„Nagyon sok cikket olvastam, hogy az emberek milyen szinten egyesültek, minden városban voltak tüntetések, nagy reménykedés volt” – mondta egy Budapesten élő iráni nő az elmúlt hetekben a hazájában zajló kormányellenes megmozdulásokról a Telexnek. Az illetőre biztonsága érdekében álnéven, Saba Fatemiként fogunk hivatkozni a cikkben. Fatemi azt mondta „a családtagjaim mind ott vannak Sirázban: az anyám, bátyám, húgom, valamint a férje családja”. A Dél-Iránban lévő Siráz az ország hatodik legnagyobb városa, közel 1,5 millió lakosa van.
Fatemi szerint sokáig Donald Trumpban és az esetleges amerikai beavatkozásban is reménykedtek, hisz az elnök azt ígérte, ha a tüntetőkre lőni fognak, az USA lépni fog. „Ez marhaság volt”, szerinte nem segített semmit az Egyesült Államok. Ő úgy gondolja, hogy már nyáron, az izraeli–iráni 12 napos háború során is célba vehette volna Amerika a teljes iráni kormányt.
Brutális fellépés a tüntetők ellen
Iránban tavaly december végén kezdődtek tömegtüntetések a súlyos gazdasági helyzet, elszabadult fogyasztói árak és vízhiány miatt – fél évvel azután, hogy Izrael és az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre az iráni atomlétesítmények és a légvédelem ellen. A mostani tüntetéshullám január elejére kiterjedt szinte az összes iráni városra, mind a 31 tartományban utcára vonultak emberek. Erre a rezsim egyrészt gazdasági ígéretekkel, majd pedig egyre hangsúlyosabban brutális erőszakkal válaszolt, miután már az első napokból is arról érkeztek hírek, hogy tüzet nyitottak tiltakozókra.
Ahogy arról írtunk, az ország információs elzárkózása és a nyolc napja tartó internetes elsötétítés – amit a síita teokratikus vezetés a CNN szerint további két hétig fenntartana – miatt nehéz pontos képet kapni a történésekről, de az egyértelmű, hogy az iráni rezsim lényegében háborút viselt saját fegyvertelen polgárai ellen.
A korábbi évek tüntetéseinél megbízható adatokat szolgáltató Human Rights Activists News Agency (HRANA) szerint legkevesebb 2677-en meghaltak, és további közel 1700 esetet vizsgálnak. A sérültek száma is meghaladja a 2600-at, és miközben az iráni állami média azt állítja, hogy több mint 3000 embert vettek őrizetbe, a HRANA szerint a valós számuk meghaladhatja a 19 ezret. Az Iránban igen aktív izraeli hírszerzés, a Moszad a hét közepén 5000 áldozatról adott hírt amerikai partnerszervezeteinek, de a legdurvább becslések szerint akár 12 ezren is meghalhattak.
Január eleje óta Trump többször is megfenyegette az Iránt vezető síita teokratikus rezsimet azzal, hogy ha nem vet véget a tüntetők meggyilkolásának, akkor az Egyesült Államok katonai lépéseivel kell szembenéznie. Az országból kijuttatott sokkoló képsorok és az áldozatok meredeken emelkedő száma miatt Trump kedden már a közösségi oldalán keresztül üzent a tüntetőknek. „Jegyezzék meg a gyilkosok és a bántalmazók nevét. Nagy árat fognak fizetni ezért. Lemondtam minden találkozót az iráni tisztviselőkkel addig, amíg a tüntetők értelmetlen gyilkolását abba nem hagyják. A segítség úton van. MIGA!!!” – írta a közösségi oldalán, saját szlogenjét (Make America Great Again – MAGA) igazítva az iráni helyzethez.
Az elmúlt hetek tüntetésein megfigyelhető, hogy ha tényleges vezető az országon belül nem is bukkant fel, egy szimbolikus arc minden korábbinál markánsabban jelen van: ő Reza Pahlaví, az utolsó iráni sah amerikai száműzetésében élő fia. Ő is utcára hívta az embereket a múlt hét végén, és világszerte tüntetésekre szólította fel az iráni rezsimmel szemben állókat, voltak demonstrációk például Londonban és Sydney-ben, de Budapesten is.
