Puccsvád és pingpongos válaszvideó mutatja, hova jutott a szembenállás Lengyelországban

Amikor egy állam miniszterelnöke pingpongozás közben egy „hagyjál már, van fontosabb dolgom is” fordulattal rázza le magáról, hogy egy alkotmánybíró puccsal vádolja meg, az jelent valamit. Lengyelország esetében mégpedig a végtelenségig elmérgesedett belpolitikai viszonyokat. Ugyanis a lengyel alkotmánybíróság előző kormány által kinevezett elnöke a múlt héten azzal vádolta meg a mostani kabinetet, ügyészeket, bírákat, hogy egy maffiahálózatot alkotva államcsínyt hajtanak végre. Tette ezt azért, mert Donald Tusk kormánya a Jog és Igazságosság (PiS) által pozíciókba ültetett, még mindig Jarosław Kaczyński pártjához hű hivatalvezetők, tisztviselők leváltását próbálja elérni – olykor a jog szürke zónájába átbillenve.

Ez még csak ízelítő lehetett abból, ami Lengyelországban jön, írtuk pár nap híján egy éve, az után, hogy magasabb fokozatba kapcsolt a közmédia körüli hadakozás. Lengyelországban a 2023. októberi parlamenti választáson Kaczyński pártja végzett ugyan az élen, de egyedül nem tudott kormányt alakítani, és koalíciós partnert sem talált a többség megszerzéséhez. Így a Tusk mögött álló hármas szövetség (Polgári Platform – PO, Harmadik Út, Baloldal) kapott bizalmat és többséget a szejmben, a lengyel parlament alsóházában.

Tuskék előtt azonban méretes feladat tornyosult: a PiS vezette kormányok évei alatt – az általuk támogatott államfő, Andrzej Duda asszisztálásával – illiberális fordulatot vett a lengyel politika. A legtöbb állami intézmény és vállalat vezetését a PiS által kinevezett személyek vették át, ahol pedig ezt nem tudták megtenni, ott párhuzamos szervezeteket hoztak létre. Az Európai Unióval a legnagyobb vitához a bírósági rendszer átalakítása vezetett, ami uniós támogatások befagyasztásával is járt. Ráadásul az alkotmánybíróságba is több bírót küldött a PiS, aminek a mostani történésekben is kulcsszerepe van.

Az alkotmánybíróság több tagját jogsértő módon választották meg a kormány szerint. Sőt az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint három AB-tag törvénytelen úton került a testületbe, ezt azonban a Jog és Igazságosság nem ismeri el. Duda elnök korábban meghosszabbította az alkotmánybíróság elnökének, Julia Przyłębskának a mandátumát, ő végül csak tavaly november végén zárta le hivatalosan hatéves, de jogi csűrés-csavarásokkal nyolcévesre hizlalt mandátumát. A helyére Bogdan Święczkowski érkezett decemberben, aki korábban a nemzetbiztonság vezetőjeként és az igazságügy miniszterhelyetteseként, illetve ügyészként is dolgozott. Ő 2022 februárjában került be az AB-be.

Súlyos állítások

Święczkowski múlt szerdán sajtótájékoztatót tartott, és váratlan bejelentést tett: ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett Donald Tusk kormányfő, kormányának miniszterei, Szymon Holownia szejm- és Malgorzata Kidawa-Blonska szenátusi elnökök, a kormánykoalíció alsó- és felsőházi képviselői, valamint egyes bírók és ügyészek ellen. Szerinte ők „szervezett bűnözői csoportban tevékenykednek”, és meg akarják változtatni Lengyelország alkotmányos rendjét. A céljuk az Święczkowski szerint, hogy megszüntessék az alkotmánybíróság és más alkotmányos szervek, ezen belül az országos igazságügyi tanács (KRS) és a legfelsőbb bíróság működését. A 60 oldalas jelentést író AB-elnök így fogalmazott:

„ez egy lopakodó alkotmányos államcsíny, a törvényhozói és végrehajtói hatalommal való notórius visszaélés a bírói és más alkotmányos intézmények feje felett”.

Tusk a vádakra azzal reagált, hogy az X-en közzétett egy videót, ahol pingpongozás közben kérdezik tőle, mit szól ahhoz, hogy államcsínyt követtek el, mire azt mondja: „Hagyjál békén, most komoly ügyek zajlanak itt, később foglalkozunk vele.” Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke szerint nem ennyire nevetséges az ügy, „remélhetőleg eljön az ideje, hogy az urak abbahagyják a nevetést”. Kaczyński szerint Lengyelországban „erőszakosan vették át az állami intézményeket”, köztük a közszolgálati televíziót, az ügyészséget, és jelenleg „a jog igazából nem érvényesül” az országban.

