A hadihajók árnyékában kezdődött tárgyalásokkal Trumpnak és az iráni rezsimnek nagyon más a célja
„Azt mondanám, eléggé aggódnia kéne. Igen, kéne neki” – mondta Donald Trump csütörtökön Ali Hamenei ajatollahról, Irán legfelsőbb vezetőjéről. Az elmúlt hetekben komoly amerikai csapásmérő erők jelentek meg a Közel-Keleten, miután az amerikai elnök többször is katonai beavatkozással fenyegette meg Iránt. A térségben gyülekező amerikai hadihajók és a légibázisokra érkező vadászgépek árnyékában pénteken aztán tárgyalások kezdődtek a két ország között.
Sokan szkeptikusak, hogy mit lehet várni a tárgyalásoktól. „Először is, nincs atom. Másodszor, hagyják abba a tüntetők gyilkolását” – foglalta össze tömören Iránnal szembeni követeléseit Trump a múlt héten. Az amerikaiak aztán a pénteki tárgyalások előtt világossá tették, hogy a fő kérdés Irán nukleáris programja, de a tárgyalásoknak ki kellene terjedniük az ország ballisztikusrakéta-képességeire, arra, hogy a rezsim terrorszervezeteket támogat a régióban, és hogy hogyan bánik az iráni néppel. Irán ezzel szemben egyedül a nukleáris programról tárgyalna, cserébe pedig a szankciók enyhítését várná el.
Trump azt mondta az NBC-nek a tárgyalások előtt, hogy értesüléseik szerint Irán új helyszíneken akarja folytatni atomprogramját, aminek a célja a Nyugat szerint egyértelműen atomfegyver kifejlesztése. Ugyan tavaly júniusban a 12 napos háború során Izrael és az USA lebombázta a nukleáris helyszínek zömét, az atomprogramot nem sikerült százszázalékosan megállítani.
Az ománi fővárosban, Maszkatban tartott közvetett tárgyalásokról egyelőre annyi szivárgott ki, hogy mindkét félben megvan az akarat a folytatásra. Bádr Albuszaidi ománi külügyminiszter szerint a felek „nézeteket, megfontolásokat és megközelítéseket cseréltek”.
A CNN szerint Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pozitív és jó kezdetnek nevezte a megbeszélést. „Egyetértés van maguknak a tárgyalásoknak a folytatásáról” – mondta. Megerősítette, hogy pénteken csak az atomprogramról volt szó, és „nem beszéltünk más témákról az amerikaiakkal”. A miniszter azt mondta, Irán változatlanul bizalmatlan az Egyesült Államokkal szemben, de ha ugyanígy folytatódnak a tárgyalások, akkor össze tudnak rakni egy keretrendszert a későbbi párbeszédhez.
A tárgyalásokon amerikai részről Steve Witkoff, Trump közel-keleti megbízottja, Jared Kushner, az elnök veje és Brad Cooper, a Közel-Keletet felölelő Központi Parancsnokság (CENTCOM) parancsnoka vett részt. A tavalyi, a 12 napos háború előtt aztán zátonyra futott amerikai–iráni tárgyalásokon már jelenlévő Witkoff mellett várható volt, hogy ezúttal a gázai tűzszünet letárgyalásába és az orosz–ukrán egyeztetésekbe is bevont Kushner itt is szerepet kap, de források szerint Cooper részvétele előzetesen nem volt várható.
Karoline Leavitt fehér házi szóvivő a héten azt mondta, Trump először mindig a diplomácia útját választja, „de nyilvánvalóan kettőn áll a vásár”. Trump korábban figyelmeztetett, ha nem haladnak előre a tárgyalások, ott van a katonai opció. „Hajóink tartanak Irán felé épp most, nagyok, a legnagyobbak és a legjobbak” – fogalmazott trumpos szóhasználattal hétfőn a Fehér Házban, azóta pedig a vadászgépek átcsoportosítása még nagyobb nyomatékot adott a fenyegetésének.
