Cikkünk folyamatosan frissül!
- Izrael és az Egyesült Államok 2026. február 28-án reggel egy lefejező csapással megkezdték Irán bombázását.
- Irán több hullámban, rakétákkal és drónokkal indított megtorló csapásokat izraeli és amerikai célpontok mellett az öböl-menti olajmonarchiák, Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ellen is.
- Az iráni megtorlócsapások második hulláma után az izraeli légierő története legnagyobb légitámadását indította Irán rakétakilövő állásai ellen.
- Irán elismerte, hogy az izraeli és amerikai támadás során meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője.
- Az Egyesült Államokban a demokraták mellett Trump leghűségesebb támogatói, a MAGA mozgalom tagjai közül is többen bírálták a háborút, amelynek céljaként Trump Irán felszabadítását, vagyis a rezsim megbuktatását tűzte ki.
Az ENSZ nukleáris ügynöksége (NAÜ) hétfőn rendkívüli ülést tart Oroszország kérésére az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapásokról, amelyek részben Teherán atomprogramját célozták.
Oroszország az Irán elleni támadásokat előre megtervezett agressziónak nevezte. Ezután felszólította a nemzetközi közösséget, beleértve az ENSZ-t és a NAÜ vezetését, hogy adjanak haladéktalanul objektív és kompromisszumok nélküli értékelést „a béke, a stabilitás és a biztonság megsemmisítésére irányuló felelőtlen cselekményekről” a Közel-Keleten.
Az amerikai-izraeli légitámadások növelték a konfliktus diplomáciai rendezésének esélyeit – állította a CBS-nek Donald Trump. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy folyamatosan monitorozza a helyzetet, és meglepte, hogy Irán ellencsapása gyengébb volt, mint amire számítottak.
Trump szerint Irán nagyon súlyos vereségeket szenvedett, ezért „jelentősen nagyobb” a diplomáciai út lehetősége, mint egy nappal a csapások előtt. Trump azt is elmondta a CBS-nek, hogy pontosan tudja, ki irányítja most Iránt, de ezt nem fogja megmondani. Az amerikai elnök mindenesetre tud „néhány jó jelöltet”, aki a következő időszakban átveheti a vezetést, ha újraindulnak a tárgyalások.
Az amerikai elnök azt is mondta a Kongresszus részéről őt ért kritikák után, hogy mindig kész együttműködni a Kongresszussal, de végrehajtói hatáskörét is kész alkalmazni, ha fenyegetést lát.
Az amerikai székhlyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége szerint legalább 133 civil halt meg, 200 pedig megsebesült Iránban az amerikai-izraeli légicsapások miatt. Legalább nyolc katona halt meg, ketten megsérültek. Az iráni állami média által bejelentett számok ennél valamivel magasabbak, ők arról számoltak be, hogy 201 ember halt meg, 747 pedig megsérült.
Izraelben a nemzeti katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy ember halt meg, 121-en pedig megsérültek, javarészük enyhe sérülésekkel a szombati iráni viszontválaszban. Az adatokat mindkét ország vasárnap hajnalban tette közzé a szombati támadásról.
(CNN)
Az iráni állami média bejelentett Abdolrahim Muszavi iráni vezérkari főnök halálát, Irán szerint Muszavi izraeli és amerikai légicsapásokban vesztette életét. Az állami televízió szerint Muszavit Aziz Nasirzadeh védelmi miniszterrel, illetve a Forradalmi Gárda vezetőjével, Mohammad Pakpourral és a védelmi tanács vezetőjével, Ali Shamkhanival együtt ölték meg az iráni védelmi tanács ülésén.
Miután az iráni állami média megerősítette Ali Hámenei ajatollah halálát, vasárnap több ezer ember gyűlt össze Teherán központjában, hogy gyászolják az 1989 óta Iránban uralkodó vezetőt. A gyászolók feketébe öltöztek, az ajatollah fényképeit vitték magukkal, és „halál Amerikára, halál Izraelre” mondatokat skandáltak. Az állami média bejelentette, hogy 40 napos gyászt és 7 nap munkaszüneti napot tartanak a hír miatt.
Más irániak ünnepelték a hírt, hogy az ajatollah meghalt a támadásban. A BBC szerint több városban is ünneplő emberek vonultak utcára. Nemcsak Iránban ünnepeltek irániak, hanem Berlintől Washingtonon át globálisan is. A közép-iráni Iszfahán utcáin készült felvételek szerint az emberek ujjongtak és dudáltak. Egy másik videón a Abdanan városában látható, ahogy az emberek az autóikban ünnepelnek.
