Először közölte az iráni közmédia, szerintük hányan haltak meg a tüntetésekben
Az iráni állami média szerint 3117 ember halt meg a kis híján forradalommá szélesedett iráni tüntetéshullámokban január első felében – írja a Times of Israel. Az iráni állami tévé a veteránok és mártírok alapítványának adataira támaszkodva közölte, ők 2427 halottról tudnak. Az iráni ellenzék 12 ezerre teszi a meggyilkoltak számát, de a lekapcsolt internetű országból több tízezres, nem megerősíthető számok is kiszivárogtak már.
Az AP az amerikai központú Emberi Jogok Aktivistái Hírügynökségtől (HRANA) 4560 halottról tud. Az AP megjegyzi, a HRANA az évek során pontos volt a demonstrációk és zavargások áldozatainak közlésében, mivel nagy aktivistahálózata van Iránban. A szervezet szerint 26 500 embert tartóztattak le a tüntetések alatt.
Az iráni hatóságok elítélték az erőszakossá vált, és még erőszakosabban feloszlatott demonstrációkat, terroristának bélyegezve a tiltakozókat. A zavargásokat Teherán szerint az Egyesült Államok szította, bár sok bizonyíték van arra, hogy a rossz gazdasági helyzet miatti tüntetések szervesen alakultak rendszerellenes felkeléssé. Az ellenzék szerint a hatóságok egy ponton éles lőszerrel kezdték oszlatni a városokban tiltakozó tömeget.
Az AP szerint Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a Wall Street Journalban megjelentetett vendégcikkében közölte, csak 72 óráig tartott a tüntetéssorozat erőszakos része, és szerinte felfegyverzett zavargók miatt történt vérontás. Arra nem reagált, hogy számos videón látszik, az állami fegyveres testületek tagjai lőnek a fegyvertelen tüntetőkre.
Aragcsi szerint a fegyveres erőik a tavaly nyári 12 napos háborúval ellentétben nem haboznának minden eszközzel visszalőni, ha támadás érné Iránt. „Ez nem fenyegetés, de egy olyan realitás, amit úgy érzem, világosan közölnöm kell, mert diplomataként és veteránként megvetem a háborút” – közölte, utalva Donald Trump amerikai elnök ismételt fenyegetéseire, miszerint az Egyesült Államok kész beavatkozni a tüntetők védelmében. Aragcsi szerint egy konfrontáció ádáz lenne, sokkal tovább tartana, mint amit Izrael állít, és az egész régióra, sőt a világra is hatással lenne. Az AP szerint a rövid hatótávolságú rakétakészletükre utalt, amit nem használtak a tavalyi háborúban Izrael és az USA ellen.
A hírügynökség arról is ír, az elmúlt hetekben sokat lobbiztak a Perzsa-öböl menti arab országok, hogy Trump ne támadja meg Iránt. A támadás lefújásának folyamatáról itt írtunk bővebben. Az AP megjegyzi, a USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozóból és három rombolóból álló kötelék tart a Dél-kínai-tengerről nyugatra, a Közel-Kelet felé harci repülőkkel. További repülők és HIMARS-rakétarendszerek is érkeztek a térségbe.
Eközben a Kurdisztáni Nemzeti Hadsereg nevű felkelőcsoport állítja, Irán csapást mért egy iraki bázisukra Erbíl közelében. Egy milicista meghalt. Irán nem ismerte el, hogy köze lett volna a csapáshoz. Az AP megjegyzi, kurd szeparatista csoportok sokaságának menedéke Irak északi része, ahol egy autonóm kurd régió működik saját kormányzattal. Az Irán által most célba vett csoport azt állította, az iráni tüntetések idején maga is támadásokat indított a kormányerők ellen.