Meghúzgálták az oroszlán bajszát
A feszültség a tárgyalások előtt is érezhető volt a térségben. Az amerikai légierő kedden lelőtt egy iráni drónt, ami veszélyesen megközelítette az Arab-tengeren pozíciót elfoglaló USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót. A hajó nemzetközi vizeken, az iráni partoktól nagyjából 800 kilométerre volt. Az amerikai fél szerint egy Sahíd-139-es típusú kamikaze drón közeledtét észlelték, ezért léptek.
Tim Hawkins, a CENTCOM szóvivője azt mondta a Washington Post szerint, hogy nem volt világos a drón szándéka. Megpróbálkoztak nem részletezett „deeszkalációs intézkedésekkel”, de a drón pályája változatlan maradt. Leavitt is azt mondta a Fox Newsnak, hogy a drón agresszíven viselkedett. Végül a Lincolnról felszálló egyik F-35-ös kilőtte a drónt. Hawkins szerint senki nem sérült meg, kár sem keletkezett az amerikai eszközökben. Kedden Irán még egy drónt küldött a Lincoln közelébe, de az csak tisztes távolból végzett megfigyeléseket.
Az utóbbi hetekben a Távol-Keletről és Venezuela közeléből is útnak indítottak hadihajókat a közel-keleti térségbe. A USS Abraham Lincolnhoz további 12 hadihajó és a térségbeli bázisokon számos harci gép csatlakozott (F/A-18E Super Hornetek, F-35C Lightning II-k, EA-18G Growlerek, sőt később egy E-11A, összehangolt kommunikációt lehetővé tevő gép is). Eközben az irániak egyik drónhordozó hajója a Perzsa-öblöt és az Arab-tengert összekötő Hormuzi-szorosba hajózott. A Post szerint az amerikai erők mostani mérete még mindig nem éri el a tavalyi 12 napos izraeli–iráni háború idején a térségben lévőkét.
Nem a drónos volt aznap az első rizikós eset: az irániak egy amerikai zászló alatt hajózó, vegyi anyagot szállító tankert is zaklattak. A Post arról írt, hogy a Stena Imperative épp a Perzsa-öböl felé tartott, amikor két iráni motorcsónak és egy Mohadzser típusú drón üldözőbe vette. Az irániak azzal kezdtek fenyegetni rádiókapcsolaton keresztül, hogy a fedélzetre szállnak és elfoglalják a hajót, ami egy brit szervezet szerint iráni vizeken haladt. A tankhajó nem állt meg nekik, hanem növelte sebességét. Végül a USS McFaul romboló sietett a Stena Imperative segítségére, és légi támogatás mellett továbbkísérte. Hawkins figyelmeztette a szerinte nem professzionálisan és agresszíven viselkedő Iránt:
„Irán szükségtelen agressziója az amerikai erők, regionális partnerek és kereskedelmi hajók közelében az összeütközés, a félrekalkuláció és a régiós destabilizáció kockázatait hordozza.”
Teherán sokáig nem kommentálta a történteket, majd a CNN szerint az állami Tasznim hírügynökség azt állította, hogy a Lincoln esetében egy megfigyelő drónnal elvesztették a kapcsolatot, ez repült a repülőgép-hordozó felé. A Forradalmi Gárda csütörtökön aztán elfoglalt két külföldi hajót – számolt be róla a Times of Israel. Az irániak szerint a hajók üzemanyagot csempésztek. Arról nem tudni, melyik ország zászlaja alatt hajóztak.
Az iráni erők hadgyakorlatot is kezdtek a Hormuzi-szorosban múlt pénteken, már ekkor jelezte a CENTCOM, hogy Irán tanúsítson önmérsékletet. Az amerikai figyelmeztetés után a vasárnapra és hétfőre tervezett, éleslőszeres gyakorlatokat lefújta a Forradalmi Gárda – írta a Wall Street Journal. A Fehér Ház jelezte, az agresszív iráni lépések ellenére továbbra is tárgyalásra készülnek a teheráni vezetéssel.
Isztambul helyett Maszkat
Miközben a drónos incidens megtörtént, Maszúd Peszeskján iráni elnök kedden kijelentette, támogatja a „tisztességes és méltányos tárgyalások” folytatását az Egyesült Államokkal. Jelezte, reméli, megfelelő környezetben, fenyegetésektől és értelmetlen elvárásoktól mentesen tudnak egyeztetni a felek – írta a New York Times.
