„A hadsereg olyan helyzetben volt, hogy nagyon gyorsan lépni tudjon, de a parancs nem érkezett meg” – amerikai lapok szerint így állt el Trump egy iráni csapástól

„A hadsereg olyan helyzetben volt, hogy nagyon gyorsan lépni tudjon, de a parancs nem érkezett meg” – ezt mondta egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő arról, hogy valóban közel állt-e a hét közepén Donald Trump ahhoz, hogy beavatkozzon Iránban. Miután az egész világ azt találgatta, a korábbi fenyegetései után mit lép a hetek óta tartó tüntetések ellen brutális erőszakkal fellépő iráni rezsimmel szemben, az amerikai elnök szerdán bejelentette, arról értesítették, hogy véget ér az öldöklés Iránban, és nem hajtják végre a kivégzéseket. Az iráni főügyész korábban „Isten ellenségeinek” minősítette a tüntetőket, ami halálbüntetéssel járhat.

Trump továbbra is súlyos következményekkel fenyegetett, ha ez nem felelne meg a valóságnak, de úgy tűnt, hogy a beavatkozás esélye csökkent. Amikor szombaton egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen mértékű lehetséges amerikai katonai művelet lehetett volna Iránban, azt mondta Ali Hamenei ajatollahról, Irán legfelsőbb vezetőjéről: „A valaha hozott legjobb döntése volt, hogy két napja nem akasztatott fel több mint 800 tüntetőt.”

Miután Hamenei szombaton az amerikaiakat és személyesen Trumpt hibáztatta a tüntetők haláláért, bűnözőnek nevezte, és azt mondta, hogy az Egyesült Államokat felelősségre kell vonni a közelmúltbeli zavargásokért, Trump kijelentette, hogy „ideje új vezetést keresni Iránban”. Arról is érkeztek hírek, hogy a térségbe irányítottak egy amerikai repülőgép-hordozót és kötelékét.

Az Axios négy amerikai, két izraeli és két egyéb, az eseményekre rálátó forrás alapján igyekezett összerakni, hogy mi történhetett a hét közepén a háttérben. A lap szerint a tüntetések első napjaiban az amerikaiak még nem tartották annyira erősnek a tiltakozó mozgalmat, de január 8-ra már úgy látták, a tüntetések intenzitása nő.

Keddre a lap szerint úgy tűnt, hogy a brutális fellépés hatással volt a tüntetések elnyomásában, de Trump nyilvános fenyegetései miatt az a várakozás alakult ki az USA-ban és a Közel-Keleten is, hogy lehetséges az amerikai beavatkozás. Nemzetbiztonsági csapata több katonai opciót is vázolt, Trump pedig ezeket leszűkítette a szóba jöhetőkre, és azt kérte, hogy történjenek meg az előkészületek. Az egyik amerikai forrás szerint egy esetleges csapás terve ekkorra már készen volt, de döntés nem született róla.

Több amerikai forrás szerint szerdán a kormányon belül és a Közel-Kelet fontos szereplői között is az volt a feltételezés, hogy küszöbön áll az amerikai beavatkozás, Trump el fog rendelni valamilyen csapást. Ezt az érzetet erősítette, hogy a katari és bahreini amerikai bázisokról sok katonát és felszerelést evakuáltak, Irán pedig lezárta légterét. Trump szerdán délután újabb kulcsfontosságú találkozót tartott zárt ajtók mögött a nemzetbiztonsági csapatával. Utána nem jött hír arról, hogy elrendelte volna a beavatkozást, ehelyett egy fehér házi tisztviselő szerint „továbbra is nyomon akarta követni a helyzet alakulását”. Erre mondta egy másik amerikai forrás a cikk elején is idézett mondatot.

