A román alkotmánybíróság ledobta az atomot, példátlan helyzetet hozott az elnökválasztás megismételtetése
2024. december 6. – 20:31
Korábban titkosított, majd a leköszönő államelnök által nyilvánosságra hozott dokumentumok földinduláshoz vezettek Romániában. A román alkotmánybíróság ugyanis pénteken törölte a szűk három héttel ezelőtti elnökválasztás első fordulójának eredményét, és teljesen új folyamat elindítását rendelte el. Az alkotmánybíróság korábban már újraszámolta a szavazatokat, de nem találtak releváns különbséget az első eredményekhez képest.
Az elnökválasztás megismétléséről szóló döntést a politikai erők jelentős része nem támogatta előzetesen, szélsőjobbról és a liberális oldalról egyaránt jöttek olyan vélemények, miszerint hagyni kellett volna, hogy a választók kifejezzék véleményüket az urnáknál a vasárnap esedékes második fordulóban. Az elnökválasztás első fordulóját megnyerő ultranacionalista, Nyugat-ellenes jelölt, Călin Georgescu tiktokos kampányolása odáig jutott, hogy akár társadalmi robbanással is fenyeget.
A CSAT-dosszié
A romániai média december 4-én számolt be róla, hogy Klaus Iohannis leköszönő államfő a közvélemény nyomásának engedve engedélyezte bizonyos dokumentumok titkosságának feloldását, és hozzáférhetővé tette őket. Ezek a dokumentumok közvetve arra utalnak, hogy Georgescu elsöprő erejű közösségimédia-kampányát akár Oroszország is támogathatta.
A CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács) november 28-i ülésén bemutatott dokumentumai a Transtelex összefoglalója szerint kitérnek rá, hogy állami szintű, feltehetően orosz támogatású digitális kampány segítette Georgescu hirtelen felemelkedését, és a kampányt rejtett finanszírozás, influenszerekkel való manipuláció és kiberhadviselés övezte.
Összesen öt dokumentumról van szó, amik innen is elérhetők: ezek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), a Belügyminisztérium (MAI) és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) saját összefoglalói. Mindegyik dokumentum 10-15 oldalas, részleteiben elemzi a kampány során tapasztalt jelenségeket, a választási rendszer elleni támadásokat és a közösségi média algoritmusainak manipulációját.
A Transtelex arról írt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat szerint az akció mögött „egy állami szintű szereplő” állhatott, és módszerei kísértetiesen hasonlítottak azokra, amiket Oroszország Ukrajnában alkalmazott a 2022-es invázió előtt.
A kampány alapját egy több mint 25 ezer TikTok-fiókból álló hálózat képezte, amiből 800 már 2016 (tehát a TikTok alapítása) óta alvó állapotban volt, majd az első forduló előtt két héttel aktiválták őket. Minden TikTok-fiók mögött egyedi IP-cím volt, emiatt sokkal nehezebb a hálózatot felgöngyölíteni.
A kampányt egy üzletember, Bogdan Peșchir finanszírozta, aki több mint 1 millió eurót (kb. 414 millió forintot) költött rá, holott cégei pénzügyi teljesítménye messze nem engedné meg ezt. A román hírszerzés szerint márpedig egy vérprofi digitális kommunikációs cég állhatott egy ilyen professzionális kampány mögött.
A technikai részletekről azt írja a lap, nem botfarmokat használtak, hanem kifinomult digitális marketingstratégiát alkalmaztak, például rajszerű (swarming) tartalommegosztást és algoritmus-manipulációt. A kommunikációs műveleteket Telegram- és Discord-csatornákon irányították, hogy elkerüljék a TikTok moderációs szűrőit. A román hírszerző szervek szerint ez a módszer összhangban van az orosz hibrid hadviselés módszereivel is. Az is egy állami szintű szereplőre utal, hogy több mint 85 ezer kibertámadást indítottak a román választási rendszer ellen is.
A román belügyminisztérium szerint közel száz, összesen 8 millió követővel rendelkező influenszert is fizettek, hogy népszerűsítsék Georgescut. A Politico arról írt, hogy a közbeiktatott cégek az influenszereknek minden 20 ezer követőjük után posztonként 80 eurót (kb. 33 ezer forintot) adtak. Videókat is készítettek, amik nem közvetlen Georgescut éltették, hanem többek közt arról szóltak, milyen az ideális elnökjelölt. Ezek a leírások pedig pont rá passzoltak. Több influenszer később azzal állt elő, nem is tudta, kinek kampányol, és most már röstelli magát. Sok Georgescu-párti tartalmat egyébként szórakoztató kontentnek jelölt meg a TikTok, ezért átcsúszhatott a szűrőn. Más jelölteknél szigorúbb volt a platform.