Eredetileg az volt a terv, hogy a törökországi Isztambulban ül egy asztalhoz Abbász Aragcsi, Steve Witkoff, Jared Kushner, valamint a régió tisztviselői, diplomatái. Egyiptom, Katar és Törökország jó ideje igyekeznek közvetíteni Washington és Teherán között. A tárgyalásokra az AP szerint az ománi, pakisztáni, szaúdi és emírségekbéli külügyminisztereket is meghívták volna, aminek Irán nem örült. Irán először közvetett tárgyalásokat akart, és csak akkor menne bele abba, hogy magasabb szinten is leüljenek a felek, ha várható kézzelfogható eredmény. Szerdára vált világossá, hogy Irán Omán fővárosát, Maszkatot szemelte ki a közvetett tárgyalás helyszínének, és mellőzni akarja a régiós diplomatákat, ebbe pedig aztán az USA is belement.
Ali Samháni, Hamenei egyik fő biztonsági tanácsadója az iráni szándékokról azt mondta az El-Majadín nevű csatornának: „Irán nem akar atomfegyvereket, és sosem fog felhalmozni atomfegyvereket, de a másik oldalnak egy bizonyos árat kell fizetnie cserébe.” Az Axios szerint amerikai tisztviselők erősen szkeptikusak abban, hogy az ajatollah valóban meg akar egyezni, és nem csak időhúzásra játszik. Mike Pompeo, az első Trump-kormány CIA-igazgatója és külügyminisztere arról beszélt, „elképzelhetetlen, hogy lehetséges legyen egy megállapodás”. Szerinte kisebb dolgokban lehet majd egyetértés, de nem tartja elképzelhetőnek, hogy stabilitás és béke legyen a régióban, amíg az ajatollah hatalmon van.
A Reuters ugyanakkor arról írt hat jelenlegi és korábbi névtelen iráni tisztviselő beszámolói alapján, hogy a teheráni vezetők attól tartanak, egy amerikai csapássorozat újralobbanthatná a januárban rengeteg ember meggyilkolása árán levert tiltakozáshullámot. Így a prioritás az, hogy deeszkalálják a helyzetet, és megelőzzék a konfliktust Amerikával.
Arról, hogy a tárgyalások kezdete előtt mi értelme volt Iránnak provokálni az Egyesült Államokat, Sanam Vakil, a londoni Chatham House elemzője úgy vélte, az iráni vezetés keményvonalas frakciói jelezni akarták, hogy nem örülnek a megbeszéléseknek. „Ha támadják őket, a rezsim minden politikai oldala összefog”, azonban ha közvetíteni próbálnak Amerika és Irán között, akkor „egymást szabotálják” a vezetésen belüli érdekcsoportok – mondta a Wall Street Journalnek.
Forgatókönyvek, amikről mindenki csak találgat
Sanam Vakil szerint ha Trump elveszti a türelmét, akár támadásra is parancsot adhat. Vagy ahogy Saeid Golkar, a Tennessee-i Egyetem docense szemléltette az iráni drónos és motorcsónakos esetek után: „Ha meggyújtasz egy gyufáskatulyát, a végén megégeted magad.”
A Pentagon már az elmúlt hetekben az elnök elé terjesztette a lehetséges katonai forgatókönyveket. Azonban nem világos, hogy Trump ebben az esetben pontosan mit akarna elérni, és ezúttal nem nagyon vannak olyan opciói, mint Venezuelában Nicolás Maduro elnök elfogása volt. Mint arról korábban írtunk, a CNN értesülései szerint a forgatókönyvek a rezsim tüntetők elleni vérengzésekért felelős vezetőinek likvidálásától a még épségben maradt nukleáris létesítmények elpusztításáig és kormányzati épületek lebombázásáig terjednek.
Az biztos, hogy Trump nem akar elhúzódó, jelentős katonai erőket igénylő műveletet.