„Amikor a rezsim azt skandálja, hogy ‘Halál Izraelre!', ‘Halál Amerikára!’, azt komolyan vesszük. Hiszünk nekik és cselekszünk. A céljaink egyértelműek” – jelentette ki az Irán ellen indított amerikai-izraeli légicsapásokkal kapcsolatban Izrael ENSZ-nagykövete. Danny Danonnal ellentétben az ENSZ főtitkára mind a légicsapásokat, mind az arra adott válaszként útra indított iráni rakétákat – amelyek a térség Öböl-menti országait és Izraelt célozták – olyan tényezőknek nevezte, amelyek destabilizálják a világot.
„Az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére és az eszkaláció visszafogására szólítok fel. Ha ez nem valósul meg, az széles regionális konfliktushoz vezet, a térség stabilitására és a lakosságra nézve halálos következményekkel” – jelentette ki Antonio Guterres.
Ahogy várható volt, az Irán elleni támadást – amelyben már a teokratikus diktatúra képviselői is elismerték, hogy meghalt a legfőbb vezető, az országot 37 éven át vezető Ali Homeini ajatollah – elítélte Oroszország, amely szövetségeseként tekintett Iránra. A Kreml felelőtlen, stabilitást veszélyeztető akciónak nevezte az amerikai-izraeli akciót.
Az ománi külügyminiszter „döbbenettel fogadta” a támadást. Omán közvetítőként vett részt az iráni atomprogramról szóló Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon, egy nappal a szombati légicsapások előtt hivatalosan azt közölte, hogy a tárgyalások ígéretesen haladnak.
A síita iráni rezsim legnagyobb térségbeli riválisa, a szunnita Szaúd-Arábia hallgatólagosan egyetértett az Iránnal szembeni támadással, így nem azt ítélte el, hanem az arra adott iráni katonai válaszokat, miután Irán több rakétát lőtt ki a térség Öböl-menti országai és Izrael felé.
Európa közös reakcióval állt elő: a francia elnök, a német kancellár és a brit kormányfő azt javasolta Iránnak, hogy igyekezzen tárgyalásokkal megoldást találni a helyzetre. „Végső soron az iráni népnek magának kell döntenie jövőjéről” – áll a BBC által idézett közleményben. Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Keir Starmer figyelmeztették az iráni rezsimet, hogy hagyjon fel saját lakosságának elnyomásával.
Macron közölte, hogy Franciaország kész a megfelelő „eszközök telepítésére, hogy megvédje legközelebbi szövetségeseit, amennyiben erre igényt tartanak.”
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint veszélyes helyzet alakult ki a térségben. Kaja Kallas kijelentette, hogy Irán ellen az EU határozott szankciókat hozott, és a diplomáciai megoldást támogatta az iráni nukleáris programmal kapcsolatban is, amely a gyanú szerint atomfegyver előállítását célozta.
Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni is általánosságban reagált a helyzetre, kijelentve, hogy a feszültség enyhítése érdekében teendő lépéseket támogatja, ehhez párbeszédet is folytat Olaszország a térségbeli partnereivel.
Irán újabb rakéta- és dróntámadásokat indított vasárnap a közel-keleti amerikai bázisok, illetve Izrael ellen, válaszul Ali Hámenei ajatollah halálára. Vasárnap reggel légiriadó indult Izrael és Ciszjordánia egyes részein, de robbantásokat hallottak több Perzsa-öböl menti városban is. Katar fővárosa, Doha felett füstfelhők jelentek meg, de Dubajban és Bahrein fővárosában is hallottak robbanásokat.
A célpontok között huszonhét amerikai bázis is volt, valamint Izrael katonai központja, illetve egy tel-avivi védelmi komplexum – közölte az iráni állami média. Felszálló füstöt lehetett látni az Erbil repülőtér közelében is, amely otthont ad az Egyesült Államok vezette koalíciós csapatoknak Irak autonóm Kurdisztán régiójában. A támadás azt követően történt, hogy az iráni állami média is megerősítette az ajatollah halálát.
(Guardian)
A szombaton indult izraeli és amerikai légicsapásokban megölték Ali Hameneit, Irán 86 éves legfelsőbb vezetőjét, jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Truth Social-oldalán. Irán egy ideig tagadta a halálhírt, de végül magyar idő szerint vasárnap kora reggel az irányi állami tévében is bejelentették, hogy az ország legfelsőbb vezetője „mártírhalált halt”.