Végül a román hatóságok négy nappal a választások előtt kötelezték a TikTokot, hogy törölje azokat a tartalmakat, amik nyíltan kampányolnak, ráadásul nincs feltüntetve rajtuk, ki finanszírozza őket. A platform ugyan megtette ezt, de ezek a tartalmak külföldön még elérhetők maradtak, így továbboszthatók is, szóval Románia területén is hozzájuk lehetett férni a választás napjáig.
Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy Georgescu váltig állította, lényegében semmit sem költött kampányolásra. Ellenben a hírszerzési dokumentumok szerint egy hónap alatt egyetlen TikTok-profil 381 ezer dollárt (kb. 152 millió forintot) fizetett usereknek, hogy reklámozzák Georgescut.
Oroszország neve ugyan fel-felmerült a történetben, de a titkosszolgálati dokumentumokban nem szerepel közvetlen bizonyíték, például pénzügyi tranzakciók, amelyek egyértelműen az orosz kormányhoz vagy annak háttérszervezeteihez köthetők.
Annyi bizonyos, hogy az SRI és az SIE által bemutatott elemzések szerint az akció mintázatai és módszerei szorosan követik az orosz hibrid hadviselés jellegzetességeit, a fent említett eszközök olyanok, amelyeket Oroszország más országokban, például Ukrajnában már bizonyítottan alkalmazott.
A Legfelsőbb Ügyészség most vizsgálja, hogy az információk alapján indítható-e büntetőeljárás, és ha igen, mely szervek hatáskörébe tartozhat.
Jövő év elejére tolódhat a megismételt elnökválasztás
Klaus Iohannis rendkívüli sajtótájékoztatón reagált az alkotmánybíróság döntésére. Iohannis azt mondta, hogy az első forduló után jelzéseket kaptak a titkosszolgálatoktól, a CSAT jelentéseiből pedig szerinte kiderült, hogy az egyik jelölt illegális kampányt folytatott, amelyet egy külföldi állam támogatott.
„Ez nemcsak választási csalás, hanem nemzetbiztonsági ügy is volt, ezért döntöttünk a dokumentumok titkosításának feloldásáról és nyilvánosságra hozataláról”
– idézte az államfőt a Transtelex. Utána hozta meg az alkotmánybíróság a döntést az elnökválasztás érvénytelenítéséről.
Iohannis szerint a helyzet példátlan, de hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, és azt be kell tartani. Iohannis szerint most a következő lépés, hogy a múlt vasárnapi választás eredménye alapján megalakul az új parlament és feláll az új kormány. Ez az új kormány tud majd új időpontot kitűzni a megismételt elnökválasztáshoz. „Az alkotmány egyértelmű: az elnök mandátuma addig tart, amíg az új elnök le nem teszi az esküt. Én maradok, amíg ez meg nem történik” – jelentette ki Iohannis.
A román G4Media Cătălin Fenechiu liberális szenátor nyilatkozata alapján azt írta, hogy a kormánynak új időpontot kell kitűznie az államfőválasztásokra, ami nem húzódhat el 75 napnál tovább. Az újra kiírt elnökválasztást így első és második fordulóstól valószínűleg jövő márciusban tartják.
Az elnökválasztási folyamat újraindítása azt jelenti, hogy a jelölteknek újra kell regisztrálniuk, és ismét át kell esniük a Központi Választási Iroda (BEC) által végzett validáción. Pénteken már zajlott a diaszpóra szavazása a második fordulóhoz, de a BEC ennek leállításáról fog dönteni, írta a Transtelex.
Érkeznek a reakciók
Az elnökválasztás első fordulójának megismétlése vegyes reakciókat váltott ki a román politikai elitből. Maga Georgescu korábban azt mondta, ez egy koordinált kísérlet arra, hogy elkaszálják a jelöltségét. A kampányfinanszírozásával kapcsolatban azt állította, hogy semmi köze nincs a közösségi médiás kampányhoz, és nem tudja, kik állhatnak mögötte. Kijelentette, hogy kampányát „a román nép támogatásával” vitte végig. „Azt hiszem, ez a világtörténelemben az első alkalom, amikor egy állam akciót szervez egy jelölt ellen, hogy megakadályozza az indulásban” – mondta egy szerdai tévéinterjúban.
