Az RMDSZ-szel felálló nemzeti egységkormány mentheti meg Romániát a szélsőjobbtól

Miután alaposan feljött a szélsőjobb a romániai parlamenti választások után, a magukat Európa-barát pártoknak nevező erők szerda este bejelentették összefogásukat. A Krónika arról ír, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan tette meg a bejelentést, miszerint a PNL, a magyar párt RMDSZ, a választásokon a legjobban szereplő Szociáldemokrata Párt (PSD), a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint a nemzeti kisebbségek frakciói megállapodtak egy koalíció létrehozásáról. Bolojan felszólította a szavazókat, az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában utasítsák el a populizmust és szélsőségességet. A koalíció pártjai amúgy a jövő héten kezdik el a tárgyalásokat.

Már eleve óriási figyelem övezte Romániában a vasárnap tartott parlamenti választást, miután az elnökválasztás egy héttel korábban tartott első fordulójában a felmérésekre alaposan rácáfolt a végeredmény az előzetes felmérésekre.

A függetlenként induló, az előzetes felmérésekben az első három esélyes közt sem szereplő Călin Georgescu egy acélos közösségimédia-kampánnyal az első helyre tudott katapultálni. Ez annyira meglepő volt, hogy az Európai Parlament a Georgescu-kampány egyik fő platformjával, a TikTokkal kezdeményezett párbeszédet, míg a román alkotmánybíróság újraszámlálást rendelt el, de aztán helyben hagyta az eredményt. A második helyre az USR jelöltje, Elena Lasconi jutott be.

A parlamenti választás előtt ráadásul bejelentette pártelnöki távozását Marcel Ciolacu kormányfő, aki a miniszterelnökiből akart átülni az államfői székbe, de leszerepelt az elnökválasztás első fordulójában. Ehhez képest pártja ha nem is hasított, de a legerősebb párt lett a vasárnapi parlamenti választáson (kivételesen a közvélemény-kutatók sem fürödtek be az exit pollokkal).

Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatójával még a szerdai bejelentés előtt elemeztük a parlamenti választás eredményeit, valamint az elnökválasztás vasárnapi második fordulójának esélyeit.

Szinte mindenki örülhet

Kiss a választás egyik legnagyobb vesztesének, egyértelmű alulteljesítőjének a liberális USR-ét jelölte meg. Elnökjelöltje, Elena Lasconi bejutott ugyan a választás második fordulójába, de „ennél a pártja jóval kevesebb szavazatot hozott” a parlamenti voksoláson. A szociáldemokrata PSD-nél, a nemzeti liberális (jobbközép) PNL-nél és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) ellenben megmutatkozott, hogy a parlamenti választások sokkal inkább szólnak a pártstruktúráról. Ahhoz képest, hogy jelöltjeik rosszul szerepeltek az elnökválasztáson, most jobban tudtak mozgósítani.

A parlamenti választáson hagyományosan alacsonyabb a részvétel, de most kiugró, 52,5 százalékos volt, míg négy éve alig 32 százaléknyian mentek el szavazni. „Nagy tétet éreztek az emberek” Kiss szerint, pedig a mostani parlamenti unalmas választásnak indult, nem igazán voltak alternatívák a szavazóknak. Az elnökválasztás első fordulója ellenben hatalmas meglepetést hozott. A szélsőjobboldali pártok és jelöltjeik jó szereplése egyeseket reménnyel töltött el, másokat pedig pont megijesztett, ezért kiélezettebb volt a helyzet az egy héttel később tartott másik szavazáson is.

„Megint mintha pártelnök lenne, legalábbis úgy viselkedik” – fogalmazott Kiss Tamás a korábbi elnökválasztási bukta után a párt vezetéséről elvileg lemondó Ciolacuról. Történelmi mélypont a PSD 23 százaléka, de ahhoz képest, hogy ezzel alulmúlták a várakozásokat, még mindig a legerősebb párt lettek, úgyhogy ezt relatív sikernek könyvelhetik el. A jelenlegi kormánykoalíció másik pártja, a PNL jobban össze tudta magát kapni, a 15 százalékot is megközelítették. „Jóval a korábbi eredményeik alatt van a mostani” a szakértő szerint, a két nagy koalíciós párt együtt 35 százalékot szedett össze. A 2020-as választáson együtt még 54 százalékot szereztek.