A szombati eseményeket, az első amerikai csapás hatását ebben a cikkünkben olvashatja el.
Ali Laridzsáni, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára megfogadta, hogy „szíven szúrja” Amerikát az Ali Hamenei halálát okozó támadások miatt. „Az amerikaiak szíven szúrták az iráni népet, mi pedig szíven fogjuk szúrni őket” – mondta.
További megtorlást ígért az Egyesült Államok és Izrael ellen, „fegyveres erőink reakciója sokkal erősebb lesz”. Laridzsáni szerint az Iránra támadó erők „nem rohanhatnak csak úgy el”. Laridzsáni Irán egyik vezető döntéshozója, az ajatollah kulcsfontosságú tanácsadója volt – bejelentette, hogy hamarosan életbe lép egy ideiglenes vezetői struktúra Iránban, ez az elnökből és az igazságszolgáltatás vezetőjéből áll majd. Laridzsáni azt is kiemelte, hogy nem állnak háborúban a régióval, de az amerikai hadsereg közel-keleti bázisait továbbra is célba fogja venni.
(CNN)
Donald Trump szerint Irán azt ígérte, hogy vasárnap „nagyon keményen fognak ellencsapást mérni, keményebben, mint valaha”. Az amerikai elnök közösségi oldalán, a Truth Socialön erre azt írta: „JOBB, HA NEM TESZIK, MERT HA MÉGIS, AKKOR OLYAN ERŐVEL FOGJUK ÜTNI ŐKET, MINT MÉG SOHA”. Irán a konfliktus kitörése óta szombaton is több hullámban mért ellencsapást Izraelre és az amerikai hadsereg bázisaira.
Fél napja tartó találgatások után Donald Trump magyar idő szerint késő este megerősítette: Ali Hamenei ajatollah már az Irán ellen indított támadás első, eleve a rezsim lefejezését célzó csapásában életét vesztette.
Az izraeli légierő a magyar idő szerint szombat hajnali fél ötkor indult első hullámban bombázta Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének teheráni rezidenciáját. Bár iráni források sietve közölték, hogy Hamenei nem is volt Teheránban, utána hosszú hallgatás következett. Amikor először kezdett terjedni, hogy az izraeli csapások kiértékelése alapján egyre inkább úgy tűnik, Hamenei meghalt, Abász Aragcsi külügyminiszter erőtlenül csak annyit nyilatkozott, hogy „tudomása szerint” Hamenei él.
Esti televíziós beszédében Benjámin Netanjahu már „sokasodó jeleket” emlegetett arról, hogy „a diktátornak vége”. Hamarosan egyre több hír szivárgott ki az izraeli sajtóba arról, hogy a miniszterelnöknek már képet is mutattak Hamenei a teheráni rezidencia romjai alól kiásott holttestéről, vagy hogy Izrael washingtoni nagykövete már az amerikaiakat is tájékoztatta Hamenei haláláról. Hivatalosan erre előbb az iráni külügyminisztérium egyik szóvivője reagált rendkívül tömören. Ennél már árulkodóbb volt, hogy Hamenei titkára, Ali Laridzsáni Hamenei nevét nem is említve fenyegette megtorlással a „cionista bűnözőket és a szemérmetlen amerikaiakat” emlegetve. Eközben Teheránban szemtanúk beszámolói szerint sokan már az ablakokból üvöltő zenével, sikítozva és dudálva ünnepelték Hamenei akkor még meg sem erősített halálhírét.
Hogy mi lesz, ha Hamenei halála után? Trump és Netanjahu abban bízik, hogy kitör a népfelkelés, de az se zárható ki, hogy a keményvonalas Iráni Forradalmi Gárda ragadja magához a hatalmat. Trump mindenesetre azt ígérte, hogy a bombázások megszakítás nélkül folytatódnak a héten még biztosan, vagy amíg el nem éri a teljes békét a Közel-Keleten és a világban.
Az Egyesült Államok januárban kezdett nagyszabású csapatösszevonásba a Közel-Keleten. A szombat reggeli támadás mégis meglepetésszerű volt:
- egyrészt nem éjjel indult a támadás, hanem iráni idő szerint reggel hétkor, már világosban;
- másrészt pont akkor, amikor még javában zajlottak a tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között Irán rakéta- és nukleáris programjáról.
- Ez utóbbiak a közvetítő Omán szerint biztatóan alakultak.