Święczkowski azt mondta az Onetnek, hogy Tuskról már csak a „leopárdbőr hiányzott”, akkor úgy nézhetett volna ki a jelenet, mint egy afrikai kiskirály videója. Hozzátette, látszik, hogy a miniszterelnököt a hivatali munkaideje közbeni játszadozás jobban érdekli, mint a jog betartása.

A Notes from Poland angol nyelvű lengyel lap megjegyezte, hogy a Tusk-kormány azért is reagált ennyire lazán Święczkowski indítványára, mert egyszerűen nem tekinti legitimnek az AB jelenlegi felállását. Mint említettük, a kormányzat szerint több alkotmánybírót jogellenesen neveztek ki a PiS-érában. Így a Tusk-kabinet rendre figyelmen kívül hagyja az AB-határozatokat, sőt egy ideje a hivatalos közlönyben sem hirdetik ki őket.

Święczkowski jelezte, az anno szintén a PiS által a posztra jelölt főügyészhelyettes, Michał Ostrowski vizsgálatot is indít államcsínykísérlet és egy alkotmányos testület megtámadása jogcímén, kötelességének nevezve ennek meglépését. A PAP hírügynökség szerint az AB-elnököt már meg is hallgatta, ahogy hétfői nyilatkozata szerint Małgorzata Manowska legfelsőbb bírósági elnököt is. A Notes from Poland szerint az első bűncselekmény 10 év és életfogytiglani, a második 3–20 év közötti börtönbüntetéssel sújtható.

Adam Bodnar igazságügyi miniszter, egyben főügyész brüsszeli útján reagált minderre a TVP Info híroldalnak. Święczkowskit és Ostrowskit is az ellenzék egyik befolyásos politikusa, a volt igazságügyi miniszter Zbigniew Ziobro hűséges embereinek állította be (az őket korábban kinevező Ziobro ellen is zajlik eljárás a Magyarországon is ismert Pegasus kémszoftver politikai ellenfelekkel szembeni használata miatt, január végén őrizetbe is vették). Bodnar hozzátette, semmi sem fogja az ügyészséget megakadályozni abban, hogy a polgárok javára végezze a dolgát, és helyre tegye azokat a szabálytalanságokat, amiket az elmúlt években mások elkövettek.

A Fakt szerint Bodnar azt mondta, mindössze egy egysoros levelet kapott az alkotmánybírótól, és fájlalta, hogy főügyészként a médiából tudta meg, hogy Święczkowski mire készül. Felmerült, hogy az ügyet mégis elveszik Ostrowskitól, és más ügyészt jelölnek ki a helyére. Święczkowski erre úgy reagált az RMF FM rádión, hogy ez a lépés csak igazolná az ő jelentésének hitelességét.

Tomasz Siemoniak belügyminiszter csütörtökön gyalázatnak nevezte Ostrowski főügyészhelyettes részvételét az egész ügyben. Siemoniak szerint Ostrowskinak először el kellett volna küldenie az anyagot a felettesének, Bodnarnak, és eleve nem kellene ennyire politikai jellegű tevékenységben részt vennie.

Precedens nélküli lépés

„Ez nem támadás, hanem mutatvány, egy stand-up”, hiszen az alkotmánybíró egy olyan bűncselekményt jelentett be, ami meg se történt – jellemezte a történteket a Telexnek Bartosz T. Wieliński, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese. „Nincs precedens” Święczkowski támadására Lengyelországban a szerkesztő szerint, hisz 2015-ig csak köztiszteletben álló bírók kerültek be az alkotmánybíróságba, akik nem tettek ilyesmit. Wieliński szerint Święczkowski egyszerűen idióta a gyanúsítgatásával, „precedens nélkül áll, hogy egy ilyen fontos bíró ennyire hülyét csinál magából”. Szerinte senki sem vette őt most komolyan, még Kaczyński PiS-elnök sem.

