Így telnek a mindennapok egy olyan területen, amelyet az amerikai kormány már rég elfelejtett

A most bemutatandó könyv szerzője, Barbara Kingsolver egy amerikai író, esszéista és költő, akinek munkássága erőteljesen kötődik a társadalmi igazságosság, a környezetvédelem és a közösségi felelősségvállalás kérdéseihez. Jól hangzik, igaz? Ennek ellenére itthon nem igazán ismerjük.

Pályafutása során Kingsolver többször kiemelte, hogy az írás társadalmi felelősség is. Műveiben rendszerint szembeállítja a személyes történeteket a nagyobb, kollektív narratívákkal, miközben kihangsúlyozza a társadalmi és környezeti egyensúly fontosságát. Stílusát érzékeny próza és megragadó karakterrajzok jellemzik, amelyek gyakran a női sorsokat állítják középpontba.

Kingsolver munkássága nemcsak irodalmilag jelentős, hanem aktivistaként is kiemelkedő. Alapítványán keresztül fiatal írókat támogat, és aktívan szót emel az éghajlatváltozás, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek ellen. Az író azon kevés szerzők egyike, aki képes szórakoztatni, miközben fontos etikai és globális problémákra irányítja a figyelmet, ezért méltán tartják a kortárs amerikai irodalom egyik legfontosabb alakjának.

Barbara Kingsolver 2020-ban magyarul is megjelent regénye, a Mérgezett éden ritka példája annak, amikor egy mű szakmai és közönségsikert is arat, hiszen az író éppen ezért az alkotásért nyerte el a Pulitzer-díjat. A könyv az 1990-es évek végének egyik legnépszerűbb amerikai kötete lett, és szerzője máig népszerű az Egyesült Államokban.

A kötet azon művek közé tartozik, amelyek a régebbi korok regényeinek szellemiségét kívánják továbbvinni: cselekményközpontú, könnyen érthető és olvasóbarát, miközben bőven ad gondolkodnivalót is. A történetet öt narrátor – egy anya és négy lánya – váltakozó perspektívában meséli el, gördülékenyen, posztmodern trükkök nélkül. A regény középpontjában a Price család áll, akik 1959-ben egy évre Kongóba érkeznek egy missziós küldetésre, ám a kísérletük tragikus és kíméletlen következményekkel jár.

Kingsolver erőssége a karakterábrázolás és a két világ – az amerikai fehérek és az afrikai feketék – találkozásának érzékletes bemutatása, amely gyakran bibliai történetek parafrázisaival dolgozik. A könyv hangulatban és történetmesélésben lenyűgöző, bár néhány ponton túl hosszúra nyúlik, és bizonyos helyzeteket leegyszerűsítve mutat be, például a „gonosz fehér ember” és a „jóságos helyiek” szembeállításával.

Mindezzel együtt is érthető, hogy a Mérgezett éden miért vált ennyire népszerűvé megjelenésekor. Ezt a színes, szagos, vicces, szomorú, kalandos és keserű nagyregényt ugyanis nagyon könnyű volt megszeretni.

Bizony Dickens még ma is érvényes

És ha ezt a korábbi monstrumot könnyű volt megszeretni, a nemrég megjelent nagyregényét, a Demon Copperheadet még könnyebb lesz. Talán már sokan előre sejtik, hogy ez az új kötet a David Copperfield című Dickens-klasszikus parafrázisa lesz, a cselekmény azonban ezúttal az ezredforduló előtti vidéki Amerikában veszi kezdetét, mégpedig egy olyan területen, amelyet a helyiek a „világ segglyukának” neveznek.

Természetesen egy ilyen méretű alkotásnál (egy 650 oldalas könyvről beszélünk) számtalan buktató lehetne, Kingsolver azonban gyakorlatilag mindegyiket kikerüli. A regény talán legnagyobb ereje az elbeszélő személye, aki fiatal felnőttként meséli el, hogyan alakult a cseppet sem szokványos gyermekkora. Demon egy kimondottan érdekes figura, aki egyszerre laza, vicces, okos és érzelmekkel teli, ráadásul nagyon jó dumája van. Egy ilyen narrátor már minimum fél siker.

A siker másik fele pedig éppen abból ered, amiből a korábbi művében, ezúttal is egy cselekményközpontú, sodró lendületű, színes-szagos, érzelmekkel teli történetet kapunk, amely kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa, hogyan telnek a mindennapok (és az életek) egy olyan területen, amelyet az amerikai kormány már évtizedekkel korábban elfelejtett.

Demon valódi gyermekkora gyakorlatilag nem is létezett egyetlen pillanatra sem, hiszen apja még a születése előtt meghalt, anyja pedig egy drogfüggő fiatal nő, akinek többnyire fogalma sincs, mit kellene kezdeni egy tízéves gyerekkel (a cselekmény fő szálát ekkor vesszük fel). Az egyetlen valódi segítséget az idős, rokkant szomszédok jelentik, ám amikor az anyja életében megjelenik az új nagy szerelem egy kopasz, kigyúrt motoros képében, sejthető, hogy minden csak rosszabbra fog fordulni.

Talán nem lövök le semmiféle nagy poént egy David Copperfield-parafrázis esetén azzal, hogy leírom, a fiú hamarosan árvaságra jut, minek következtében megismerheti az amerikai gyermekvédelmet, a folyamatosan változó nevelőszülőket, a nélkülözést és a gyermekmunkát, a bűnözést és a drogfüggőséget. Ha ezek után viszont azt gondolja valaki, hogy egy kimondottan depresszív alkotással van dolgunk, az nagyot téved, ugyanis ennyi rossz dolog mellett is mindig akad valami jó, így ez a 650 oldal egy igazi érzelmi hullámvasút, amelyen folyamatosan változik a fent és a lent.

Ebben a műben ugyanis bőségesen akadnak zseniálisan megírt karakterek, itt senki sem pusztán jó vagy rossz, itt mindenki igazán komplex személyiség, pont mint a való életben. Így a fiú útjának minden egyes állomása tartogat meglepetéseket.

Az amerikai valóság alulnézetből

Viszont ha benézünk a történet és a szereplők mögé, akkor is igazi mélységek tárulnak fel. Ugyanis egy olyan területen járunk (jobbára Délnyugat-Virginiában), amely már évtizedekkel ezelőtt csődbe ment a bányák bezárása, illetve a dohányipari szigorítások miatt. Ez viszont a világon senkit (az amerikai kormányt meg főleg nem) érdekel. Munka gyakorlatilag nincs, ahogy oktatás vagy érdemi egészségügy sem, az embereknek pedig nem marad más, mint a pancsolt pia, a legális és az illegális drogok (az OxyContin-botrány előtt járunk nem sokkal), a lőfegyverek, na meg a vadabbnál vadabb és meghökkentőbbnél meghökkentőbb ötletek, amelyek egy ilyen vidéken bárkinek eszébe jutnak, hogy eltöltse valamivel az idejét.

És hogy ebből a helyzetből van-e kiút? Többek között erről is szól az utóbbi idők egyik legolvasmányosabb és leginkább történetközpontú alkotása, amelyért igazán kár lenne, ha elsikkadna.

Barbara Kingsolver: Demon Copperhead
Fordította: Stemler Miklós
Cartaphilus Könyvkiadó, 2024, 6599 Ft