Az Axios szerint aznap több külföldi vezető is hívta a régióból Trumpot. Köztük volt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki azóta más források szerint is a beavatkozás ellen volt, és igyekezett visszafogni az amerikai elnököt. A lap forrásai szerint egyrészt azzal érvelt, hogy Izrael nem áll teljesen készen, hogy megvédje magát egy várható iráni megtorlócsapással szemben, az Egyesült Államoknak nincs elég katonai ereje a térségben, hogy a tavalyihoz hasonlóan segítsen leszedni az esetleges iráni rakétákat és drónokat. Ezen felül Netanjahu egyik tanácsadója szerint úgy érezte, hogy az amerikai terv nem volt elég erős, és nem lenne elég hatásos. Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös is beszélt Trumppal, ő a régió stabilitását féltette az Axios szerint.

Ugyanakkor a Washington Post szerint az is számíthatott, hogy Trump közeli tanácsadói között sem volt egyetértés abban, mi lenne a megfelelő lépés. Egy forrás szerint J. D. Vance alelnök támogatta a beavatkozást, azzal érvelve, hogy Trump vörös vonalnak nevezte a tüntetők megölését. A lap szerint mások viszont a csapások ellen voltak, és állítólag közéjük tartott Trump orosz–ukrán ügyekben és a gázai háború esetében is eljáró különleges követe, a tavalyi 12 napos háború előtt még az iráni atomprogramról is tárgyaló Steve Witkoff is. „Senki sem győzött meg. Én győztem meg magamat” – reagált Trump pénteken a híresztelésekre.

Abban az Axiosnak nyilatkozó források nem értettek egyet, hogy mekkora szerepe volt a döntésben annak, hogy az Egyesült Államok haderejének egy jelentős szeletét kivonta a Közel-Keletről Venezuela partjaihoz és Kelet-Ázsiába. Egy fehér házi forrás tagadta, hogy ez bármit számított volna. Annak viszont két forrás szerint is mindenképpen szerepe volt, hogy szerdán reggel Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter üzenetet küldött Witkoffnak, és fogadkozott, hogy leállítják az elfogott tüntetők kivégzéseit, és „befejezi az öldöklést”. Csütörtökön Trump is azt mondta, hogy az üzenetek fontos szerepet játszottak a döntésében. Addigra a források szerint már látható volt, hogy egyelőre távolabb került egy csapás lehetősége.

Amerikai tisztviselők szerint ugyan most nem avatkozott be Washington, de az intervenció még benne van a pakliban, és akár a következő hetekben újra előállhat döntési helyzet. Feltehetően akkor, ha a repülőgép-hordozó is megérkezik a közelbe. Hamenei és Trump szombati üzengetése során Trump beteg embernek nevezte az ajatollahot, és felszólította, hogy hagyja abba a tüntetők gyilkolását. „A gyenge vezetés miatt az ő országa a világ legrosszabb helye, ahol élni lehet.”

Vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök azzal fenyegetőzött vissza az X-en hogy a legfelsőbb vezető elleni bármilyen támadás hadüzenettel érne fel, és totális háborút jelentene Iránnal.

Vasárnap is tüntettek Budapesten

Az elmúlt hetekben külföldön is tartottak tüntetéseket az iráni nép mellett, többek között Budapesten is voltak demonstrációk. Vasárnap is közel 300-an vonultak át az Oktogonról a Hősök terére, a résztvevők a monarchista iráni zászlók mellett főként az 1979-ben elűzött sah amerikai száműzetésben élő fiának, az elmúlt hetek során aktívan tiltakozásokra felszólító Reza Pahlavínak a portréját emelték a magasba.

„Minden alkalommal vágunk egyet a diktatúra fáján. Most talán sikerült mélyebben ütni rajta” – mondta tudósítónknak egy egyetemista, aki tanulmányai miatt jött Magyarországra három évvel ezelőtt, épp akkor, amikor a 2022 őszi tüntetések kezdődtek. Ő akkor nem tüntetett, most legalább Budapesten meg akarta mutatni, hogy az irániak változást akarnak, ezért vett részt a vasárnapi demonstráción. „Én az alkotmányos monarchiában hiszek, de Reza Pahlaví maga is mondta, hogy az államformáról népszavazásnak kell döntenie” – mondta. „A rokonaim, szüleim Iránban vannak, de nem tudom, mi van velük, tíz napja sem telefonon, sem interneten keresztül nem lehet elérni senkit.”

