Támadópozícióba rendeződtek az amerikai csapatok, már majdnem minden a helyén egy Irán elleni támadáshoz
Amikor Donald Trump amerikai elnök januárban katonai csapással fenyegette meg Iránt a közel-keleti országban kirobbant tüntetések véres leverése miatt, nemzetbiztonsági tanácsadói még lebeszélték róla, mert a Pentagon akkor még nem volt felkészülve széles körű műveletekre. „Még azelőtt fenyegetett háborúval, hogy az amerikai hadsereg készen állt volna” – mondta még az előző héten Vali Nasr Irán-szakértő, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora a New York Timesnak.
Ez mostanra megváltozott. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint szerdán már arról tájékoztatták Trumpot, hogy a hétvégére az amerikai fegyveres erők már készen állnak egy Irán elleni csapásra, de azt várhatóan annál később, akár hetek múlva indíthatják meg. Az amerikai elnök a beszámolók szerint még nem döntött a támadásról, és egyelőre az sem világos, hogy pontosan milyen célt és hogyan akarna elérni a háborúval.
Az elnök erről nyilvánosan nem sokat beszélt, a lehetséges opciók a rezsimváltástól kezdve az iráni atomlétesítmények és rakétarendszerek megsemmisítésén át a Teheránnal folytatott tárgyalások előremozdításáig terjednek. Izrael, ami januárban még lebeszélte Trumpot egy katonai támadásról, már háborúra készül.
Elrettentő erő
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben egymás után vezényelte a hadihajókat és repülőgépeket a Közel-Keletre, valamint európai bázisokra. Számuk mostanra elérte azt a kritikus tömeget, ami már nemcsak pár napos, hanem akár hetekig tartó támadássorozatot is lehetővé tesz Irán ellen. A térségbe már 13 amerikai hadihajó érkezett, és úton van a Földközi-tengerre a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a januárban a venezuelai támadásban részt vevő USS Gerald R. Ford, amit négy romboló és feltehetően egy atom-tengeralattjáró kísér. Ez már a második repülőgép-hordozó lesz a Közel-Keleten az Abraham Lincoln mellett.
A légierő több száz gépét is a térségbe vezényelték, köztük vadászbombázókat, légi utántöltésre használt tankereket, teherszállítókat, felderítőgépeket és elektronikus hadviselésre használt gépeket. Legutóbb F–22-es Raptorok érkeztek amerikai bázisokról az angliai Lakenheath bázisra. Ilyen gépek kísérték tavaly nyáron az iráni atomlétesítményeket támadó B–2-es amerikai bombázókat. Az utóbbiakat már korábban magasabb készültségi fokozatba helyezték. Júniusban az F–22-esek négy nappal azelőtt repültek át az Atlanti-óceánon, hogy Trump megindította volna az Irán elleni támadást.
Januárban még amiatt sem tanácsolták Trumpnak az Irán elleni támadást, mert a térségben lévő amerikai bázisoknak és szövetséges országoknak nem volt megfelelő védelmük az iráni válaszcsapásokkal szemben, de azóta több THAAD és Patriot rakétavédelmi rendszert is telepítettek. Közben a CBS News értesülései szerint a Pentagon megkezdte egyes munkatársainak ideiglenes átvezénylését a közel-keleti régióból. Ez egy iráni válaszcsapás elleni készültség lehet, bár ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az Irán elleni amerikai támadás elkerülhetetlen.
Az Irán elleni támadásban várhatóan Izrael is segítséget nyújt az Egyesült Államoknak. Az izraeli vezetés januárban még a támadás ellen érvelt, részben azért, mert hírszerzése szerint Irán bármilyen amerikai támadást Izraelen torolna meg átfogó rakétaoffenzívával, és az Irán elleni nyári háborúban jócskán megcsappantak a rakétavédelmi készleteik. A Földközi-tengerre érkező Gerald R. Ford repülőgép-hordozó, és kísérő rombolói már elégséges védelmet nyújthatnak az iráni rakéták ellen.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervek szerint jövő pénteken Izraelbe utazik, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt tájékoztassa az Iránnal folytatott tárgyalásokról. Az Axios cikke szerint az izraeli kormány már háborúra készül, és a New York Times is úgy értesült izraeli védelmi tisztségviselőktől, hogy a hetek óta magas szintű készültségben lévő izraeli erők felkészülnek egy közös csapásra az Egyesült Államokkal. Közben az izraeli védelmi tanács ülését csütörtökről vasárnapra tették át.