Trump tanácsadói név nélkül azt mondták az Axiosnak, hogy tavaly nyáron még valós félelem volt az atomprogram, ezért szállt be az izraeli légi offenzíva mellé bombázókkal Amerika, de most már az elnök sem érzi annyira szükségét a katonai lépésnek. Közben viszont Irán nem akar engedni olyan kulcskérdésekben, mint a régió stabilitására nézve szintén kulcsfontosságúnak tartott ballisztikusrakéta-programja, ez pedig lehet elfogadhatatlan Trumpnak.
Többek között pont arra hivatkozva lépett ki a Barack Obama alatt letárgyalt iráni atomalkuból, mert az nem terjedt ki a rakétákra, amikből Irán óriási készleteket halmozott fel. Bár a júniusi háborúban Irán elhasználta vagy elvesztette ballisztikus rakétái javát, indítóállásai nagy részét pedig megsemmisítették, izraeli és nyugati elemzők szerint még így is nagyjából 100 ballisztikusrakéta-indítójuk és akár 1000-1500 rakétájuk lehet.
Továbbra is napirenden van a rezsim esetleges megbuktatása, mert a Fehér Ház több befolyásos döntéshozója meg van győződve arról, hogy a 12 napos háború és a vérbe fojtott januári tiltakozások után egy újabb amerikai támadás végzetes csapást mérhet a meggyengült rezsimre. Mások szerint azonban egy kívülről támogatott rendszerváltási kísérlettel szemben erős kételyek merülnek fel, ha pedig a vezetés lefejezésével az USA a síita teokratikus rezsim másodvonalát hozná helyzetbe, az a rendszer demokratizálódása, vagy akár csak humanizálása szempontjából nem jelentene minőségi változást.
A CNN szerint ráadásul azok a gyors csapások és akciók, amiket Trump eddig más esetekben választott, és amik nem mennek totálisan szembe a MAGA-mozgalom háború- és beavatkozásellenes fősodrával, feltehetően nem lennének elégségesek a rezsim teljes megbuktatásához. Egy elhúzódó katonai beavatkozás már biztosan próbára tenné az amerikai választókat, és könnyen meghatározó szerepet játszhatna az egyébként sem a republikánusoknak kedvező novemberi félidős választásokon.
Közben viszont Trump korábban segítséget ígért a tiltakozáshullám alatt a tüntetőknek, megfenyegette a vezetést, hogy ha tovább folytatják a lakosság mészárlását, Amerika beavatkozik. Végül azt sikerült elérnie, hogy ne hajtsanak végre kivégzéseket, de a közvetlenül az ajatollahnak alárendelt, a hadsereggel párhuzamos erőként működő Forradalmi Gárda félkatonai egysége, a Baszídzs milícia ezreket, ha nem tízezreket gyilkolt meg a tiltakozások során. Az amerikai központú, Iránnal foglalkozó Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) 6424 halottat tudott megerősíteni, további 11 820 esetet vizsgálnak. Egyes források szerint azonban akár 30 ezerre is tehető az áldozatok száma.
Egy másik szempontból pedig azzal érvelhetnek az elnök tanácsadói, hogy az elmúlt időszakban éppen az iráni nukleáris létesítmények bombázásával és a venezuelai akcióval felépített erőpolitikája kérdőjeleződhet meg, ha nem váltja be a fenyegetéseit, amennyiben Irán nem lenne hajlandó belemenni a követeléseibe. Mindenesetre a pénteki tárgyalások vége után az Egyesült Államok világosan jelezte, hogy a hadihajók mellett más módon is fokozni fogja a nyomást: új szankciókat vetett ki az iráni olajra és az azt szállító tizennégy hajóra.
Izrael nem akar félmegoldásokat
Witkoffék a pénteki tárgyalások előtt Izraelben is egyeztettek. A New York Times szerint kedden találkoztak Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel, David Barneával, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint további izraeli biztonsági tisztviselőkkel. Netanjahu kijelentette: „Irán többször is bebizonyította, hogy nem lehet megbízni abban, hogy teljesíti kötelezettségeit.” Izrael az AP szerint azt akarja elérni, hogy Iránból vigyék el a dúsított uránt, állítsák le az urándúsítást, korlátozzák az ország rakétafejlesztéseit és Teherán hagyja abba a régiós kliensszervezetei támogatását.
