2024. június 10. – 19:17
Van oka az örömre a kormánypártoknak Lengyelországban, legfőképp a legnagyobb erőnek, a Polgári Koalíciónak (KO) a vasárnap lezárult európai parlamenti választások után. Az eredmény már hivatalos, a Notes from Poland adatai szerint a jobbközép KO 37,06 százalékot szerzett, míg ősriválisa, a konzervatív–populista Jog és Igazságosság (PiS) 36,16 százalékot.
Az állás ugyan szoros, mégis ez az első választás Lengyelországban szűk egy évtizede, amikor sikerült a PiS-t megverni. Nyolc év kormányzás után Jarosław Kaczyński pártja megnyerte a tavalyi parlamenti választást, azonban önmaga nem tudott kormányt alakítani, nem volt meg a többsége, a KO és Donald Tusk miniszterelnök viszont össze tudott hozni egy jobboldaltól baloldalig terjedő kormánykoalíciót.
Apropó kisebb pártok: a harmadik helyre az ultrakonzervatív Konföderáció jött be meglehetősen magas, 12,08 százalékos szavazataránnyal, míg a kisebb kormánypártok közül a centrista Harmadik Út 6,91, a Baloldal pedig 6,3 százalékot hozott össze. Ehhez hozzátartozik, hogy ugyan szinte egész Európában nőtt az EP-választási részvétel az öt évvel ezelőttihez képest (Szlovákiában rekordot is döntött), a lengyeleknél azonban a 40,65 százalékos adat azt jelenti, soha ennyire kevés embert nem érdekelt voksolás 2014 óta.
De fordítsuk le a fentieket mandátumokra. Tuskék az előzetes számítások szerint várhatóan az Európai Néppártnak hoznak majd 20-21 EP-képviselői helyet, míg a PiS a konzervatív ECR-be ül be 20 mandátummal – feltéve, ha a jobboldalon nem rendeződnek át teljesen a frakciók és pártcsaládok. A Baloldal a szociáldemokrata frakciónak szállít majd három, a Harmadik Út pedig a Renew Europe nevű liberális csoportnak két-három képviselőt. Kérdőjel még, hova ül be a Konföderáció hat-nyolc képviselője, a fenti logika alapján az Identitás és Demokrácia (ID) nevű szélsőjobbos tömörülésben találhatják meg a helyüket.
Ugyan volt alkalmuk a KO-soknak aggódni a vasárnap este folyamán – az exit pollok kényelmes, 4 százalék körüli előnye a feldolgozottság előrehaladásával egyre olvadt –, de végül egy győztes Tusk állhatott ki a pártszövetség varsói eredményvárójára elmondani: „nagy elégedettséggel tölt el, hogy nem pazaroltuk el ezeket a nehéz hónapokat”. A kormányfő megígérte, nem fognak leállni, „Lengyelország megmutatta, hogy a demokrácia győzedelmeskedik itt” – mondta, majd azzal zárta mondandóját, hogy „Lengyelország az EU vezetője” (amin nyilván Berlinben felhúzódott pár szemöldök).
Eközben Jarosław Kaczyński, a PiS kirobbanthatatlan vezére azt mondta híveinek, „ez az eredmény kihívás számunkra”, és hogy a választási térképre nézve a pártnak le kell vonnia a következtetéseket. A Konföderáció, ami ősszel még 7 százalékot ért csak el, érezhetően boldog politikusok gyülekezetévé vált vasárnap. Krzysztof Bosak, a pártszövetség egyik vezetője azt mondta, Brüsszelbe készülnek visszautasítani az EU migrációs paktumát és Ukrajna uniós tagságát.
Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság jelenlegi, és vágyai szerint jövendő elnökének is megüzenték, hogy öt éven át elnyomta a lengyeleket és csak a német érdekeket nézte. A Konföderáció egyik képviselőjének, Grzegorz Braunnak emlékezetes akciója volt, amikor decemberben a szejmben hanuka alkalmából kihelyezett menóra gyertyáit eloltotta.