Irán készül
Túl korai fenyegetőzésével, majd visszatáncolásával Donald Trump időt adott Teheránnak a felkészülésre, mondta a Timesnak Vali Nasr professzor. Irán január végén már közölte, hogy csapatai „teljes harckészültségben vannak, és felkészültek bármilyen agresszió elhárítására”. Légvédelmi gyakorlatokat tartottak, és ezer, tengeri és légi célpont ellen bevethető drónt osztottak ki a hadsereg egységei között. A héten az iráni fegyveres erők hadgyakorlatot tartottak a Hormuzi-szorosban, hajóellenes rakétákat vetettek be. Irán ezzel jelezte, hogy képes lezárni a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő szorost, amin a világ olajkereskedelemének ötöde halad keresztül.
A katonaság mellett a polgári védelem is elkezdett készülni a légicsapásokra. Teheránban óvóhelyeket alakítanak ki, a csaknem tízmilliós város polgármestere elrendelte a metróállomások és föld alatti garázsok felkészítését is a menekülők befogadására. Egyes hírek szerint a legfelsőbb vezetés már napok óta egy biztonságosnak vélt föld alatti bunkerrendszerben él. Életbe léptették az úgynevezett „mozaikvédelem” stratégiát, önálló döntési jogkört adva egyes egységek parancsnokainak arra az esetre, ha az amerikai támadások miatt megszakadna a parancsnoki lánc. Megerősítették több atomlétesítmény védelmét is, beton és föld alá temetve azokat.
Trump még nem döntött
Trump az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint szerdán tartott megbeszélést nemzetbiztonsági tanácsadóival a Fehér Ház válságszobájában az iráni helyzetről, de a katonai csapásról nem született döntés. Bár több lap is arról számolt be, hogy az amerikai hadsereg már a hétvégén készen állhat a támadásra, a CBS News, az NBC News és a Reuters is úgy értesült, csak március közepére érkezik meg az akcióhoz szükséges összes erő. Az Axios forrásai szerint még egy kis időre, Lindsay Graham szenátor közlése szerint több hétre van szükség a támadáshoz, míg Trump egyik tanácsadója azt mondta, hogy „90 százalék esély van egy támadásra a következő néhány hétben”. „A főnöknek kezd elege lenni” – mondta.
A CNN értesülései szerint Trump magánbeszélgetésekben a támadás mellett és ellen is érvelt, és tanácsadóit és szövetségeseit kérdezgeti arról, hogy mi lehet a legjobb megoldás. „Sokat gondolkodik rajta” – mondta a hírtelevízió egyik forrása. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő szerdán közölte, hogy Trump számára mindig a diplomáciai megoldás az első, „Irán bölcsen tenné, ha üzletet kötne Trump elnökkel”. A szóvivő lehetőségként beszélt a katonai erő alkalmazásáról, ami mellett szerinte sok érv szól.
Irán és az Egyesült Államok kedden Genfben tartott tárgyalást Omán közvetítésével, de az nagyrészt eredménytelenül ért véget. Leavitt tájékoztatása szerint a két fél „nagyon távol van egymástól egyes kérdésekben”. Azt mondta, az irániak pár héten belül újabb javaslatot nyújtanak majd át Washingtonnak. Az iráni főtárgyaló közlése szerint egyetértés született a vezérelvekről, de egy amerikai tisztviselő szerint „sok részletet kell még megbeszélni”, és az irániak azt ígérték, hogy két hét múlva visszatérnek egy részletes javaslattal, írta a CNN.
Azt nem lehet tudni, hogy ezt a határidőt megvárja-e Trump a támadás megindításával. A mikor kérdését több tényező is befolyásolhatja. A vasárnap véget érő téli olimpia alatt a CNN-nek nyilatkozó európai tisztviselők szerint nem lesz támadás. A rákövetkező kedden Trump évértékelő beszédet tart, és feltehetően nem akarja, hogy a kongresszusi választási kampány kezdetének szánt eseményt az iráni akció elhomályosítsa. Pláne, hogy egy háború megindításának súlyos belpolitikai kockázatai vannak, Trump mégiscsak azzal kampányolt, hogy nem viszi bele az Egyesült Államokat közel-keleti háborúkba. Szerdán kezdődik a ramadán, a szent hónap alatt indított támadás túl nagy felzúdulást válthatna ki a muszlim országokban.