A szélsőjobboldali erők eközben megerősödtek, bár nem hozták a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) vezető George Simion és Georgescu eredményeit. Három szélsőségesnek mondható párt jutott be a parlamentbe összesen 30 százalék feletti eredménnyel. Kiss Tamás szerint nem tudjuk, milyen mélységű együttműködés várható majd az AUR, az S.O.S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) között.

Az RMDSZ szintén jól teljesített: majdnem 600 ezer szavazatot szerzett, ez az utóbbi 20-25 év legjobb eredménye számukra.

„A mozgósítás diadala”-ként jellemezte a szociológus az RMDSZ teljesítményét. Az elnökválasztás után fordulatot vett kampánynarratíva, a szélsőjobbal való riogatás működött, Kiss szerint „elementáris erővel tolták ezt”.

Rögtön meg is kezdődtek a kormányalakítási tárgyalások, és több lehetőség is volt az asztalon. Az látszott, hogy a PSD-PNL páros kevés önmagában kormányzáshoz, még az RMDSZ-szel együtt se lenne többségük a törvényhozás két házában. „Kvázi nemzeti egységkormány” volt az egyik lehetőség Kiss szerint, amiben a nem szélsőjobbos, Európa-párti erők fognának össze (az USR-t is bevonva). Az elnökjelölt Lasconi is ezt vetette fel.

Ciolacu már szerdán délelőtt utalt rá, hogy végül ezt jelentik majd be a négy párt 17 órakor kezdődő ülése után. „Egy olyan parlamenti többség, amely az Európa-barát kormánytöbbség alapja lesz” – mondta arról, várhatóan mit jelentenek majd be. Hozzátette, hogy Lasconi támogatása is a találkozó témája lesz.

A másik lehetőség az lett volna, hogy a PSD az AUR-ral és a szélsőjobbal áll össze. Eredetileg kizárták velük az együttműködést, de azok után, hogy a kormányfő Ciolacu bejelentette, a választókra bízza pártja az elnökválasztási döntést, volt olyan vélemény, ami ezt sem zárta ki teljesen.

Ki lesz Románia államelnöke?

A parlamenti választás utáni koalíció mellett még ott a kérdés, hogy ki lesz a következő államelnök. Ez az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában dől majd el.

A pártok sorban beálltak a jelöltek mögé az elmúlt másfél hétben: a PNL és az RMDSZ Lasconit, a három szélsőjobboldali párt Georgescut támogatja. Az RMDSZ-nél érdekes, hogy tettek egy elvi állásfoglalást, de a kampányuk gyakorlatilag leállt. Kiss Tamás megjegyezte, „azok a témák, amikkel Georgescu kampányol, elég jól fekszenek az erdélyi magyarságnál”. Ő ugyanis békepártinak állítja be magát, az erdélyiek pedig Nyugat- és Ukrajna-ellenesek, ahogy a jelölt is. A Covid-tagadás is ilyen Georgescu-téma, ami jelen van a romániai közéletben, Székelyföldön márpedig nagy mértékű volt az oltásellenesség. A Fidesz-propagandának is köszönhetően ezért összecsengett a szélsőjobbos jelölt sok álláspontja a romániai magyarság többségéével.

„Kiélezett az elnökválasztási kampány”, nem telik nyugodtan az utolsó hét Kiss Tamás szerint. „Annak a mainstream, neoliberális gazdaságpolitikai konszenzusnak a végét látjuk, ami jellemezte az országot 2000 óta”, ez „jelentős, kataklizmaszerű változás”, akár Magyarországon volt 2006-10 között. Ha Georgescu nyer, akkor a román neoliberális mainstream nem tud ugyanaz lenni többé, véget érhet egy korszak.

Kiss szerint az elnökválasztás jelenleg kétesélyes, a PSD bizonytalankodása azonban Georgescu malmára hajthatja a vizet. Amennyiben nem születik az úgymond „Európa-párti” erők között megegyezés, akkor ő lehet a második forduló befutója.