Wieliński hozzátette, Święczkowski nem is a szabályos úton jelentette észrevételét (ami nem hivatalos gyanúsítás) az ügyészségnek, az nincs nyilvántartásba véve. Ostrowskival ráadásul baráti viszonyban vannak, így nemcsak etikailag, de törvényileg is visszás, ha Ostrowski vizsgálná Święczkowski jelentését. „Nem indíthatsz vizsgálatot egy olyan ügyben, amit egy barátod jelentett”, az ilyet más ügyészhez kell delegálni. „Ez komédia, nem igazságszolgáltatás” – jellemezte a helyzetet Wieliński, ami szerinte egy olyan bűncselekmény körül alakult ki, ami meg se történt.

Wieliński szerint a PiS célja az egész akcióval az, hogy vissza akarnak kerülni a hatalomba, meg akarnak akadályozni minden vizsgálatot maguk ellen, meg akarják bénítani az ügyeiket vizsgáló parlamenti bizottságokat. „Egyre kétségbeesettebbek”, hiszen tavaly úgy tűnt, el tudnak indítani egy tüntetési hullámot az intézmények védelmében, de ez nem sikerült. Reménykedtek abban is, hogy Duda elnök feloszlatja a parlamentet, ám ez is elmaradt. Az EP-választásokon is kikaptak tavaly, idén pedig hiába reménykedtek Donald Trump hatalomra jutásában, eddig nem mutatott nagy érdeklődést Lengyelország iránt.

Wieliński szerint több intézményben ülnek a PiS emberei, így a jegybank élén Adam Glapiński is, akit várhatóan fel fognak menteni, mert bűncselekményekkel gyanúsítják. Például a monetáris politika módosításával abból a célból, hogy kedvezzen a PiS újraválasztásának. A médiahatóság és a legfelsőbb bíróság elnöke is az előző kormány idején lett kinevezve, és Donald Tusk eltávolítaná őket, ahogy több ügyésszel is ez a helyzet. Wieliński a lublini ügyész példáját hozta fel, aki olyan dokumentumokat rejtegetett, amik a PiS bizonyos politikusaira terhelőnek bizonyultak. Ellene ezért várhatóan vádat fognak emelni.

Az ügyészséghez kapcsolódik, hogy egy felülvizsgálat során közel 600, politikailag motivált ügyet, vizsgálatot találtak. Több ügyész jelezte Ziobrónak minisztersége és főügyészsége idején, hogy az ilyen ügyekben nem akar eljárni, nem akar a politikai ellenfelekkel foglalkozni. A főszerkesztő-helyettes példaként említette a listáról annak a férfinak az esetét, „aki véletlenül nekiment az akkori miniszterelnök kocsijának”, nem tudva, ki utazik benne. A kormányfői autó megkülönböztető jelzés nélkül haladt, annak sofőrje hibázott, mégis a civil férfit gyanúsították meg a baleset okozásával.

Wieliński említette a volt EP-képviselő Ryszard Czarnecki esetét is, aki gyanúsan sok utazásiköltség-térítést vett fel az Európai Parlamentben, ami nem volt arányban az utazásaival. Ezt az ügyet az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálta, de a PiS embereivel feltöltött ügyészség nem nyomozott az eltűnt pénz ügyében.

A Budapesten politikai menedékjogot kapott, Lengyelországban megvádolt volt igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski ügyéről Wieliński azt mondta, újabb vádakat emeltek ellene, a főügyész kérte a parlament alsóházától, a szejmtől a mentelmi joga felfüggesztését is. Azonban még mindig Budapesten van (dacára az elrablásáról készített fikciós-akciós videónak), Magyarország blokkolja a kiadatást, azt még nem tárgyalta magyar bíróság. Szerinte Romanowski „jó döntést hozott”

a Magyarországra meneküléssel, „most már világos, hogy rejteget valamit”.

A következő külföldre menekülő Ziobro, a volt igazságügyi miniszter lehet, aki a múlt héten nem jelent meg egy vizsgálóbizottság előtt. A szerkesztő szerint amint Ziobro megteheti, ő is el fog menekülni.

Katonai titkok vagy történelmi dokumentumok?

Eközben a Notes from Poland arról írt, hogy Adam Bodnar kérvényezte a parlamenttől Mariusz Błaszczak PiS-pártalelnök és frakcióvezető mentelmi jogának felfüggesztését is. A védelmi miniszterként is szolgált politikus ugyanis a 2023-as választási kampány során titkos katonai információkat osztott meg, ezzel a vád szerint hivatali visszaélést követett el. Ezért akár 5 évre is rács mögé kerülhet.