Nem tudni, mik a célpontok és a végső cél
Egyelőre sejteni sem lehet, hogy mi Trump célja Irán megtámadásával. Januárban még arról beszélt, hogy a megélhetési válság miatt kezdődött, majd brutálisan levert rendszerellenes tüntetőket akarja megsegíteni. Az utóbbi hetekben már inkább a nukleáris program létesítményeinek teljes leszerelését és a dúsítotturán-készlet átadását követelte, valamint a ballisztikusrakéta-erő méretének és képességeinek visszanyesését. Követelte Irán 2026-ra amúgy nagyon megtépázott közel-keleti szövetségeseinek, a Hamásznak és a Hezbollahnak nyújtott támogatás teljes leállítását is. Ezek olyan követelések, amelyek teljesítésére az iráni vezetés minimális hajlandóságot sem mutatott.
Trump ezután közölte február közepén, hogy a rezsimváltás „a legjobb dolog, ami történhet”.
A lehetséges célpontok között az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint ott lehetnek az iráni atomlétesítmények, rakétakilövő állások, a Forradalmi Gárda főhadiszállása, légvédelmi rendszerek és dróngyártó üzemek. Emellett a katonai és politikai vezetők ellen végrehajtott célzott támadások, például az ország tényleges vezetőjének, a 86 éves Ali Hamenei ajatollahnak a meggyilkolása is felmerült. A New York Times értesülései szerint nemcsak légicsapások szerepelnek az opciók között, hanem a különleges erők bevetése is egyes katonai célpontok ellen.
Az NBC Newsnak nyilatkozó Közel-Kelet-szakértők szerint az Egyesült Államok még mindig nem összpontosít olyan nagy katonai erőt a térségbe, amivel képesek lennének elérni a rezsimváltást. „Nem hiszem, hogy már elég cuccuk van ott” – mondta a lapnak egy volt védelmi tisztviselő. Egy diplomáciai forrásuk, aki szerint az iráni vezetés „most a leggyengébb politikailag és gazdaságilag”, és a tüntetések brutális leverése után belülről is sebezhetővé vált, senki sem tudja megjósolni, hogy Trump mit fog dönteni. „Ha az elnök nem tesz katonai lépéseket azután, hogy ilyen nagy erőt mozgósítottak a térségbe, akkor gyengének fog tűnni, és azt nem engedheti meg magának” – közölte az NBC News forrása.
Mi lesz utána?
„A legnagyobb kérdés, hogy mi történik Iránban másnap” – mondta a CNN-nek Amos Hochstein. Az amerikai diplomata, Joe Biden volt amerikai elnök közel-keleti különleges megbízottja szerint a Trump-kormánynak nincsen válasza erre a kérdésre. Szerinte ezért sem indítottak még támadást, mert csak próbálják kitalálni a választ. A Trump-kormány a Wall Street Journal szerint sem tudja még, hogy mi fog történni Irán bombázása után. Marco Rubio januárban egy szenátusi meghallgatáson azt mondta, hogy a Trump-kormány nem feltétlenül akarja megdönteni a teheráni rezsimet. „Senki sem tudja, hogy ki venné át a hatalmat” – mondta. Ehhez képest Hochstein szerint hamarosan olyan nagy haderő lesz a térségben, amivel bármit megtehetnek. Az más kérdés szerinte, hogy bölcs döntés-e bármit megtenni.
Ahogy azt január végén megjelent cikkünkben írtuk, az 1979 óta hatalmon lévő teokratikus rezsim stabilitására és belső viszonyaira nagyon csekély rálátásunk van. Mégis, egy kívülről támogatott rendszerváltással szemben erős kételyek merülnek fel. Már csak azért is, mert Iránban nincs szervezett, támogatható ellenzéki erő, és a hatalom katonai-politikai centrumának egysége sem bomlott meg. Arról nem is beszélve, hogy a hihetetlenül bátor és önfeláldozó tiltakozó mozgalmat mára sikerült vérbe fojtani, az iráni utcák újra csendesek. A vezetés lefejezésével az Egyesült Államok legfeljebb a síita teokratikus rezsim másodvonalát hozhatná helyzetbe, ez a rendszer demokratizálódása, vagy akár csak humanizálása szempontjából nem jelentene minőségi változást.
Ha az amerikaiaknak sikerül megbuktatniuk a rezsimet, az csak hatalmi vákuumot okozna Iránban. Ez felkeléshez vezethet, amit több környező ország és nem állami csoport is megpróbálna kihasználni, figyelmeztetett a CNN-nek adott interjújában Colin Clarke politológus, terrorizmus-szakértő. „Az a kérdésem, hogy miután a hetekig tartó akciót lezárják, akkor mi fog történni” – mondta.