Pahlaví nemcsak a monarchiát képviseli – mely amúgy utolsó éveire szintén kirívóan népszerűtlenné vált –, hanem az iráni–perzsa nacionalizmust is, mely szemben áll a rezsim nemzeti történelemre és nemzeti szimbólumokra gyanakvással tekintő univerzálisabb iszlamizmusával. Nem világos, hogy mennyien értenek vele egyet a tüntetők közül, még ha többen is skandálnak a monarchiára utaló jelszavakat. Trump is azt mondta, nem biztos benne, hogy az egykori iráni sah fia át tudná venni a hatalmat az országban.
Miután az egész világ azt találgatta, mit lép Trump az iráni rezsimmel szemben, az amerikai elnök szerdán bejelentette, arról értesítették, hogy véget ér az öldöklés Iránban, nem hajtják végre a kivégzéseket. Továbbra is súlyos következményekkel fenyegettek, ha ez nem felelne meg a valóságnak. Az iráni főügyész korábban „Isten ellenségeinek” minősítette a tüntetőket, ami halálbüntetéssel járhat. A Fehér Ház szerint 800 kivégzést sikerült megakadályozniuk.
Izraeli információk szerint a hét második felére az iráni rezsim brutális fellépése miatt a tüntetések intenzitása csökkent. A CNN források alapján arról számolt be, hogy iraki milíciák is érkezhettek Iránba a tüntetések leverésére. Pahlaví pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a mészárlás Iránban nem ért véget, és nemzetközi támogatást kért az iráni ellenzéknek. Az USA csütörtökön világossá tette, hogy továbbra sem került le semmi az asztalról: Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet szerint minden lehetőséget megfontolnak az iráni eseményekre adott reakcióként. Források szerint egy amerikai repülőgép-hordozót és kötelékét is a térségbe irányítottak.
Az emberek a változásra vártak
Fatemi visszaemlékezése szerint „nyáron volt ez a kéthetes háború Izraellel, azután mindenki készenlétbe helyezkedett, az emberek a változásra vártak”. Az elmúlt időszakban többször is beszélt a családjával, ők azt mondták, az infláció nagyot nőtt az elmúlt hónapokban. Amikor utoljára hosszabban beszélt az anyjával, azt mesélte, hogy egyik reggel elment a boltba, és sokkolta a látvány: ugyanis egy éjszaka alatt megháromszorozódott többek közt a tojás és a tej ára. „Mindenki panaszkodik, mindenki szenved, a középosztály elérte a szegényebb osztályok szintjét” – magyarázta a rossz gazdasági helyzetet Fatemi.
Felidézte, hogy az 1979-es iszlám forradalom előtt ugyanez volt a helyzet, az embereknek ugyanúgy elegük volt az akkori rendszerből.
Január 2-án Fatemi bátyja küldött egy képet, amin teljesen elfedett arccal, testtel látható, és azt írta: „Kész vagyok a tüntetésre”. Reménykedés hatotta át az embereket, „ez lesz az utolsó csata, mindenki ezt mondogatta”, nem volt vesztenivalójuk Fatemi szerint. Ő maga is nagyon optimista volt, bátorította az otthoniakat, a szíve mélyén ő is változást akart. Kisebb Siráz környéki településeken is nagy tüntetések törtek ki, már akkor is egyértelműen rengeteg helyre átterjedt a tiltakozási hullám.
Múlt hét végén igazán drámai lett a helyzet, ekkor az iráni vezetés lelőtte az áramot, telefont, internetet, teljes digitális zárlat volt, nem tudtak üzenni az emberek, nem volt kommunikáció. „Tegnap tudtam anyámmal egy percet beszélni” – mondta, hozzátéve, órákon át próbálkoztak előtte elérni egymást. Ez jelenleg csak műholdas (az Elon Musk-féle starlinkes) kapcsolaton keresztül lehetséges.
Fatemi múlt pénteken látott egy szörnyű videót, amin sok száz halott fekszik fekete zsákokban a földön. A felvételen családtagok keresik a rokonaikat a halottak között. „Mindannyiunkat sokkolt a videó”, el is kezdték megosztani a közösségi médiában. Fatemi szerint ez csapda volt, a videó üzenet volt a kormány részéről. Gyanús volt eleve, hogy nem remeg a videó készítőjének a keze, és eleve nem is engednék normál esetben, hogy valaki hosszan kamerázzon ilyen helyzetben.