A Błaszczak által nyilvánosságra hozott dokumentumok a PiS előtti PO-kormány haditerveiről szóltak, amik szerint egy orosz támadás esetén fél Lengyelországot feladnák. Épp ezért a PiS a jelenlegi, Błaszczak elleni eljárást politikailag motiváltnak tartja.

Anna Adamiak ügyészi szóvivő szerint Błaszczak tettével magának és a pártjának akart választási előnyöket szerezni, de veszélyeztette az ország „függetlenségét, szuverenitását, területi integritását, nemzetközi helyzetét és az észak-atlanti szövetség (NATO) kohézióját”. A vád szerint Błaszczak miniszterként feloldotta ugyan a dokumentumok titkosságát, ám ehhez nem kért engedélyt a vezérkari főnöktől. Adamiak szerint ugyanakkor a lengyelek nem ismerhették meg a nyilvánosságra került dokumentumokkal a teljes védelmi stratégiát, mivel az iratokban foglaltakat kiragadták kontextusukból.

A PiS tisztán politikai akciónak titulálta Bodnar kérését a mentelmi jog elvételére, Sebastian Kaleta PiS-képviselő pedig jelezte, a Błaszczak által publikált tervek akkor már nem voltak hatályosak. Szerinte a történtek politikai bosszút jelentenek, mert a volt miniszter leleplezte, hogy orosz agresszió esetén az előző előtti kormány simán engedte volna, hogy lengyelek milliói essenek orosz megszállás alá. Maga Błaszczak kijelentette, újra a publikálás mellett döntene, mivel ezzel védené meg Lengyelország biztonságát.

Még egy köztes időszakra sem kapják vissza a pénzt

Jellemző rá, mennyire kihatnak Lengyelország mostani kormányára a PiS által az EU-val folytatott jogállami viták, hogy hiába volt kormányváltás, Lengyelország így is jelentős pénzektől esett el.

Még a PiS vezette kormányzat nekiállt átalakítani az igazságügyi rendszert, és többek között létrehozott egy, a legfelsőbb bírókat esetleges rossz döntéseik miatt fegyelmező, azóta feloszlatott testületet. Emiatt 2021 októberében napi egymillió eurós bírságot szabott ki az EU Bírósága Lengyelországra. Ezt már be is hajtották – úgy, ahogy Magyarországtól a menekültügyi huxit miatti napi egymillió eurót szokták tömbösítve levonni a támogatásokból –, így a lengyelek végleg elveszítették a pénzt.

A büntetéstől már a PiS-kormány is igyekezett megszabadulni: már 2022 júniusában elfogadott egy törvényt a helyzet orvoslására, de csak 2023 áprilisában mondta ki a bíróság, hogy ez nagyrészt alkalmas az előző ítélete végrehajtására. A lengyel vezetés a köztes időszak beszedéseit megpróbálta érvényteleníteni, de az EU Bírósága múlt szerdán úgy döntött, jogosan vonták le az erre az időszakra eső, nagyjából 320 millió eurós (kb. 130 milliárd forint) büntetést is.

Az igazságügyi bajok miatt több mint 130 milliárd eurót tartottak vissza az uniós költségvetés és az EU helyreállítási alapjának rendes kifizetései közül Lengyelországtól. Ezeket a befagyasztásokat tavaly oldották fel. A forrásokat nem érintő hetes cikkelyes eljárást is megszüntették, miután Lengyelország csatlakozott az uniós ügyészséghez.

Andrzej Duda államfő a Notes from Poland szerint nemrég pont azt mondta, 2023-ban az EU támogatások megvonásán és a PiS-kormányzattal folytatott vitákon keresztül szólt bele a választásokba. A PiS szerint Tuskék nem hajtottak végre olyan nagy reformokat az igazságszolgáltatásban, ami a befagyasztások feloldását indokolná, tehát az EU politikai érdekek alapján cselekszik. (A lengyel hetes cikkelyes eljárás megszüntetésénél Bóka János magyar EU-ügyi miniszter is kettős mércére panaszkodott, mert szerinte a korábbi, konkrét lépéseket követelő gyakorlattal ellentétben a testület megelégedett egy határidők nélküli tervvel.)