Az iráni tiltakozássorozat során Izrael is ódzkodott az amerikai beavatkozástól, elsősorban azért, mert hírszerzése szerint Irán bármilyen amerikai támadást a térségbeli amerikai érdekeltségek mellett a zsidó államon próbálna megtorolni átfogó rakétaoffenzívával. A 12 napos háborúban jócskán megcsappantak az ország rakétavédelmi készletei. Így bár Netanjahu decemberben egyeztetett Trumppal egy esetleges Irán elleni támadásról, három héttel ezelőtt ő maga is igyekezett lebeszélni az amerikai elnököt a katonai akcióról. Ugyanakkor a számításait nagyban befolyásolhatja az amerikai erőösszpontosítás, ez ugyanis Izraelnek is komolyabb rakétavédelmet jelent.
A tárgyalásokon kompromisszumos megoldás nem elfogadható az izraeli vezetésnek, és a megbeszélések zátonyra futására is készülhetnek. Ejal Zamirt, az ország vezérkari főnökét nemrég Washingtonba küldték, ahol amerikai kollégájával, Dan Caine-nel egyeztetett Izrael haditerveiről egy Iránnal szembeni újabb háború esetére. Egy, az Axiosnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő a korábbi információkkal szemben úgy vélte, igazából nem is Trump, hanem Izrael akar csapást mérni Iránra.
A Financial Times véleménycikke szerint olyan szcenárió is lehetséges, hogy nemcsak Irán, hanem az Egyesült Államok is időt nyer a tárgyalásokkal. Ez idő alatt még tovább erősítheti katonai képességeit a régióban, alaposabb egyeztetéseket folytathat Izraellel, előkészítve egy komolyabb csapást.
Az biztos, hogy az Egyesült Államok közel-keleti szövetségesei továbbra is tartanak bármilyen amerikai csapás rövid- és hosszabb távú következményeitől a régióra nézve, és mindent megtesznek a tárgyalások sikeréért. Az iráni rezsim fenyegette már a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalmat, akár a régiós olajinfrastruktúrát is megpróbálhatják megrongálni, de a közeli országok egy Iránon belüli kaotikus helyzetet is próbálnának elkerülni.
Trump nem örülne a Teheránnak kedvező iraki vezetőnek
Trump számításait tovább bonyolítja a szomszédos Irak belpolitikai helyzete. Az instabilitásáról híres Irakban az utóbbi években, az Iszlám Állam legyőzése óta viszonylagos nyugalom van, de a síiták, szunniták és kurdok által vegyesen lakott országban most nem az Egyesült Államoknak kedvezően alakul a politikai helyzet. Az Euractiv szerint visszatérhet a hatalomba Núri al-Maliki volt kormányfő, ami az Egyesült Államoknak nehezen lenne elfogadható. A síita Maliki ugyanis jó kapcsolatokat ápol a szintén síita iráni vezetéssel.
A tavaly novemberi parlamenti választást a Mohammed Sía al-Szudáni miniszterelnök vezette síita blokk nyerte, de annak pártjai Malikit szeretnék kormányfőnek a következő ciklusra. Trump azzal fenyegetett, hogy Maliki kinevezése esetén elvenné az amerikai támogatást Iraktól. A napokban elmozdították a posztjáról az Egyesült Államok iraki megbízottját, Mark Savayát, a Reuters szerint azért, mert nem tudta megakadályozni Maliki jelölését.
Fejszál al-Mutar iraki emberjogi aktivista azt mondta az Euractivnak, Maliki az első, 2006-2014 közötti kormányzása alatt agresszíven propagálta a síita érdekeket. Ez a társadalom nagy szeleteit elidegenítette, sok síitának is ellenszenves volt a politikája. Michael Pregent korábbi amerikai hírszerző arról beszélt, az elnyomott szunniták emiatt is áramlottak az Iszlám Állam ernyője alá 2013-14 körül. Pregent szerint ha nem is Maliki kerül hatalomra, várhatóan az egyik embere lesz a kormányfő. Mutar szerint ez mindenképpen Irán befolyásának erősödését és az eddiginél ellenségesebb hozzáállást jelentene Amerikához. Ez viszont azzal járhat, hogy a felekezeti alapú milíciák is újra erőre kaphatnának.