„Két napig sokkban voltam, gondolkodtam, mit tudok tenni. Semmit” – mondta Fatemi. A legszörnyűbb az volt, hogy miközben követte a BBC perzsa adását és egyéb csatornákat, látta, hogy a kormány direkt lekapcsolta a kommunikációt, majd mindenkire lőtt, aki az utcán volt. Szerinte ártatlan embereket vettek célba. A Forradalmi Gárdát, valamint az alá tartozó félkatonai Baszídzs milíciát is bevetette a rezsim.
Olyan hírek terjedtek el az elmúlt napokban hogy akik a meggyilkolt szeretteik holttestét vissza akarják kapni, alá kell írniuk egy papírt, amin az áll, hogy terroristák ölték meg őket, vagy nagy összegeket kell kifizetniük.
Saba Fatemi úgy tudja, a családja rendben van, de az egyetemről ismert barátairól keveset tud. Nagyon bátor barátai vannak, akik jelen voltak már más tüntetéseken is, mondta. 2009-ben, a zöld mozgalom egy demonstrációján az egyik egyetemi csoporttársukat lelőtték. Fatemi és barátai el akartak menni a temetésére, a Baszídzs viszont nem engedte közel őket, kamerával rögzítették az arcukat, és börtönnel fenyegették őket, ha közelebb akarnának menni. Később a temetés képkockáit közzétették a tévében, úgy ábrázolva lelőtt barátjukat, mintha ő is Baszídzs-tag lett volna.
Mi lesz most?
Most mindenki otthon van, készenlétben, sok ember nem mer kimenni az utcára. Az irániak átlagosan délután 3-ig jönnek-mennek, dolgoznak, nyitva vannak a boltok is. Késő délután aztán az emberek inkább elrejtőznek. Az ország Fatemi szerint alapvetően működik, van elég élelem, van légi forgalom, az utak használhatók. Van egy olyan érzésük az embereknek, hogy valami még történni fog, bíznak benne, hogy újra lesz kapcsolat, telefon, internet.
„Az emberek most összefogtak” – mondta. „A közösségi médiában az emberek egy része azt mondja, Pahlaví se lenne jó, mások pedig azt, hogy csak Pahlaví az opció” – mondta Fatemi. Hozzátette, az iszlamista vezetés mérsékeltjeiben sem bíznak. Az iráni politikai ellenzéket ugyanis csak a rezsim keretein belül lehet mérsékeltekre osztani. Szerinte „aki bátor, és harcolt, senkit sem akar a rezsimből”. Az emberek nagy része változást akar, „ennek a rendszernek mennie kell”, és nincs más alkalmas ellenzék, csak Reza Pahlaví. Persze amerikai száműzetésében ő se tudott sok mindent tenni, kritizálják is, hogy legalább az internetes kommunikáció helyreállításában tudott volna segíteni, lobbizni.
Pahlaví most annyit mond, az emberek menjenek ki továbbra is tüntetni, de Fatemi szerint ez már arról szól, meghal-e az ember vagy túlél.
Arra a kérdésre, polgárháborúba süllyedhet-e Irán, azt felelte: „Nem akarom, hogy Irán Szíriává váljon, hogy különböző erők küzdjenek egymás ellen”. Visszatérve a szerinte egyetlen esélyeshez, azt mondta, Pahlaví egy művelt ember, aki be van kötve Nyugatra, tud kommunikálni, nem akarja izolálni Iránt, nem egy radikális iszlamista, alkalmas lenne.
Fatemi azt mondta, folyamatosan követi a kommunikációs csatornák lelövése óta a híreket és reménykedik, hogy „újra kapcsolatban tudok lépni az országommal, és egy nap egy szabad Iránt láthatok”. Hozzátette, az ország lakosságának közel fele fiatal, „és napról napra egyre bátrabb”. Egy olyan társadalomban nőttek fel, ahol az iszlamista ideológiával félemlítették meg az embereket, akik így nem merték kritizálni a vezetést. „De biztos vagyok benne, hogy ez az új nemzedék nem úgy fog cselekedni, ahogy a kormány elvárja” – mondta.
