Hetek óta készültek rá, mégis meglepetés volt
Az Egyesült Államok januárban kezdett nagyszabású csapatösszevonásba a Közel-Keleten. A szombat reggeli támadás mégis meglepetésszerű volt:
- egyrészt nem éjjel indult a támadás, hanem iráni idő szerint reggel hétkor, már világosban;
- másrészt pont akkor, amikor még javában zajlottak a tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között Irán rakéta- és nukleáris programjáról.
- Ez utóbbiak a közvetítő Omán szerint biztatóan alakultak.
Vagyis a szombati, az iráni rezsim lefejezését célzó támadás még úgyis váratlanul érhette a teheráni rezsimet, hogy Donald Trump már a 2025 decemberében, a megélhetési válság miatt kirobbant, de hamar általános rendszerellenes mozgalommá dagadt tiltakozások idején is beavatkozással fenyegetett. Különösen azután, hogy a rezsim példátlan erőszakkal lépett fel a tüntetők ellen. Trump január közepén már azzal biztatta a tüntetőket, hogy „a segítség úton van”, azonban a küszöbönálló akcióról nemzetbiztonsági tanácsadói még lebeszélték, mert a Pentagon akkor még nem volt felkészülve széles körű műveletekre. A január végi helyzettel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Donald Trumpot február közepén már arról tájékoztatták, hogy az amerikai fegyveres erők már készen állnak egy Irán elleni csapásra. A térségbe akkor már több száz repülőgép, több mint egy tucat hadihajó, köztük két repülőgép-hordozó érkezett, valamint rakétavédelmi rendszerek a közel-keleti amerikai bázisok védelmére. Az akkor beszámolók szerint az amerikai elnök akkor még nem döntötte el, hogy valóban megindítják a támadást Irán ellen, és az sem volt tiszta, hogy csak a két fél között az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokra használják-e a katonai fenyegetést, vagy az iráni vezetés megdöntése lesz a cél. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A hét elején az amerikai sajtó arról számolt be, hogy a Trump-kormányzaton belül viták vannak arról, hogy megindítsák-e a támadást Irán ellen. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke óvatosságra intette az elnököt, jelezve, hogy az Irán elleni támadás hosszú konfliktussá válhat, ami jelentős veszélybe sodorná az amerikai katonákat, és az nem lesz olyan könnyű győzelem, mint a Venezuelában az ország elnökének elfogására indított amerikai akció. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
Azt még a héten sem lehetett tudni, hogy Donald Trump csak egy kisebb, korlátozottabb légicsapást rendel el, hogy Teheránt az atomprogramjának feladására kényszerítse, vagy egy hosszabb, szélesebb körű támadással politikai változást akar a Fehér Ház elérni Iránban. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Washington egyáltalán nem készül arra, hogy szárazföldi alakulatokat vezényeljenek Iránba.
