz kihagyásával csak rosszabb feltételekkel tudna biztosítást kötni.
Vegyes kilátásokat mutat a GKI legújabb jelentése.
Michael Burry, akiről a Big Short című Oscar-díjas film is szól, a kriptopénzek és a Tesla árfolyamának összeomlását jósolja.
Régóta semmire sem lehet felhasználni a kárpótlási jegyeket, pedig az állam által kibocsátott értékpapírokból még milliárdos érték van forgalomban. Az állam még a különböző árveréseire sem engedi be ezt a „fizetőeszközt”, ám aki spekulálna vele, arra lecsapnak.
Csaknem a felével csökkent az Európai Unióba irányuló brit élelmiszer- és italáru-export.
Nem tudni még, Észak-Korea hogyan tudja gyorsan kezelni a problémát, mivel az ország határai a járványügyi korlátozások miatt továbbra is zárva vannak.
Kína az utóbbi években látványosan ráállt a focira, ennek pedig meg is lett az eredménye, az idei futball-Európa-bajnokságon ugyanis a legnagyobb szponzorok jelentős része onnan érkezett. A TikTok még nem is létezett, amikor utoljára Eb-t rendeztek, mégis az az egyik legfontosabb partner.
A válság alatt is növekedtek, 250 új munkahely jön 2023-ra.
Jobb konstrukció lesz állami szempontból, mint az M5, M6 csődje – ígéri. Az ellenzék szerint fideszes oligarcháknak játszák át a közutakat.
A MESZK szerint a frontvonalban harcolók ennél többet érdemelnek.
Ronaldo és Locatelli kóla-, illetve Pogba söreltakarító akciója után az Európai Futballszövetség az együttműködések betartására kérte a csapatokat az Európa-bajnokságon. Ronaldo persze nem mindig ódzkodott a kólától, reklámarca is volt a Coca-Colának.
Méretes szárazföldi lazacfarm épülhet Zalaegerszegen. A 8,4 milliárd forintosra tervezett beruházás harmadát uniós forrás fedezheti. A projekt szervezője szerint ez az a ritka üzlet, ahol nem az értékesítés az igazi kockázat, inkább a HR és a víztisztítás. 2024 év végére készülhet el az első egerszegi lazac.