Az AP hírügynökség úgy értékelte a szavazást, hogy Tuskékat megerősítette az EP-választás, de a vasárnapi győzelmük vékony lett, ráadásul nőtt a szélsőjobb népszerűsége. Érdekesség, hogy a PiS listájáról Brüsszelbe készülhet a korábbi belügyminiszter Mariusz Kamiński és korábbi helyettese, Maciej Wąsik, akik ellen eljárás zajlik hatalmi túlkapások miatt, másodfokon tavaly decemberben már el is ítélték őket (arról aztán jogi vita kezdődött, él-e a mentelmi joguk, börtönbe kell-e vonulniuk, végül elfogták őket, Andrzej Duda PiS-közeli államfő viszont újból kegyelmet adott nekik).
Lengyelországban bonyolítja a helyzetet még, hogy a KO igyekszik lebontatni a PiS által felépített, sok esetben még élő hatalmi struktúrákat, illetve eltávolítani a bebetonozott köztisztviselőket, akik a PiS-hez hűek. A régi kormánypárt elleni hadakozás a közmédia lerohanásával kezdődött, majd a bírósági-ügyészségi szinten zajlik tovább, erről korábbi cikkünkben írtunk.
Jellemzi a lengyel helyzetet és a közmédia körüli vitákat az is, amiről a Notes from Poland írt: miszerint a közmédia TVP által rendezett listavezetői vitájának végén a műsorvezetők felajánlották a lehetőséget, hogy angolul köszönjenek el a nézőktől a résztvevők, hogy „lenyűgözzék a szavazóikat”. A KO jelöltje, Borys Budka élt is a lehetőséggel, de utána heves vita tört ki arról, Lengyelországban miért nem lengyelül szólnak a nézőkhöz. A műsorvezetők azzal érveltek, hogy angolul és franciául zajlik a kommunikáció az EP-ben, míg a PiS korábbi miniszterelnöke, Beata Szydło emlékeztette őket, hogy az EP-ben minden nemzeti nyelv egyenrangú (videó az esetről itt). A műsor után a jobboldali politikusok azt hangoztatták, a Tusk hatása alatt álló köztévé előre nem egyeztetett akciója volt ez, persze ellenük.
PiS-szemszögből érdekes még, hogy az előző kormányfő, Mateusz Morawiecki véleménycikket időzített a Politicóba az EP-választás másnapjára. Felütésnek a több Oscarral jutalmazott filmet, a Minden, mindenhol, mindenkorthozza fel, ami dióhéjban arról szól, hogy végtelen párhuzamos univerzum van, amik átjárhatók, és a más univerzumokban megszerzett tudásokat magunkba tudjuk sűríteni, persze ha olyan szupererőnk van, mint a főhősnek. Na, Morawiecki szerint ez pont nem az Európai Unió, az EU is mindent akar egyszerre, de „egy valóságban élünk”, és az uniós vezetők „tervei nem reflektálnak a való világ valóságára”. Példának az olyan ellentmondó terveket hozza fel, mint például a szigorú környezetvédelmi sztenderdek egy olyan világban, ahol más országok nem törődnek a környezetvédelemmel.
Morawiecki, kissé emlékeztetve a libertariánus amerikai gazdaságpolitikára, azt mondja, a rengeteg környezetvédelmi költés versenyhátrányt jelent, (szennyező) európai cégek is más kontinensekre teszik át gyártásukat. Ebből márpedig nem lehet jóléti rendszert teremteni az EU-ban, hisz nem lesz rá forrás. Megfedi az uniót azért is, mert a multipolárissá váló világban, ahol az USA inkább a csendes-óceáni térség felé fordul, India és az arab világ felemelkedőben van, fájóan keveset költ az európai tömb katonai védelemre. Morawiecki szerint pénzügyi szinten nem lehet egyszerre klímasemlegességre törekedni, jóléti rendszereket fenntartani és a védelemre költeni, ezért a környezetvédelmi célokat fel kéne adni.