Vagyis a szombati, az iráni rezsim lefejezését célzó támadás még úgyis váratlanul érhette a teheráni rezsimet, hogy Donald Trump már a 2025 decemberében, a megélhetési válság miatt kirobbant, de hamar általános rendszerellenes mozgalommá dagadt tiltakozások idején is beavatkozással fenyegetett. Különösen azután, hogy a rezsim példátlan erőszakkal lépett fel a tüntetők ellen. Trump január közepén már azzal biztatta a tüntetőket, hogy „a segítség úton van”, azonban a küszöbönálló akcióról nemzetbiztonsági tanácsadói még lebeszélték, mert a Pentagon akkor még nem volt felkészülve széles körű műveletekre. A január végi helyzettel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Donald Trumpot február közepén már arról tájékoztatták, hogy az amerikai fegyveres erők már készen állnak egy Irán elleni csapásra. A térségbe akkor már több száz repülőgép, több mint egy tucat hadihajó, köztük két repülőgép-hordozó érkezett, valamint rakétavédelmi rendszerek a közel-keleti amerikai bázisok védelmére. Az akkor beszámolók szerint az amerikai elnök akkor még nem döntötte el, hogy valóban megindítják a támadást Irán ellen, és az sem volt tiszta, hogy csak a két fél között az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokra használják-e a katonai fenyegetést, vagy az iráni vezetés megdöntése lesz a cél. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A hét elején az amerikai sajtó arról számolt be, hogy a Trump-kormányzaton belül viták vannak arról, hogy megindítsák-e a támadást Irán ellen. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke óvatosságra intette az elnököt, jelezve, hogy az Irán elleni támadás hosszú konfliktussá válhat, ami jelentős veszélybe sodorná az amerikai katonákat, és az nem lesz olyan könnyű győzelem, mint a Venezuelában az ország elnökének elfogására indított amerikai akció. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
Azt még a héten sem lehetett tudni, hogy Donald Trump csak egy kisebb, korlátozottabb légicsapást rendel el, hogy Teheránt az atomprogramjának feladására kényszerítse, vagy egy hosszabb, szélesebb körű támadással politikai változást akar a Fehér Ház elérni Iránban. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Washington egyáltalán nem készül arra, hogy szárazföldi alakulatokat vezényeljenek Iránba.
Drámai fordulatokban gazdag nap volt, itt és most hirtelenjében csak az első felének összefoglalójára vállalkozunk, a teljes nap történéseit külön cikkben dolgoztuk fel.
Az izraeli védelmi minisztérium magyar idő szerint szombat reggel, valamivel nyolc óra előtt jelentette be, hogy „megelőző csapást” mértek Iránra. Kicsivel később amerikai források elismerték, hogy a támadásban amerikai erők is részt vettek. Donald Trump öt órával a magyar idő szerint hajnali 4:30-kor indított támadás után jelentette be, hogy háború indult Irán ellen, aminek céljaként már akkor az iráni rezsim megbuktatását jelölte meg. Izrael eleinte tagadta, hogy a rezsimváltás lenne a cél, később Benjámin Netanjahu miniszterelnök is szabadságot ígért az iráni népnek.
Irán megtorló csapásokkal válaszolt a hajnali támadásra, amiről később kiderült. Előbb Izraelre lőttek ki rakétákat, majd az amerikai haderő közel-keleti bázisaira is, végül Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Szaúd-Arábiát is megtorló csapások érték. A védekezésbe ekkor már Nagy-Britannia is besegített.
Irán reakciója sokkal gyorsabb, méreteiben pedig közel azonos volt a 2025 júniusi 12 napos háború első napján indított megtolró csapásokhoz. Akkor 18 órával az izraeli csapás után indítottak úgy 150 rakétát és száznál több drónt, most az első rakétákat két órával a reggeli támadás után kilőtték, és több hullámban mintegy 170 rakétát és több tucat drónt indítottak Izrael ellen. Az erős iráni választ az is kiválthatta, hogy az amerikai-izraeli első csapás az iráni rezsim lefejezését célozta. Találat érte Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vezető palotáját, izraeli források szerint az első csapásban meghalt az iráni védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda parancsnoka is, akinek az elődjével tavaly nyáron végeztek. Az iráni megtorlások után az izraeli légierő története legnagyobb támadását indította irán megtorló kapacitásai, rakétakilövői ellen. Orbán Viktor megemelte a terrorkészültséget, Szijjártó Péter pedig valahogy megtalálta a módját, hogy Ukrajnát kárhoztassa.