Csütörtök estére Európa-párti tüntetést szerveztek Bukarestbe, amiről pedig azt sejttette a jelölt, hogy Ukrajna Majdan-forradalmának mintájára készülődnek, és zavargás várható. Pénteken Georgescu bejelentette, hogy 21 órakor nyilvános nyilatkozatot tesz.
„Kedves barátaim, a karácsonyi böjtben vagyunk, és ma van Szent Miklós napja. Ezen a napon a román állam lábbal tiporta a demokráciát. A mai alkotmánybírósági döntés több mint jogi vita. Ez lényegében egy formalizált államcsíny. A jogállamiság mesterséges kómában van, az igazságszolgáltatás pedig politikai parancsoknak van alárendelve, és gyakorlatilag elvesztette lényegét. Ez már nem igazságszolgáltatás, hanem parancsra történik” – áll Georgescu online nyilvánosságra hozott nyilatkozatában.
„Látjuk magunk körül a félelemtől reszkető pártvezéreket. Félnek, hogy elveszítik hatalmukat és a kiváltságaikat, hogy őket leleplező akták kerülnek napvilágra, és vissza kell térniük abba a jelentéktelenségbe, ahonnan felemelték őket. Ezen a napon a romániai korrupt rendszer megmutatta igazi arcát, lepaktált az ördöggel. Én, Călin Georgescu, csak egy paktumot kötöttem: a román néppel és Istennel. Az első fordulóban leadott szavazatunkkal lelepleztük a korrupt és maffiaszerű rendszert, és visszanyertük népünk erejét. Ma jobban tudatában vagyunk, mint valaha, hogy milyen erő rejlik mindannyiunkban, egyénileg és közösen. A román nép nem adja meg magát” – tette hozzá.
„A román állam lábbal tiporta a demokráciát. Isten, a román nép, az igazság és a törvény fog győzedelmeskedni. Önök anarchiába taszítják az országot. Folytatnunk kellett volna a szavazást” – nyilatkozta határozottan a vasárnapi második fordulóban Georgescu kihívója, Lasconi. Hangsúlyozta, hogy biztos győzelmében: „Tudom, hogy győztem volna. És győzni is fogok.”
George Simion, a radikális jobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke azt üzente szimpatizánsainak a Facebook-oldalán, hogy ne menjenek az utcára.
„SZÉGYEN!!! A puccs teljes lendülettel zajlik! Nem vonulunk az utcára, nem hagyjuk magunkat provokálni, ennek a rendszernek demokratikusan kell megbuknia!” – írta Simion a Transtelex szerint.
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szóvivője azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság döntését nem kommentálja, de elfogadja a párt – tudta meg a Maszol.ro. A lap szerint az RMDSZ szóvivője azt is hozzátette, hogy az állami intézmények rossz működése vezetett a jelenlegi helyzethez. Csoma szerint most az a legfontosabb, hogy a múlt vasárnap tartott parlamenti választások eredményét minél hamarabb érvényesítsék, és megalakuljon az új kormány.
Miután alaposan feljött a szélsőjobb a romániai parlamenti választások után, a magukat Európa-barát pártoknak nevező erők szerda este bejelentették összefogásukat. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan tette meg a bejelentést, miszerint a PNL, az RMDSZ, a választásokon a legjobban szereplő Szociáldemokrata Párt (PSD), a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint a nemzeti kisebbségek frakciói megállapodtak egy koalíció létrehozásáról.
Az alkotmánybíróság döntése az elnökválasztások érvénytelenítéséről az egyetlen helyes megoldás a Legfelsőbb Védelmi Tanács üléséről származó dokumentumok titkosításának a feloldása után, amelyek azt mutatták, hogy a romániai szavazás eredménye az orosz beavatkozás miatt jelentősen torzult – jelentette ki Marcel Ciolacu, a PSD elnöke a Facebookon pénteken.
Az EP is vizsgálódni kezdett
Múlt kedden az Európai Parlament is meghallgatta Brie Pegumot, a TikTok képviselőjét az ügyben. A cég globális termékigazgatója szerint a platform több profilt is letiltott, amiknek közük lehetett Georgescu furcsa kampányához. Pegum a Financial Times szerint azt mondta, két olyan klasztert is leszedtek, amik annak megjelölése nélkül politikai kampányt folytattak Georgescu oldalán. Egyébként a volt NATO-főtitkár-helyettes, a mindössze 6 százalékot elérő Mircea Geoană is kihasználta a TikTokot ilyen téren.