És még csak most jön az elnökválasztás

Święczkowski bíró korábban olyanokat is mondott, hogy szerinte fél-egy éven belül a rendőrség vagy a katonaság fogja leverni az elégedetlen emberek tüntetéseit, akár már az idei elnökválasztás után. Ugyanis azt saccolja, hogy a májusi elnökválasztás eredményét egyesek esetleg meg fogják kérdőjelezni, tüntetők vonulnak az utcára, akikre lecsap a karhatalom. A Rzeczpospolita szerint még a fasiszta diktatúrát kiépítő Benito Mussolinihez is hasonlította Tuskot, akit szerinte lehetséges, hogy külföldi erők irányítanak. Hogy kik, arra ennyi választ adott:

„Minden intelligens ember képes választ adni erre a kérdésre.”

A meghekkelt elnökválasztás narratíváját kezdte képviselni a leköszönő elnök, Andrzej Duda is. Az államfő azt mondta, az EU be akar avatkozni a májusi szavazásba, és hogy Brüsszel „nem kedveli, ha a konzervatívok vezetik Lengyelországot”. Azt állította, hogy az unió beavatkozott a PiS-kormányok idején a lengyel belügyekbe és nemrég a román elnökválasztásba is. Ez utóbbi kijelentését árnyalja, hogy nem az EU avatkozott be, hanem titkosszolgálati jelentések szerint más hatalom tolta meg a hivatalosan 0 lejből kampányoló Călin Georgescu kampányát, aki a semmiből nyerte meg az első fordulót. Annak eredményét végül a román alkotmánybíróság megsemmisítette. Duda kijelentette, meg kell majd védeniük a választási eredményeket, ha kell, demonstrációkkal.

A májusi elnökválasztás várhatóan a két nagy párt jelöltje, a PiS-es történész-múzeumigazgató Karol Nawrocki és a PO-s varsói polgármester, Rafał Trzaskowski között fog eldőlni. A felmérések átlagában az első fordulóban Trzaskowski stabilan vezet, de sokat fog számítani a második fordulóban a harmadik helyen álló, szélsőjobboldali Sławomir Mentzen kiesése. Az ő szavazói gyaníthatóan előbb kerülnek majd Nawrockihoz, mint a liberális varsói polgármesterhez. Akad azért olyan felmérés is, ami Mentzen második körbe jutásával számol. Az előzetes felmérések szerint felméréstől függően kisebb-nagyobb különbséggel, de most a második körben is Trzaskowski az esélyesebb a PiS jelöltjével szemben.

Az elnökválasztásról Bartosz T. Wieliński, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese azt mondta a Telexnek, ha a PiS jelöltje nyerne, az nagy győzelem lenne az ellenzéki pártnak, és súlyos csapás a kormánynak. A közvélemény-kutatások alapján ez elképzelhető, de még 100 nap van hátra a választásig, és sok minden változhat. Felidézte a tíz évvel ezelőtti szavazást, amikor minden felmérés Bronisław Komorowskit mutatta az élen, végül mégis kikapott Andrzej Dudától.

Most egyre durvább a kampány, szerinte gyakoribb lesz a verbális agresszió.

Ha a PO által támogatott Rafał Trzaskowski nyeri a választásokat, Wieliński szerint a kormánynak könnyebb dolga lesz, hiszen alá fogja írni azokat a törvényeket, amiket Duda nem. Ha nem ő nyer, akkor a kormány össze is omolhat, új választás is lehetséges. „A PiS még mindig erős, 30 százalék támogatja őket, képesek lehetnek visszatérni” – mondta a szerkesztő.

Ha az előző választások alapján akarunk képet alkotni, akkor elmondható, hogy a Polgári Platform vezette jobbközép és baloldali pártokból álló koalíció, illetve az ultrakonzervatív PiS és szövetségesei két választáson is tesztelhették magukat. A tavaly áprilisi helyhatóságit mindkét oldal győzelemnek állíthatta be, hiszen Kaczyńskiék több önkormányzatot szereztek meg maguknak, míg Tuskék több vajdaság és nagyváros irányítását tarthatták meg vagy vehették át. A nyári EP-választásokat már hajszállal a PO nyerte meg a PiS előtt.

A 2023-as parlamenti választások óta kis előnnyel, de azért stabilan vezette a felméréseket a PO a PiS előtt, de a Politico felmérések átlagából rajzolt görbéjén látszik, Kaczyńskiék 2025 legelején behozták Tuskékat (33–32 százalék az állás a PO javára). Mögöttük a szélsőjobbos Konföderáció következik 14 százalékkal, majd a két kormánykoalíciós pártszövetség, a Harmadik Út 10, valamint a Baloldal 8 százalékkal.