„Három éve csak a hidzsáb ellen tüntettek az emberek, most már viszont éheznek is. Akkor a gazdaság nem volt olyan rossz állapotban, mint most” – mondta egy Magyarországon dolgozó iráni férfi. „A legutóbbi támadás a nukleáris objektumok és a legfelső vezetés ellen nagyon meggyengítette a rezsimet. Az amerikaiak újabb katonai erőt vontak össze, most el lehet kapni a legfelső vezetést. Remélem, úgy, mint Madurót” – szerinte a legjobb a venezuelai forgatókönyv lenne, élve elfogni Ali Hamenei ajatollahot, és bíróság elé állítani. „Külföldön vagy Iránban, mindegy”.

A tüntetésen két izraeli zászló is megjelent. „Abban bízom, hogy egy új vezetésű Irán kapcsolata Izraellel olyan lesz, mint 1979 előtt volt” – mondta egy magyar szimpatizáns. Szerinte az Izrael-ellenesség csak az iszlamista hatalom szűk körére igaz, az iráni társadalomra általánosan nem, annak ellenére sem, hogy az Izrael felszámolását hirdető rezsim 1979 óta hatalmon van. „Különösen a mostani fiatalok generációja egészen más” – vélte.

Ezrek halála

A rezsim brutális fellépésének mértéke még mindig nem is teljesen látható. Az amerikai központú HRANA emberjogi szervezet eddig 3308 halottról tud, 4382 esetet még vizsgálnak, illetve 24 ezer letartóztatottról hallottak. Maga Hamenei is elismerte, hogy több ezren meghaltak, csak ő ezért Trumpot és a tiltakozókat hibáztatta. Egy név nélkül megszólaló iráni tisztviselő vasárnap azt mondta a Reutersnek, hogy legkevesebb 5000 ember halt meg az iráni tüntetésekben, és ő azt állította, hogy nagyjából egytizedük a biztonsági erők tagja volt. A rezsim narratívája szerint a kormányellenes tüntetéseken „terroristák és felfegyverzett zavargók” öltek meg „ártatlan irániakat”, és az áldozatok száma még növekedhet.

A Sunday Times iráni orvosok egy jelentésére hivatkozva viszont arról írt, hogy sokkal több áldozat is lehetett. Szerintük 16 500 embert is megölhettek, és 330 ezren is megsérülhettek a tüntetések elfojtása során. Úgy tudják, január 9-én, az internet lekapcsolása után történtek a legvéresebb támadások, ekkor sebesült és halt meg a legtöbb ember. A lap szerint az iráni kórházakból származnak az információk, ugyanis a Starlink-műholdak segítségével kapcsolatot tudtak teremteni a külvilággal.

Iránban most sok helyen voltaképp kijárási tilalom van a Wall Street Journal cikke szerint. A Hamenei alá tartozó Forradalmi Gárda milíciája, a Baszídzs tagjai motorokon, fegyverrel járják a teheráni utcákat, és megafonokban üvöltözik, hogy „Ne gyertek ki! Lelövünk titeket!” Egy orvostanhallgató azt mondta a lapnak, hogy mintegy öt kiégett bankfiókot látott, miközben sok üzlet és egyetem is zárva van. A közoktatás azonban újrakezdődött, a tőzsde is kinyitott, és a hatóságok szerint az internet korlátozása is enyhült – bár a lakosok egyelőre nem érzékelik ezt. Ez pedig azt is nehezíti, hogy további hiteles információkhoz lehessen jutni.

Iránban már tíz napja nincs internet, bár az AFP szerint az üzenetküldés már lehetséges, és a hatóságok a fokozatos visszakapcsolást választották. Sok iráni ebből semmit nem érzékel, sőt iráni aktivisták szerint a kormány permanensen le akarja vágni az országot a netről. A terv az lenne, hogy a megbízható tisztviselők hozzáférhetnének valamiféle szűrt internethez, de a társadalom zöme csak egyfajta belső, országon belüli, erősen ellenőrzött netet használhatna – írta erről a France24.