Pegum arról is beszélt, hogy a TikTok 66 ezer kamuprofilt és 10 millió álkövetőt távolított el a kampány során. Korábban 290 ezer olyan követőt is letiltottak, akik a szélsőjobboldali AUR párthoz köthetők. Caroline Greer, a TikTok közpolitikai igazgatója azt mondta, 6000 tartalommoderátoruk dolgozik Európában, ebből 95-en román anyanyelvűek, plusz egy tényellenőrző partnercéggel is együttműködnek.
Az EP-képviselőket nem tudták megnyugtatni, a néppárti holland Dirk Gotink egy „tűzoltócsapat”-hoz hasonlította a platform képviselőit, akik hagyták hetekig égni a tüzet, majd megjelennek válaszolni pár kérdésre. Dan Nica román szociáldemokrata EP-képviselő azt mondta, „megvetendők” a cég válaszai, hisz miközben hivatalosan nem lehetnek politikai hirdetések a TikTokon, még tisztítószerek eladásáról szóló csatornákon is jött a politikai hirdetés. A Financial Times megjegyzi,
az Európai Bizottság szerint még korai kijelenteni, hogy a TikTok megsértette-e az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályait.
Ha így lenne, az éves globális forgalmának 6 százalékával megegyező összeget kéne befizetnie büntetésül.
A Bizottság közben úgy határozott csütörtökön, hogy a TikToknak meg kell őriznie minden adatot az ajánlási rendszerének működéséről, a manipulációs kockázatok kezeléséről, illetve a politikai hirdetésekre vonatkozó tilalom megsértéseiről – írta a Politico. Ez kifejezetten áll a romániai választásokra, de márciusig az összes EU-sra is, így a februári előrehozott németországira is.
A történtekre egyébként már az Egyesült Államok is reagált. Matthew Miller külügyi szóvivő jelezte, aggódnak a romániai választások miatt, és vizsgálatok lefolytatását sürgetik. Miller szerint Románia előrehaladását nem fordíthatják vissza külföldi szereplők, akik eltérítenék a nyugati iránytól az országot. Az ilyesmi „súlyos negatív hatással lenne az Egyesült Államok és Románia biztonsági együttműködésére”, az amerikai cégeket pedig elrettentené a befektetésektől, hogy az ultranacionalista jelölt szerint korlátozni kell a külföldi befektetéseket.
A román állami szervek ugyan ódzkodtak kijelenteni, hogy Oroszország áll az egész Georgescu-kampány és a választás befolyásolása mögött, de Antony Blinken amerikai külügyminiszter kimondta ezt a csütörtöki máltai EBESZ-csúcson:
„A román hatóságok lelepleztek egy nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítést a közelmúltbeli elnökválasztás befolyásolására.”
A romániai eseményekre a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal is reagált, Georgescu Nyugat-ellenes álláspontjához hasonlót: az Európai Uniót tették felelőssé a kialakult helyzetért.
Választás választás hátán
Georgescu szűk két hete gyakorlatilag a semmiből futott be az első helyre a román elnökválasztás első fordulójában. A függetlenként induló szélsőjobboldali jelölt a pár héttel korábban mért 6,2 százalékához képest 22,94 százalékot szerzett, míg a vele együtt a következő, mindent eldöntő fordulóba jutott még második helyen a liberális Lasconi 19,18 százalékkal. A vasárnapi második fordulóhoz készített felmérések Georgescu vezetését mutatták az alkotmánybíróság beavatkozása előtt.
Eközben a parlamenti választást megnyerte a szociáldemokrata PSD, de a parlamentbe jutott a magyarokat képviselő RMDSZ, a nemzeti liberális PNL, a liberális USR, valamint három szélsőjobbos párt, köztük az emlegetett AUR-ral. Létrejött a parlamentbe jutott mérsékelt pártokból egy elvi európai nagykoalíció, azonban nem elhanyagolható, hogy a PSD-nek van egy olyan vonulata, amelyik szívesen kormányozna a szélsőséges AUR-ral.
Hogy mindezek mellett miért övezi ilyen kiemelt figyelem az államfő megválasztását? A román államelnök alkotmányos szerepének része, hogy a parlamenti választás után megnevezheti a miniszterelnököt, akit persze utána még meg kell erősítenie posztján egy parlamenti szavazásnak. A rendszer azonban nem nevezhető elnökinek sem, a megválasztott kormányfő végső soron több hatalommal bír az államelnöknél, aki most a második ciklusa végét töltő, a NATO-főtitkárságra sikertelenül pályázott Iohannis. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az elnök a hadsereg parancsnoka, és a titkosszolgálatok is az ő hatáskörébe tartoznak.