Budapesten is vannak tüntetések
Saba Fatemi azt is értékelte, hogy Budapesten is vannak rendszeres tüntetések, ezeket egy barátja szervezi. Több helyen is tüntettek már, így a belvárosi Fashion Streeten (Deák Ferenc utca) és a Szabadság téri amerikai nagykövetségnél is – ez utóbbi helyszínen csütörtökön is demonstráltak.
A budapesti tüntetések egyik szervezője Arash, aki arról beszélt a Telexnek, hogy az első demonstrációra nagyjából 70 ember ment el, de volt már olyan eseményük is, amin 200-an is megjelentek. Vasárnap déltől is terveznek egy vonulós demonstrációt az Oktogontól a Hősök teréig. Arash azt mondta, a tüntetések spontán, önkéntes alapon szerveződnek, nincsenek összehangolva a más európai városokban zajló tiltakozásokkal.
Arash megindultan beszélt arról, hogy Iránban „vér borítja az utcákat minden városban”. Az otthon maradottakkal alig tudnak kommunikálni, szinte csak egy rövid hangüzenet tud átmenni naponta. Arról is beszélt, hogy sokan vissza akarják állítani a királyságot Iránban, a rezsim ezért gyilkolja az embereket. „Ez népirtás” – minősítette a rezsim tetteit, hozzátéve, ő iráni híradásokból úgy tudja, 30 ezer halottja is lehet a tüntetések leverésének.
Reza Pahlavíról ő is azt mondta, hogy „a legjobb alternatíva most Iránnak”. A tüntetők is azt skandálják az utcákon, hogy „ez az utolsó csata, Pahlaví visszatér”. Az irániak szerinte nem iszlamisták, nem akarnak iszlamista államban élni. Pahlaví nagy reménység nekik, amit mutat szerinte, hogy egyes Instagram-videóit több millióan lájkolták.
Az iráni közösség szerinte Trump segítségét várja, ő úgy vélte, csak az amerikai hadsereg tudja elmozdítani Ali Hamenei ajatollahot a hatalom csúcsáról. Az embereknek nincsenek ehhez fegyvereik, ezért kell nemzetközi segítség, amivel annak idején a líbiai Moammer Kadhafit és az iraki Szaddám Huszeint is sikerült megdönteni, vélte.
Tüntetések külföldön és a diaszpóra várakozásai
A Deutsche Welle videója szerint több Iránon kívüli nagyvárosban is szimpátiatüntetések zajlottak az elmúlt hetekben. Londonban egy tüntető bejutott az iráni nagykövetség területére, és letépte az épületre kitűzött iráni zászlót – a tüntetők sok helyen a sahok oroszlános zászlaját preferálják. A Guardian és a Time összefoglalói szerint demonstráltak már Berlinben, Hágában, Milánóban, Rómában, Madridban, Párizsban, Isztambulban, Torontóban, Los Angelesben és Washingtonban is.
A Reuters közben arról írt, hogy megjelentek a diaszpórán belül a repedések is. Egyfelől ott vannak a monarchisták, akik a fent említett Pahlavít támogatják, másfelől a Mudzsahedin-i Hálk (MIK) – az európai olvasónak iszlamista csengésű neve ellenére – baloldali csoportja. Elemzők szerint mindkét frakció sokkal népszerűbb a száműzetésben élő irániak közt, mint odahaza.
Úgy tűnik, a szkepticizmust osztja a nagypolitika is, Trump is megkérdőjelezte, hogy az irániak elfogadnák-e Pahlavi vezetését, „ha igen, akkor nekem az is megfelelne”. Sanam Vakil, a londoni Chatham House közel-keleti elemzője szerint Iránban nincs jelen egy olyan átfogó ellenzéki szervezet, ami a különböző vallású, etnikumú, osztályú irániakat összefogná. Reza Pahlavít ugyan sokan éltetik, de ő maga nem mondta ki, pontosan milyen szerepet szánna magának egy új Iránban, azt jelezte ugyan, hogy demokráciát szeretne. Arról megoszlik a nyugati diplomaták véleménye, csak a protestmozgalom vezetőhiánya miatt skandálták-e a tüntetéseken Pahlaví nevét Iránban.
