Donald Trump amerikai elnök szerint a rezsimváltás „a legjobb dolog, ami történhet” Iránban. „47 éve csak beszélnek, beszélnek és beszélnek. Addig is sok ember életét vesztettük el, amíg ők beszéltek” – jelentette ki pénteken az amerikai elnök. Trump azt nem árulta el, hogy kit látna szívesen Irán élén, de megjegyezte, hogy „vannak emberek”, akik átvehetnék a hatalmat. Irán legfelsőbb klerikális vezetője, Ali Hamenei ajatollah még nem reagált Trump legutóbbi kijelentéseire – írta a BBC.
Mindeközben az Egyesült Államok egy második repülőgép-hordozót is a Közel-Keletre vezényelt, hogy nyomást gyakoroljon Iránra a nukleáris megállapodás megkötése érdekében. A világ legnagyobb hadihajója, a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó és a kötelékéhez tartozó kísérő hajók jelenleg a Karib-térségben tartózkodnak, mivel év elején részt vettek a Nicolás Maduro venezuelai elnök és felesége elfogására irányuló műveletben. A USS Gerald R. Ford körülbelül három hét alatt éri el a Közel-Keletet, ahol csatlakozik az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóhoz – számolt be róla a Guardian.
A New York Times beszámolója szerint amerikai tisztviselők elismerik, hogy az iráni ajatollah elmozdítása sokkal bonyolultabb feladat lenne, mint a venezuelai elnök, Nicolás Maduro elfogása volt. A tisztviselők azonban azt is mondták, hogy Trump még nem hozott végleges döntést, és több katonai lehetőséget is fontolgat. Eközben két amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy az amerikai hadsereg felkészül az Irán elleni tartós, akár hetekig is eltartó műveletek lehetőségére, amennyiben Donald Trump támadást rendel el.
A térségben gyülekező amerikai hadihajók és a légibázisokra érkező vadászgépek árnyékában tárgyalások kezdődtek a két ország között. Trump kormánya korábban többször is azzal fenyegetőzött, hogy csapást mérnek Iránra, ha a rezsim nem hagy fel a tüntetők elleni brutális fellépéssel. A tavaly év végén kezdődött tüntetéshullám az 1979-es iszlám forradalom óta a legsúlyosabb Iránban. Azt még iráni kormányzati források is elismerték, hogy több ezer áldozata volt a zavargásoknak és összecsapásoknak, az iráni ellenzék viszont 12 ezerre teszi a meggyilkoltak számát. A lekapcsolt internetű országból több tízezres, nem megerősíthető számok is kiszivárogtak már.
Az amerikaiak világossá tették, hogy a fő kérdés Irán nukleáris programja, de a tárgyalásoknak ki kellene terjedniük az ország ballisztikusrakéta-képességeire, és arra is, hogy az iráni rezsim terrorszervezeteket támogat a régióban, és hogy hogyan bánik az iráni néppel. Irán ezzel szemben egyedül a nukleáris programról tárgyalna, cserébe pedig a nemzetközi szankciók enyhítését várná el. A helyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Trump pénteken az észak-karolinai Fort Bragg katonai bázison tartott beszédében azt mondta, hogy Iránnak „olyan megállapodást kell kötnie az Egyesült Államokkal, amilyet már az első alkalommal is meg kellett volna kötniük”. A BBC beszámolója szerint az Egyesült Államok arra ösztönzi Iránt, hogy állítsa le urándúsítását, míg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy Teherán szüntesse be ballisztikus rakétaprogramját, és hagyjon fel a Hamászhoz és a Hezbollahhoz hasonló fegyveres csoportok támogatásával. Irán eddig jelezte, hogy kész korlátozni nukleáris programját a szankciók enyhítése fejében, de Maszúd Peszeskján elnök figyelmeztetett, hogy az ország „nem fog engedni a túlzott követeléseknek”.
